Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

Az előadások a következő témára: "Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj"— Előadás másolata:

1 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként mag savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében fiatalon jó takarmány, triazin-rezisztens biotípusok  ♠     

2 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

3 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

4 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj
cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében  ♠    

5 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

6 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

7 Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű
Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év)  ♠  

8

9 Származása, elterjedése:
Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században Inváziójának kezdete: 2. világháború után Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, 1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken 1960: átlépi a Dunát 1981: az egész Dunántúl fertőzött Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

10 A parlagfű terjedésének fázisai
(Priszter nyomán)

11

12 Életciklus, életmenet A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri

13

14 Biotikus interakciók allelopatikus több kultúrnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet Az árnyékolást rosszul tűrik Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség Európában nincs pozitív jelentősége Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= hektár monokultúra)

15 Legfontosabb allergén növényfajunk:
Egy növény naponta egymillió, életében 1012 pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal Gátolhatja a növényzet regenerációját Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre

16

17 Kezelés Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés Évi háromszori kaszálás eredményes Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták

18

19 Atriplex patula – terebélyes laboda
 ♠     cm, erős karógyökerű, kopasz, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, épszélű, a felsők szálasak, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos füzér makk, magjai egész nyáron csíráznak országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek

20 Atriplex patula – terebélyes laboda

21 Atriplex patula – terebélyes laboda

22 Atriplex tatarica – tatár laboda
 ♠     cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, színe zöld vagy színe és fonáka fénylő ezüstös fehér, az alsók háromszög alakúak, a felsők szálasak, hosszúkásak július-október, éréskor csüngő, gomolyos füzér makk országszerte gyakori, különösen agyag, lösz és szikes talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott és szikes területek

23 Atriplex tatarica – tatár laboda

24 Bidens tripartitus – subás farkasfog
 ♠     cm, dúsan ágas, felálló, kopasz szárú 3-5 szeletű, fűrészes szélű július-október, a fészek felálló, többnyire nyelves virágok nélküli sima felületű kaszat, szélén lefelé hajló tüskékkel nedves területeken ártéri és mocsári gyomtársulásokban, nedves legelők, vágásterületek

25 Bidens tripartitus – subás farkasfog
Előfordulhat még: Bidens cernuus – bókoló farkasfog, Bidens frondosus – feketetermésű farkasfog

26 Bidens tripartitus – subás farkasfog

27 Cannabis sativa – vadkender
 ♠      cm, erősen ágas, erős karógyökerű, bódító illatú 3-7 (9) levélkéből összetett, fűrészes szélű július-augusztus, kétlaki, végálló porzós virágzat, levélhónalji termős virágok makkocska („kendermag”) nitrofil, laza talajokon tömegesebb, mészkerülő szántóföldek, parlagok, nyár és akác telepítések kultúrnövény: C. s. ssp. sativa gyomnövény: C. s. ssp. spontanea

28 Cannabis sativa – vadkender

29 Cannabis sativa – vadkender

30 Cenchrus incertus – átoktüske (süncincor)
 ♠      20-50 cm, elfekvő, legyökerező szárú, kopasz kopasz, szélén szőrös, nyelvecske helyett szőrkoszorú található július-szeptember, a füzérkék gömbölyűek, szaggatottan állnak szemtermés, erős tüskével laza talajokon, homokvidékeken, tiszta állományokat alkot, meleg- és fényigényes, szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, homoki legelők, erdősítések, főleg Duna-Tisza köze amerikai adventív, erősen terjed, a gyapjúba beleragad, vasúttal terjed

31 Cenchrus incertus – átoktüske

32 Chenopodium album – fehér libatop
 ♠      cm, mélyre hatoló, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, a felsők keskenyek, épek, a fonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos, allelopatikus

33 Chenopodium album – fehér libatop

34 Chenopodium album – fehér libatop

35 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop
cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas, kellemetlen szagú nyeles, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, színük fényes sötétzöld július-november, gomolyos fürt növényenként magot is hozhat országszerte gyakori szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek mérgező  ♠     

36 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

37 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

38 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

39 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop
 ♠     10-60 cm, erős karógyökerű, élénkzöld, kopasz, erősen ágas nyeles, épszélű, az alsók tojásdadok, a felsők lándzsásak június-október, gomolyos füzér lencse alakú makkocska országszerte gyakori, főleg nedvesebb, üdébb talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek

40 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

41 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

42 Conyza canadensis – betyárkóró
cm, felül erősen ágas, alul sűrűn leveles, érdes vagy szőrös tőlevelek lándzsásak, csúcsuknál 3 fogúak, szárlevelek keskenyebbek, épek vagy fűrészesek június-november, fészkes buga, egyforma hosszú nyelves és csöves virágok bóbitás kaszat, tavasszal és ősszel is kicsírázik országszerte gyakori, főleg laza talajokon, fagy- és szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek észak-amerikai, allelopatikus, herbicidrezisztens  ♠      T4

43 Conyza canadensis – betyárkóró

44 Conyza canadensis – betyárkóró

45 Datura stramonium – csattanó maszlag
cm, elágazó karógyökerű, pelyhes vagy kopasz, büdös tojásdad, cm hosszú, fogazott, karéjos június-november, levélhónalji, forrt csésze és párta (6-7 cm hosszú), este nyílik kopácsokkal nyíló tok, fekete mag, hosszú magtúlélésű országszerte gyakori, nitrofil, egész nyáron csírázik szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, istállók környéke, legelők mérgező, herbicidrezisztens, allelopatikus  ♠      T4

46 -Farmakológiai hatás: csökkenti a kiválasztást és a simaizmok görcskészségét.
-Felhasználás: asztmabántalmak megszűntetésére, a tünetek enyhítésére a belőle készített szivarkák ismertek, füstölő formában is alkalmazható; görcsoldó készítményekben használják a gyógyszeriparban. -mérgezési tünetek: magjainak fogyasztása: dühöngés, pupillatágulat, érzékcsalódás, fénykerülés, görcsök, izgatottság, majd tompultság, aluszékonyság, bénultság, kollapszus, kóma. A mérgezett állatok húsa, teje szintén mérgező.

47 Datura stramonium – csattanó maszlag

48 Datura stramonium – csattanó maszlag

49 Datura stramonium – csattanó maszlag

50 Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar
 ♠     10-60 cm, elágazó, elfekvő, legyökerező szárú, ibolyás színű a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid június-október, 3-12 szétálló füzér szemtermés országszerte gyakori, főleg laza homok- és vályogtalajokon, egész nyáron csírázhat szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők

51 Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

52 Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

53 Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

54 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű
T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű  ♠     cm, erőteljes, csomóknál legyökerező, töve lapított, pirosló 20-30 cm hosszú, éles, a nyelvecske hiányzik június-november, cm hosszú bugavirágzat, gyakran ibolyaszínű, a pelyva szálkás szemtermés országszerte gyakori, eredetileg mocsári növény, rizsgyom volt ma száraz élőhelyeken is előfordul szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők, gyümölcsösök

55 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű
T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű

56 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű
T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű

57 Echinocystis lobata – süntök
Angol neve: wild cucumer (creeping Jenny), német neve: Gelappte Stachelgurke vékony szárú, 7-8 m magasra felkúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú, 5-8 (15) cm hosszú július-augusztus, egylaki, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak négymagvú, kétrekeszű, tüskés kabak  ♠  

58 Származás, elterjedés:
Északkelet-Amerika Első európai adata: 1904, Debrecen: 1913 1950: több mint 100 hazai adat, meghonosodott: Ny-DNy Dunántúl, Magyar-középhegység Napjainkban: egész országban megtalálható, Kisalföld, Duna-Tisza köze ritka Dísznövényként ültették, kivadult Életciklus, életmenet Csírázás: május, virágzás: júliustól, rovarmegporzású, a terméseket a víz is terjeszti A magvak dormanciája erős, sztratifikációval feloldható

59 Termőhelyigény Folyók, patakok mentén szerves a anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén, fényigényes Biotikus interakciók Magja allelopatikus hatású A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja Hazai fogyasztóiról kevés adat van, Amerikában számos fogyasztója ismert. Gazdasági jelentőség Hazájában „panácea” (reuma, láz, afrodiziákum, abortívum, gomb, gyöngy, halbódító lé (termés)

60 Természetvédelmi jelentőség
Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket Betegségeket terjeszthet Kezelése Védett területeken: mechanikai kezelés Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles

61 by Brian Johnston   (Canada)

62 Echinocystis lobata – süntök

63 Echinocystis lobata – süntök

64 Echinocystis lobata – süntök

65 Erechtites hieracifolia – keresztlapu
cm, sárgászöld, kellemetlen szagú, elszórtan szőrös vagy kopasz szórt, lándzsás, fogazott, a felső levelek keskenyebbek, épek július-november, a fészek hengeres, a nyelves virágok hiányoznak, buga virágzat bóbitás kaszat Fényigényes, üde-nedves talajok üde és nedves lomberdőkben, láperdők szélein vágásterületeken tömeges lehet mérgező, allelopatikus, észak-amerikai  ♠     

66 Erechtites hieracifolia – keresztlapu

67 Erechtites hieracifolia – keresztlapu

68 Erechtites hieracifolia – keresztlapu

69 Erechtites hieracifolia – keresztlapu
A faj európai és hazai terjedésének története szorosan összekapcsolódik, hiszen a megtalálás és a helyes azonosítás helyszíne akkoriban hazánkhoz tartozott, ezért lehetséges az, hogy Borbás 1887-ben a következőképpen ír a növényről: „Valóban csodálatos e kitűnő növénygénusz vándorlása, s hogy épen messze útja után hazánk nyugati és délnyugati részét (Zágráb) választotta megtelepedésének első térségeül. Ezért méltán lepte meg Európa botanikusait. Hogy e növény rokonsága az európai Seneciókkal és más compositával, egészen meg van szakadva, meg hogy az erdők vágásainak gazos helyein nő, mindjárt az a sejtelmem támadt fel, hogy messzeföldi jövevénynyel van dolgunk (Tanár egyl. Közl. i. h.). Hogy sokáig ismeretlen maradt, egyik oka az lehet, hogy Vukotinovics tapasztalása szerint bizonyos esztendőkben egészen kimarad, s hogy oly helyen nő, a merre botanikus gyakran nem forgolódik.”

70 Erigeron annuus – egynyári seprence
T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

71 Erigeron annuus – egynyári seprence
E. a. ssp. annuus E. a. ssp. strigosus  ♠    ágasabb a szár alsó része elálló szőrű az alsó szárlevelek fűrészesek a tőlevelek széles tojásdadok a nyelves virág kék, ritkán fehér, a fészek hosszával megegyező vagy nagyobb hosszúságú május-november bóbitás kaszat zavart termőhelyek, vágásterületek, magaskórósok karcsúbb a szár alsó része rásimuló szőrű a szárlevelek többsége épszélű a tőlevél tojásdad, elliptikus a nyelves virág fehér, a fészek átmérőjénél rövidebb május-november, bóbitás kaszat árterek, vágásterületek, kertek, parlagok

72 Erigeron annuus – egynyári seprence
T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

73 Erigeron annuus – egynyári seprence
T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

74 Erigeron annuus – egynyári seprence
T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

75 Erigeron annuus – egynyári seprence
T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

76 Erigeron annuus – egynyári seprence
T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

77 Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej
 ♠     10-40 cm, egyszerű, ritkán ágas szárú szórt, visszás tojásdadok, a csúcsnál fűrészesek április-november, nagy gallérlevelek toktermés, magtúlélésük > 20 év országszerte elterjedt, fényigényes szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, utak mente

78 Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej

79 Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej

80 Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű
cm, gyökérzete dúsan elágazó, mélyre hatoló, szára ágas, csavarodó, kúszó hosszú nyelű, szíves vállú, tojásdad, épszélű június-október, a kocsány rövidebb a terméses lepelnél lepellevelek által takart makkocska az egész országban gyakori szárazabb gyomtársulások, erdőszélek, szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők a gabonát megdönti, mérgező  ♠      T4

81 Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű

82 Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű
cm, szára ágas, csavarodó, kúszó nyeles, szíves vagy nyilas vállú, háromszög alakú, ép június-október, a kocsány olyan hosszú, mint a terméses lepel lepellevelek által takart háromoldalú makkocska tápanyagban gazdag kötött vagy laza talajokon csemetekert, faiskola, erdők, parlagok, kertek, szőlők, vágásterületek, akácosok T4  ♠    

83 Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű