Glenn C. Loury A faji egyenlőtlenségek anatómiája 2012. nov. 19. ELTE ÁJK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

Migránsok társadalmi beilleszkedése együttműködéssel
Informális tanulás Horváth H. Attila. Az informális tanulás • „szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal számos különböző tanulási módszert, stílust.
A kibocsátáscsökkentés első számú eszköze az energiahatékonyság
Csoport munka.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
J. J. Rousseau: Az igazságosság az emberi tudatban gyökerező érzés, amely minden cselekvést irányít. John Stuart Mill: Az igazságosság az egyének azon.
KOOPERÁCIÓ ÉS VERSENGÉS
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
SEK, május 9. Forrás: Baritz Sarolta Laura AZ ÜZLET MINT HIVATÁS – UTÓPIA VAGY REALITÁS? In Távlatok.
A deviancia összetett fogalma
Fontosabb fogalmak Képesség :
Néhány szempont a panelvitához Könyvbemutató: Non-Financial Defined Contribution Schemes: The New Revolution for Reforming National Pension Schemes? Budapest,
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Befogadó tervezés. Átlagosak – nem átlagosak átlagosak – nem átlagos.
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek 2.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK © kurtán sándor pefele 2009.
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Ápolásetika.
Rendszer és modell szeptember-december Előadó: Bornemisza Imre egyetemi adjunktus.
Feladatírói tréning Történelem. Dr. Dárdai Ágnes, PhD pte
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
Az információs társadalom jogi alapkérdései, alapfogalmai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
SZOCIALIZÁCIÓ A KORTÁRSCSOPORTBAN
Egyéni döntések a szervezetben
JOGI ALAPTAN ESA november 7..
1 Oktatás és iskolázottság – nemi egyenlőtlenségek konferencia Az előadás címe: A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele gender szempontból (különös.
Másság-tisztelet vagy személyi méltóság: a társadalompolitika válaszútja Kővári János
2004 tavasz dr.SzaD Innováció és Technológia Menedszment Tanszék TEAM…. dehogy ! TEAM, de hogy ?
MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Közjó – néhány gondolat Család és közjó: a család a társadalom alapegységeként a közjó záloga is Botos Katalin közgazdász (SZTE): a gyermek a közjó alapja.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Társas megismerés Automatikus gondolkodás – nem tudatos, nem szándékolt, akaratlan és különösebb erőfeszítés nélküli (2Kor. 4.18) Sémák – mentális struktúrák,
Ideológiák.
A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta- Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)
Az elemzés és tervezés módszertana
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
Irracionális Racionalitáselméletek versus Racionális Irracionalitáselméletek MAKOG 2006 Kőhegyi Gergely BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BCE Mikroökonómia.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
Szociológia - Jogszociológia
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
Kulcsár László: A MULTIKULTÚRALTÁS SZOCIOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNETI DIMENZIÓI – kutatási inspirációk - Sopron Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek.
A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet.
Alapfogalmak, definíciók
‘Többszörös hátrányok, többszörös erőfeszítések’ Linda Butcher, Off the Streets and into Work.
2. Döntéselméleti irányzatok
A deviancia értelmezési kerete
Alapfogalmak, definíciók ÁVF Civil társadalom és nonprofit elméletek 1.
A lényeg kiemelésének művészete
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
Speciális gyermekvédelem
Filozófiatörténet előadások 1I.
A munkahelyi diszkrimináció
11. Előadás Az emberi erőforrások fejlesztése. Az emberi erőforrások fejlesztése 1.Az alkalmazottak fejlesztése (development ) 2.Továbbképzés, betanítás.
Jelenkori társadalmi problémák és konfliktusok Tantárgyfelelős: Dr
Faj, Nemzet, Etnikai csoport, Kisebbségek Tantárgyfelelős: Dr
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése Az előítélet.
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Kognitív és emotív jelentés
Tanulás és emlékezet 5. előadás.
Migráció és a struktúrális diszkrimináció kapcsolata
Társadalmi nem és szexuális beállítottságon alapuló üldöztetés
Jog- és állambölcselet I.
Előadás másolata:

Glenn C. Loury A faji egyenlőtlenségek anatómiája nov. 19. ELTE ÁJK

Axiómák 1. axióma: konstruktivizmus2. axióma: antiesszencializmus3. axióma: meggyökeresedett faji stigma

Faji sztereotípiák Faji klasszifikáció – a diszkrimináció fogalmának használata helyett Faj: „örökletes testi jegyek összessége, amely egy többnyire endogám embercsoport ismérve, amely mások által könnyen megfigyelhető, csak komoly nehézségek árán változtatható meg, vagy titkolható el, és amelyet a társadalom tagjai egy adott történelmi pillanatban társadalmi jelentéssel ruháztak fel”. Tudományos fogalomként vitatható, de a testi jegyeken alapuló csoportosításnak mély, tartós és reális következményei lesznek.

Önmagukat igazoló faji sztereotípiák korlátozott információkra támaszkodó racionális statisztikai következtetés az egyének viselkedését érintő visszacsatolás az előző kettő eredményeként adódó egyensúly

„Néhány jó kérdés” Ha a faji jegyek valóban teljesen esetlegesek, miért éppen a feketéket érinti rendszeresen hátrányosan a faji jegyek használata? Ha nem a természet, hanem a döntéshozók és az érintettek közötti interakció hozza létre az egyébként irreleváns faji jegyek és a releváns személyiségjegyek közötti kapcsolatot, miért nem ismerjük fel ezt az összefüggést? Miért nem teszünk lépéseket a visszacsatolási hatás közömbösítésére? – versenyzői és monopoljellegű helyzetek – fajjal kapcsolatos következtetések: „kognitív rabság” Ha a meg nem figyelt személyiségjegyek ismerete valóban olyan fontos, miért nem fektetnek a döntéshozók energiát más, hasonló információértékű, a fajtól független személyiségjegyek azonosítására? Nem jár-e az érintettekre nézve nagyon eltérő következményekkel az, ha a külső megfigyelők közös fizikai jegyeik alapján azonos csoportba sorolják őket?

Faji stigma Erving Goffman: kívülről megkonstruált társadalmi identitás és belülről felépített identitás faji stigma: esszencialista gondolkodásmód, a 2. axióma tagadása, nem feltétlenül tudatosul, áthatja a társadalmat példa: etnikai profilalkotás rabszolgaság a probléma forrása nem az egyének személyes beállítottsága, hanem „a néhai rabszolgák és leszármazottaik történelmileg kialakult és kulturálisan megerősített faji megalázottsága” – ld. 3. axióma a faji stigma működése: underclass, a „feketék kudarca”, bűnüldözés, intelligencia és a faj összefüggése? (Herrnstein–Murray: The Bell Curve)

A 2. axióma (antiesszencializmus) védelme javadalmazási hátrány (reward bias): a különböző faji csoportok tagjainak termelékenységét szisztematikusan eltérő módon jutalmazzák = diszkrimináció fejlődésbeli hátrány (development bias): a különböző csoportok tagjai számára szisztematikusan különböző lehetőségek adódnak a termelékenységet növelő készségek megszerzésére

A diszkrimináció fajtái formális diszkrimináció (discrimination in contract) – formális tranzakciók során – jogilag „kezelhető” informális diszkrimináció (discrimination in contact) – társas kapcsolatokban – liberális politikai berendezkedésű társadalmakban jogilag nem kezelhető

Faji igazságosság színvakság (race blindness) vs. a faji egyenlőség elve (race egalitrism) liberális hagyomány: – társadalmi döntések elmélete: anonimitási axióma: egy világállapot nem jobb a másiknál, ha a kettő között csak annyi a különbség, hogy bizonyos emberek helyet cserélnek a társadalmi ranglétrán Loury: a faji egyenlőségre törekvés önmagában vett cél: a liberális hagyomány nem tud megoldást adni erre, mert egyénekben gondolkodik, nem tud a csoportok hátrányaival semmit sem kezdeni, sőt elfedi azokat és így hozzájárul a fennmaradásukhoz a faji igazságosság megalapozása: a történeti igazságtalanság kiigazítása (példa: pozitív diszkrimináció az egyetemi felvételin) a faji közömbösség elutasítása

Köszönöm a figyelmet!