Glenn C. Loury A faji egyenlőtlenségek anatómiája nov. 19. ELTE ÁJK
Axiómák 1. axióma: konstruktivizmus2. axióma: antiesszencializmus3. axióma: meggyökeresedett faji stigma
Faji sztereotípiák Faji klasszifikáció – a diszkrimináció fogalmának használata helyett Faj: „örökletes testi jegyek összessége, amely egy többnyire endogám embercsoport ismérve, amely mások által könnyen megfigyelhető, csak komoly nehézségek árán változtatható meg, vagy titkolható el, és amelyet a társadalom tagjai egy adott történelmi pillanatban társadalmi jelentéssel ruháztak fel”. Tudományos fogalomként vitatható, de a testi jegyeken alapuló csoportosításnak mély, tartós és reális következményei lesznek.
Önmagukat igazoló faji sztereotípiák korlátozott információkra támaszkodó racionális statisztikai következtetés az egyének viselkedését érintő visszacsatolás az előző kettő eredményeként adódó egyensúly
„Néhány jó kérdés” Ha a faji jegyek valóban teljesen esetlegesek, miért éppen a feketéket érinti rendszeresen hátrányosan a faji jegyek használata? Ha nem a természet, hanem a döntéshozók és az érintettek közötti interakció hozza létre az egyébként irreleváns faji jegyek és a releváns személyiségjegyek közötti kapcsolatot, miért nem ismerjük fel ezt az összefüggést? Miért nem teszünk lépéseket a visszacsatolási hatás közömbösítésére? – versenyzői és monopoljellegű helyzetek – fajjal kapcsolatos következtetések: „kognitív rabság” Ha a meg nem figyelt személyiségjegyek ismerete valóban olyan fontos, miért nem fektetnek a döntéshozók energiát más, hasonló információértékű, a fajtól független személyiségjegyek azonosítására? Nem jár-e az érintettekre nézve nagyon eltérő következményekkel az, ha a külső megfigyelők közös fizikai jegyeik alapján azonos csoportba sorolják őket?
Faji stigma Erving Goffman: kívülről megkonstruált társadalmi identitás és belülről felépített identitás faji stigma: esszencialista gondolkodásmód, a 2. axióma tagadása, nem feltétlenül tudatosul, áthatja a társadalmat példa: etnikai profilalkotás rabszolgaság a probléma forrása nem az egyének személyes beállítottsága, hanem „a néhai rabszolgák és leszármazottaik történelmileg kialakult és kulturálisan megerősített faji megalázottsága” – ld. 3. axióma a faji stigma működése: underclass, a „feketék kudarca”, bűnüldözés, intelligencia és a faj összefüggése? (Herrnstein–Murray: The Bell Curve)
A 2. axióma (antiesszencializmus) védelme javadalmazási hátrány (reward bias): a különböző faji csoportok tagjainak termelékenységét szisztematikusan eltérő módon jutalmazzák = diszkrimináció fejlődésbeli hátrány (development bias): a különböző csoportok tagjai számára szisztematikusan különböző lehetőségek adódnak a termelékenységet növelő készségek megszerzésére
A diszkrimináció fajtái formális diszkrimináció (discrimination in contract) – formális tranzakciók során – jogilag „kezelhető” informális diszkrimináció (discrimination in contact) – társas kapcsolatokban – liberális politikai berendezkedésű társadalmakban jogilag nem kezelhető
Faji igazságosság színvakság (race blindness) vs. a faji egyenlőség elve (race egalitrism) liberális hagyomány: – társadalmi döntések elmélete: anonimitási axióma: egy világállapot nem jobb a másiknál, ha a kettő között csak annyi a különbség, hogy bizonyos emberek helyet cserélnek a társadalmi ranglétrán Loury: a faji egyenlőségre törekvés önmagában vett cél: a liberális hagyomány nem tud megoldást adni erre, mert egyénekben gondolkodik, nem tud a csoportok hátrányaival semmit sem kezdeni, sőt elfedi azokat és így hozzájárul a fennmaradásukhoz a faji igazságosság megalapozása: a történeti igazságtalanság kiigazítása (példa: pozitív diszkrimináció az egyetemi felvételin) a faji közömbösség elutasítása
Köszönöm a figyelmet!