H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kiskunsági Nemzeti Park
Advertisements

Fokozottan védett növényeink
Cserkeszőlő területén gyakrabban előforduló kalapos gombák
Szobanövények Erzse Eliza Kíra 7.b
Alapozó növénytan Növényalaktan 2.
Alapozó növénytan Növényalaktan 3.
A paprika és a paradicsom
A Kempelen Farkas Gimnázium fás szárú növényei
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
Védett növények gyűjteménye
TÖLGYERDŐK.
Özönnövények Magyarországon 3.
A burgonya.
Hazánk legnagyobb virágú kosbor faja, amely ritka, veszélyeztetett
Közönséges citromfű Melissa officinalis
A medvehagyma csodaerejére elnevezése is utal. A szájhagyomány szerint még a medvéket is kicsalogatja téli álmukból. Értékes hatóanyagainak köszönhetően.
Készítette:Szoták Norbert
Reformtáplálkozás.
Készítette: Nagy Zsanett
Növénytan és növényélettan II.
Készítette: Rácz Imre Vince
Védett növények a Bükkben
A védett növények
A fejes káposzta és egyéb káposztafélék
A sárgarépa és a petrezselyem
Tk. 89. oldal, Mf. 41. oldal Dr. Fischer Alajos
A gyilkos galóca.
Jaboticaba.
Mirtusz.
Dendrológia előadás Környezetmérnöki Szak Környezettudományi Szak
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
Kétévesek (Hemitherophyta) – HT
H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
Pteridium aquilinum – saspáfrány
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
Összefoglaló táblázatok Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
T1. T1 Anthriscus cerefolium – Zamatos turbolya cm magas, dúsan elágazó, ánizs illatú, törékeny szárú egyéves (T1). A szár sima, hengeres, levelei.
G1 – tarackosok, rizómások
Poa pratensis – réti perje
H1 – bojtos gyökérzetűek
Az év fája.
NYÁRI TŐZIKE (Leucojum aestivum). Nyirkos vagy nedves rétek, ártéri erdő, nedves, időszakosan elárasztott, tápanyagban dús, humuszos agyag, illetve vályogtalajokon.
Mátra Növényvilága.
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
Mező élővilága.
A virág.
r: Szantálfavirágúak – Santalales
cs: Meténgfélék - Apocynaceae
Általános növénytan előadás
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
„Istenek eledele” A csokoládé.
FARMAKOBOTANIKA II. 3. gyakorlat.
Virágos növények a vízben
A káposztafélék és a burgonya
Nyitvatermők törzse.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
A gyomok életformarendszere
A virág.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Kétszikűek Fontosabb családok.
L E V É L.
A virág.
Előadás másolata:

H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek Karógyökereiken nincsenek járulékos rügyek, regenerálódásra nem képesek

Atropa bella-donna – nadragulya H4 Atropa bella-donna – nadragulya  ♠      50-200 cm magas, ágas szórt állású, tojásdad, épszélű, 15 cm hosszú június-szeptember, lila, forrt párta, a termésen maradó csésze fekete bogyótermés nitrogéndús, üde talajokon erdőszélek, vágásterületek (bükkösök, gyertyános-tölgyesek) mérgező (3-4 termés halálos), gyógynövény (pupillatágító, görcsoldó)

Atropa bella-donna – nadragulya H4 Atropa bella-donna – nadragulya

Atropa bella-donna – nadragulya H4 Atropa bella-donna – nadragulya

-Farmakológiai hatás: a benne lévő atropin az acetilkolin hatását gátolja, pupillatágító, csökkenti a simaizom görcskészségét, és a szekréciót. -Felhasználás: pupillatágító hatása miatt szemvizsgálatoknál használják. Szaruhártya-, kötőhártya-gyulladás esetén, epehólyag és húgyhólyag görcsös állapotának megszűntetésére, Parkinson-kóros betegek gyógyítására; hányinger, hányás esetén, tüdőasztmás rohamok enyhítésére alkalmas. Szakértelem nélküli felhasználása súlyos, akár halálos mérgezést okozhat!

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó 30-60 cm magas, félgömb alakú, kopasz, szürkés, hosszú gyökerű kemény, szeldelt, fogazott július-október, fehér virágú fejecske, merev murvalevelek ikerkaszat fényigényes, száraz talajokon is megél száraz gyepek, legelők, parlagok, utak mente ördögszekér, a szél görgeti a kórót, hurutoldó, vizelethajtó  ♠     

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó

Eryngium campestre – mezei iringó H4 Eryngium campestre – mezei iringó

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű  ♠      20-100 cm magas, hengeres szár 2 léccel elliptikus, áttetsző pontos június-október, sárga szirmok, 3 falkás porzótáj, bogernyő tok fényigényes, száraz talajokon is megél szárazabb vágásterületek, kaszálók, parlagok, utak mente bőrgyulladást, halált okozhat, gyógynövény (depresszió ellen)

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó, amerikai alkörmös Angol neve: American pokeweed, német neve: Amerikanische Kermesbeere Morfológiai jellemzés 1-3 m magas, ágas, kopasz, gyakran vöröses szárú évelő tojásdad-lándzsás, keskeny levélváll, hegyes csúcs, ép május-október, álló, később csüngő fürt, fehér v. rózsaszínű lepel kevésbé tagolt bogyó terméscsoport  ♠  

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó Származás, elterjedés Észak-Amerika keleti része Európába a 17. században került, 1650 óta ültetik mint festőnövényt Magyarországon haszon- és dísznövényként is termesztették Elvadulásáról már 1808-ban ismertek hazai adatok Ma elsősorban a Dél-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Hajdúságban elterjedt Életciklus, életmenet Csírázás: április-május, virágzás: május-augusztus, termésérés: július-augusztus

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó A magok életképességüket évtizedekig is megőrzik Őshazájában a 30-40 évest kort is megérhetik az egyedek Fagyérzékeny Termését a madarak terjesztik Termőhelyigény Elsősorban bolygatott, félárnyékos élőhelyen, laza, savanyú vagy neutrális talajokon akácosok, fenyvesek, nyárasok alatt, felhagyott szőlőkben, parlagokon, kapásokban, gyepekben

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó Biotikus interakciók Termését számos madárfaj, hajtását a vad fogyasztja A juh és a kecske szintén legeli a növényt Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény Amerikában fiatal hajtásait a spárgához, leveleit a spenóthoz hasonlóan fogyasztották, gyökeréből mosószappant készítettek Európában ételek, befőttek, cukorkák, likőrök és borok festésére használták

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó Gyógynövény: vírusellenes, vértisztító, gyulladásgátló Természetvédelmi jelentőség Nyersen fogyasztva hányást és hasmenést, nedve bőrgyulladást okozhat, gyökere mutagén, rendellenes sejtosztódást okoz Élelmiszerfestékként való használata tilos Homoki gyepekben árnyalásával elnyomhatja a honos fajokat Gyümölcsöskertben is előfordul, szántóföldön, hazánkban ritka Növényvírusok gazdanövénye

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó Kezelése Karógyökerének kiásása A fiatal egyedek kézi eltávolítása Rendszeres kaszálással a tövek kimeríthetők Kecske és juh legeltetése által is eltávolítható

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó

Phytolacca americana – amerikai karmazsinbogyó

Phytolacca esculenta – kínai karmazsinbogyó  ♠      1-2,5 m magas, ágas, kopasz évelő növény széles tojásdad, széles levélváll, tompa csúcs, ép május-október, felálló fürt, fehér lepel tagoltabb bogyó terméscsoport nyílt, félárnyékos, laza talajú, tápanyagdús termőhelyen településekben, főleg városokban hajtását fogyasztották, kevésbé mérgező

Phytolacca esculenta – kínai karmazsinbogyó

Phytolacca esculenta – kínai karmazsinbogyó

H5 – ferde gyöktörzses évelők Sekélyen gyökerezők, vegetatív szaporodásra nem képesek. A ferdén növő gyöktörzs feldarabolódása esetén vegetatív szervé alakul.

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce 30-80 cm magas, szára négyszögletes, bozontos szőrös az alsók csipkések, kerekdedek, a felsők szíves-tojásdadok, fűrészesek június-november, álörvökben rózsaszínű ajakos virágok, a felső ajak kicsípett, szőrös makkocska termés nitrofil, száraz, meleg, de kissé árnyékos helyeken is akácosok, utak mente, parlagok, erdőszélek nem tömeges, de gyakori  ♠     

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce

Ballota nigra – fekete peszterce H5 Ballota nigra – fekete peszterce

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű  ♠      30-100 cm magas, gyengén szőrös, elágazó, tejnedv szárnyasan tagolt levél április-október, sárga szirmok, 2 lehulló csészelevél, laza ernyő becőszerű tok, elaioszóma árnyéktűrő, üde, nitrogéndús talajokon akácosok, ligeterdők, utak, kerítések mente, parkok gyógynövény (szemölcs ellen)

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű

Chelidonium majus – vérehulló fecskefű

-Farmakológiai hatás: fájdalomcsillapító, simaizom-görcsoldó, baktériumölő, mitózis és tumorgátló, friss tejnevével szemölcsöt irtanak (fehérjebontó enzimek). -Felhasználás: frissen szemölcs-irtó, a gyógyszeripar epe- és májbetegségek gyógyszereihez használja, extraktumát kőképződéses, gyulladásos epegörcsök esetén. Fogkrém és szájvíz alkotórésze (antibakteriális). Erős hatású, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható!

Parietaria officinalis – falgyom H5 Parietaria officinalis – falgyom 30-100 cm magas, nem elágazó, rövid szőrös ékvállú, épszélű, lándzsás, elliptikus június-október, levélhónalji gomoly, zöld lepel, egy- és kétivarú virágok makkocska árnyéktűrő, üde, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, szurdokerdők, kertek, istállók közelében  ♠    

Parietaria officinalis – falgyom H5 Parietaria officinalis – falgyom

Parietaria officinalis – falgyom H5 Parietaria officinalis – falgyom