Dr. Grónai Éva, Dr. Erdélyi Erzsébet, Blézer Zita Foglalkozás-egészségügyi indikátorok jelentősége a munkával kapcsolatos kockázatok megelőzésében Dr. Grónai Éva, Dr. Erdélyi Erzsébet, Blézer Zita MÜTT XXXI. Kongresszusa, 2011. október 6-8.

Indikátor Egy fogalom tömör meghatározása, amely a legtöbb információt nyújtja egy területről. Az indikátorral szembeni elvárás: kvantitatív legyen, alapadatokból induljon ki, különbözőképpen lehessen bontani, célhoz kötött legyen.

Az EU által javasolt indikátorok ●Egészségi állapot (mortalitás, morbiditás). ●Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. ●Demográfiai és Társadalmi helyzet. ●Egészségügyi ellátórendszer.

Foglalkozás-egészségügyi indikátorok A foglalkozással kapcsolatos betegségek, sérülések valamint az egyes munkavállalói populációkra jellemző foglalkozás-egészségügyi állapot mérésére szolgálnak.

2000-2005 az USA 13 államában közösen végzett vizsgálatot abból a célból, hogy felkutassák a legjellemzőbb foglalkozás-egészségügyi indikátorcsoportokat. A vizsgálat eredményeként 19 foglalkozás-egészségügy indikátort határoztak meg.

Foglalkozás-egészségügyi indikátorok az USÁ-ban 1: Nem halálos munkahelyi balesetek és betegségek 2: A munkával kapcsolatos betegségek miatti kórházi kezelés 3: Halálos munkahelyi balesetek 4: Amputációval járó munkahelyi balesetek 5: Amputációval járó munkahelyi balesetek miatti állami kompenzáció 6: Munkával kapcsolatos kórházi kezelést igénylő égéses balesetek 7: Váz-és izomrendszeri megbetegedések 8: Kéztőalagút szindróma miatti kompenzáció 9: Pneumoconiosis (azbesztózis, szilikózis) miatti kórházi kezelés 10: Pneumoconiosis miatti halálozás 11: Heveny növényvédőszer-mérgezés 12: Mesothelioma incidencia 13: Emelkedett vér-ólom szint a felnőttek körében 14: Az iparban dolgozók körében a foglalkozási megbetegedések morbiditása 15: Magas kockázatú foglalkozásban dolgozók morbiditása 16: Magas kockázatú foglalkozásban dolgozók mortalitása 17: Foglalkozás-egészségügyi ellátás 18: OSHA hatósági tevékenysége 19: Munkavállalók kártérítésére kifizetett összeg

Hazai foglalkozás-egészségügyi indikátorok Országos Munkahigienes és Foglalkozás- egészségügyi Intézetben vizsgált foglalkozás-egészségügyi indikátorok foglalkozási megbetegedések alakulása, foglalkozás-egészségügy szervezeti és működési mutatói, különböző munkavállalói csoportok morbiditási viszonyai Az indikátorokkal nyert adatokkal lehet a foglalkozás-egészségügy fejlődésének egyes területeit meghatározni.

2006-2010 az OMFI-ban II. fokon vizsgáltak adatainak elemzése A vizsgálat célja: Az OMFI-ban  II. fokú munkaköri orvosi vizsgálat során elbírált munkavállalók betegségei természetének, gyakoriságának és eloszlásának megállapítása. Feltárni az egyes  betegségek kockázatát  és az egyes munkakörök kapcsolatát.  Javaslat a betegségek megelőzésének módjára, ezáltal segítve a prioritások megállapítását a kutatásban és a foglalkozás-egészségügyi politikában. II. fokú vizsgálatok száma 2010.

A vizsgálat módszere Leíró epidemiológiai módszer, amelynek feladata, az egészséggel kapcsolatos állapotok eloszlásának vizsgálata egy populációban. Az eredmények feldolgozása: epidemilógiai mutatók: eloszlás, prevalencia számítása, a relatív kockázat meghatározása.

Eredmények II. fokon vizsgáltak száma 2006-2010 között Összes vizsgáltak száma: 508 fő.

A megvizsgáltak lakhely szerinti megoszlása Összes vizsgáltak száma: 508 fő.

A megvizsgáltak munkavégzés szerinti megoszlása Összes vizsgáltak száma: 508 fő.

A vizsgáltak iskolai végzettség szerinti megoszlása

A II. fokon vizsgáltak korfája Nő megvizsgáltak száma 211 fő Férfi megvizsgáltak száma 297 fő Nők Férfiak 30% 20% 10% 0%

A II. fokú vizsgálatot kérte

II. fokra utalás oka

A II. fokú vizsgálat eredménye

Megvizsgáltak megbetegedési gyakorisága

A mentális és idegrendszeri megbetegedésben szenvedők munkaköri megoszlása 1 Pedagógus 2 Ellenőr, közterület felügyelő 3 Üzletkötő 4 Menedzser 5 Gépkocsivezető 6 Ügyfélszolgálati munkatárs 7 Postás 8 HR-s 9 Adminisztrátor 10 Egészségügyi dolgozó 11 Takarító 12 Konyhai dolgozó 13 Építőipari munkás

A mozgásszervi megbetegedésben szenvedők munkakör szerinti megoszlása 1 Pedagógus 2 Ellenőr, közterület felügyelő 3 Üzletkötő 4 Menedzser 5 Gépkocsivezető 6 Ügyfélszolgá- lati munkatárs 7 Postás 8 HR-s 9 Adminisztrátor 10 Egészségügyi dolgozó 11 Takarító 12 Konyhai dolgozó 13 Építőipari munkás

A II. fokon vizsgáltak szív-érrendszeri megbetegedés szerinti munkakörök megoszlása 1 Pedagógus 2 Ellenőr, közterület felügyelő 3 Üzletkötő 4 Menedzser 5 Gépkocsivezető 6 Ügyfélszolgálati munkatárs 7 Postás 8 HR-s 9 Adminisztrátor 10 Egészségügyi dolgozó 11 Takarító 12 Konyhai dolgozó 13 Építőipari munkás

A szív-érrendszeri, mozgásszervi, mentális betegségben szenvedők munkakörönkénti megoszlása 1 Pedagógus 2 Ellenőr, közterület felügyelő 3 Üzletkötő 4 Menedzser 5 Gépkocsivezető 6 Ügyfélszolgálati munkatárs 7 Postás 8 HR-s 9 Adminisztrátor 10 Egészségügyi dolgozó 11 Takarító 12 Konyhai dolgozó 13 Építőipari munkás Szív-érrendszeri Mozgásszervi Mentális és idegrendszeri

Megállapítások Megállapítások Az OMFI-ban az elmúlt öt évben II. fokon 508 főt vizsgáltunk meg, akiknek 58 %-a férfi, több mint 50%-a 40 év feletti volt. A vizsgált populációban a mentalis betegségek prevalenciája volt a legmagasabb. A mentalis és idegrendszeri, mozgásszervi megbetegedések leggyakrabban az egészségügyi dolgozók között fordult elő.

Megállapítások Megállapítható, hogy a mentalis megbetegedés előfordulásának az esélye az egészségügyi dolgozók között ötször nagyobb, mint a pedagógusok és menedzserek és kétszer nagyobb, mint az ipari dolgozók körében. A szív-érrendszeri megbetegedések két-háromszor gyakrabban fordultak elő az építőipari munkások között, mint az egyéb vizsgált populációban.

Következtetések A munkaköri alkalmassági vizsgálat során nyert morbiditási adat alkalmas indikátor lehet egy-egy munkavállalói csoport foglalkozás-egészségügyi állapotának jellemzésére. A vizsgált indikátorral az egészségügyi dolgozók körében kimutatható volt, hogy a mentális betegségek ötször gyakrabban fordultak elő, mint más munkavállalóknál. A vizsgált indikátor felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyben a mentális megbetegedések prevenciójára nagyobb figyelmet kell fordítani, amelyben jelentős szerepe van a munkahelyi mentális és pszichoszociális kockázatok becslésének.

Köszönöm a figyelmet