Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű

Az előadások a következő témára: "Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű"— Előadás másolata:

1 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű  ♠     20-50 (100) cm, dúsan ágas, a csomókon megvastagodott, szürkén pelyhes nyeles, tojásdad, fűrészes, szőrös július-október, bíbor-, rózsaszínű ajakos párta, a csészecimpák szúrósak makkocska főleg savanyú és tápanyagdús talajon, félárnyéktűrő üde és nedves erdők, vágásterületek, parkok, kertek

2 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű

3 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T4 Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű

4 Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű
T4 Galeopsis speciosa – szőrös kenderkefű cm, dúsan ágas, a csomókon megvastagodott, sűrűn serteszőrös nyeles, tojásdad, fűrészes, mindkét oldalán szőrös június-október, sárga ajakos párta, az alsó ajak középső cimpája lila, a szélsők fehér foltosak makkocska üde, nedves, tápanyagdús talajokon üde és nedves erdők, ligeterdők, vágásterületek, parkok  ♠    

5 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű
T4 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű

6 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű
T4 Galeopsis speciosa –szőrös kenderkefű

7 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág
T4 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág 10-80 cm, dúsan ágas, a gyengén bordás, szőrös vagy lekopaszodó átellenes, nyeles, tojásdad, fűrészes május-november, 5 fehér nyelves virág + sárga csöves virág kaszat, növényenként termést is hozhat melegigényes, különösen laza talajokon tömeges szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők, csemetekertek  ♠    

8 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág
T4 Galinsoga parviflora – kicsiny gombvirág

9 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
Angol neve: Himalayan balsam (Policeman’s helmet), német neve: Indisches Springkraut cm, egyszerű vagy elágazó, vörös, áttetsző, üveges 5-8 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélnyél mirigyes, felsők örvösek, alsók keresztben átellenesek, extraflorális nektáriumok július-október, 2,5-4 cm-es bíborszínű párta, színes csésze húsos, dinamochor toktermés  ♠  

10 Származás, elterjedés:
Nyugat-Himalája mérsékelten csapadékos térségei Európába a 19. sz. elején hozták be, dísz- és mézelő növényként Első elvadulásának európai adata: 1848, meghonosodása: 1855. 1892: Erdély, 1920: Vas vármegye Napjainkban: nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén Gyakori a Ny- és DNy-Dunántúlon, Duna mentén, de a Tisza egyes szakaszain is megtalálható Életciklus, életmenet Csírázás: március

11 Csíranövény-sűrűség 350 db/m2, 30-40 marad meg, a dormanciát a hideghatás töri meg
Virágzás (jún.) - júl. - aug. – (nov.), „poszméhvirág Magszórás aug. – nov., dinamochoria: 7 m távolságra, hidrochor, zoochor (erdei egér), antropochor (dísz- és mézelő növényként) Több éves magtúlélés, vegetatívan terjedő szárrészek Alomja nehezen bomlik el Termőhelyigény Fagyérzékeny, inkább félárnyéknövény

12 Folyók, patakok mentén, szerves a anyagokban gazdag, nedves, humuszos talajokon,
Puhafás ligeterdőkben, bokorfüzesekben, árkok, csatornák mentén Biotikus interakciók A juh és a szarvasmarha legeli Számos fogyasztója és beporzója ismert Gazdasági jelentőség Hajtása és magja ehető, köröm és bőrfestésre használták, Bach-féle virágterápia, dísznövény, méhlegelő Partok stabilitását veszélyezteti, akadályozza a természetes felújulást

13 A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999)
Fajszám Erdei nebáncsvirág Kisvirágú Bíbor Fitofágok 22 13 8 Viráglátogatók 16 21 31 Extraflorális nektáriumok látogatói - 1 25 Aphidofágok 4 12

14 Természetvédelmi jelentőség
Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat Természetvédelmi gyom, elnyomja a honos fajokat, gátolja a felújulást Kezelése Védett területeken: több évig tartó mechanikai kezelés, kézi eltávolítás, kaszálás, alomeltávolítás Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni (glifozát)

15 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

16 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

17 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

18 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
Angol neve: Small balsam, német neve: Kleinblütiges Springkraut 20-60 (150) cm, egyszerű vagy elágazó, áttetsző, üveges szárú, sekély gyökerű 3-10 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélváll mirigyes, extraflorális nektáriumok július-november, 1- 1,5 cm-es halványsárga párta húsos, dinamochor toktermés  ♠  

19 Származás, elterjedés:
Közép-Ázsia Európába valószínűleg árukereskedelemmel hurcolták be Első elvadulásának európai adata: 1837 Genfi Botanikus Kert 1890: Margit-sziget, Bp. Napjainkban: folyók, patakok, csatornák mentén, ligeterdőkben, hegyvidéki üde erdőkben Gyakori a Ny-Dunántúlon, középhegységeinkben, folyóink mentén Életciklus, életmenet Csírázás: április, a dormanciát a hidegkezelés feloldhatja, a csíranövények fagyérzékenyek

20 A kisvirágú nebáncsvirág terjedése Trepl (1984) adatai alapján

21 Virágzás (máj.) – jún. – nov., ön- és idegen megporzású virágok
Dinamochoria: 3-4 m távolságra Termőhelyigény Üde, mérsékelten tápanyag-gazdag, neutrális vagy gyengén savanyú, ill. meszes talajokon, félárnyéknövény Biotikus interakciók Enyhén allelopatikus hatású Számos fogyasztója és beporzója ismert, levéltetvek nagy mennyiségben boríthatják, levélaknázója és rozsdagombája is ismert Az őz alkalmanként fogyasztja

22 Természetvédelmi jelentőség
Hegi (1925): a kisvirágú nebáncsvirág kiszorítja az erdei nebáncsvirágot Sukopp (1962): a megállapítást cáfolja Trepl (1984): az erdei nebáncsvirág csak a számára szuboptimális, kissé szárazabb területeken szorul vissza Schmitz (1999): 1. a faj expanziója miatt a honos fajok visszaszorulnak, borításuk jelentősen csökken vagy akár teljesen el is tűnnek a területről; 2. a faj más lágyszárúak közé vegyül, anélkül, hogy jelentősen visszaszorítaná azokat; 3. a faj olyan élőhelyeket foglal el, amelyeken a honos fajok nemigen telepednek meg.

23 Kezelése A kivadulások megakadályozása Mechanikai és kémiai védekezés Biológiai védekezés: a rozsdagombákat vizsgálják, levélaknázója az őshonos erdei nebáncsvirágon, levéltetűfaja a bíbor nebáncsvirágon is megjelenik (alkalmazásuk nem ajánlott)

24 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág

25 Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág

26 Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű  ♠      20-70 cm, dúsan ágas, kopasz tojásdad, lándzsás, fűrészes május-november, ált. kétlaki, de lehet egylaki is, porzós füzérek, levélhónalji termős virágok kétrekeszű toktermés nitrogénigényes, agyag vagy lösztalajokon, áttelelhet szántóföldek, kertek, szőlők, utak mente, csemetekertek mérgező (a tej megkékül tőle), állatgyógyászatban hashajtó, juvenilis egyedek is virágoznak

27 Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű

28 Mercurialis annua – egynyári szélfű
T4 Mercurialis annua – egynyári szélfű

29 Polygonum aviculare – madár-(porcsin)keserűfű
T4  ♠     5-60 cm, dúsan ágas, elfekvő vagy felemelkedő 3 mm – 4 cm hosszú, tojásdad, lándzsás, ép, széthasadozó, ezüstös pálhakürtő június-november, zöldesfehér vagy rózsaszínű virágok makkocska országszerte gyakori, taposást tűrő, igénytelen, kötött és laza talajon is szántóföldek, kertek, szőlők, utak mente, csemetekertek, szikes területek

30 Polygonum aviculare – madárkeserűfű
T4 Polygonum aviculare – madárkeserűfű

31 Polygonum aviculare – madárkeserűfű
T4 Polygonum aviculare – madárkeserűfű

32 Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű
 ♠     15-60 (80) cm, egyszerű vagy elágazó, felemelkedő 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, a pálhakürtő ép, pillás, barna július-szeptember, az álfüzérek bókolók, vékonyak, lazák, kevés virágúak makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok

33 Persicaria dubia (mitis) – szelíd keserűfű

34 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű  ♠     cm, többnyire serteszőrös, felemelkedő 5-10 cm hosszú, lándzsás, ép, gyakran fekete foltos, a pálhakürtő serteszőrös, éle pillás június-október, a lepel élénk vagy halvány rózsaszín makkocska országszerte gyakori, nedves, szerves anyagokban gazdag talajon árterek, üde gyomtársulások, ligeterdők, mocsári gyomtársulások, árkok

35 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű

36 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű
T4 Persicaria maculosa – baracklevelű keserűfű

37 Portulaca oleracea –kövér porcsin
 ♠      15-30 cm, pozsgás, elfekvő 1-2 cm hosszú, pozsgás, ép, visszás tojásdad július-november, sárga kupakkal nyíló tok országszerte gyakori, homok-, vályogtalajon, sziken, melegigényes, szárazságtűrő, fényigényes szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek a nyúl és a sertés szereti

38 Portulaca oleracea –kövér porcsin

39 Setaria pumila (glauca) – fakó muhar
 ♠      cm, egyszerű szárú 1-2 cm szálas, a levélhüvely és a fonák szőrös június-november, 3-7 cm tömött virágzat szemtermés, rókavörös gallérserték homokos és vályogtalajon, savanyú talajon zöld muharnál gyakoribb szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek termését a baromfi szereti

40 Setaria pumila (glauca) – fakó muhar

41 Setaria pumila (glauca) – fakó muhar

42 Setaria viridis – zöld muhar
 ♠     cm, egyszerű szárú 1-2 cm szálas, a levéllemez töve nem pillás július-október, 1-10 cm tömött virágzat szemtermés, zöld gallérserték egész országban gyakori, a meszes talajon tömegesebb szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek

43 Setaria viridis – zöld muhar

44 Setaria viridis – zöld muhar

45 Setaria verticillata – ragadós muhar
cm, tövén elfekvő szárú, a virágzat alatt érdes szálas, levéllemeze szélesebb az előbbi fajokéhoz képest, a fonák kopasz június-október, 3-10 cm tömött virágzat, alsó része szaggatott szemtermés, érdes gallérserték egész országban gyakori, kisebb jelentőségű szántóföldek, parlagok, utak mente, keretek, csemetekertek  ♠    

46 Setaria verticillata – ragadós muhar

47 Setaria verticillata – ragadós muhar

48 Solanum nigrum – fekete csucsor
 ♠      30-80 cm, kopasz vagy pelyhes Sötétzöld, ép vagy bemetszett, tojásdad június-november, fehér virágok forgóvirágzatban, csőporzók fekete bogyótermés, elnyújtott csírázású magvak (lila, zöld, fekete, sárga), mag, életkép. 30 év nedves, üde termőhelyeken, nitrogén és foszfor igényes, fény- és melegigényes, nem szárazságtűrő szántóföldek, trágyadombok, kertek, parlagok, csemetekertek mérgező, hosszú magtúlélés, 40 vírus gazdanövénye, triazin rezisztens

49 Solanum nigrum – fekete csucsor

50 Solanum nigrum – fekete csucsor
Mérgezési tünetek: hányás, hasmenés, tág pupillák, látási zavarok, izgatottság, kábultság, görcsök, légszomj, halálos is lehet.

51 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka  ♠     cm, kopasz, fényes, tejnedv tartalmú az alsók szárnyas nyelűek, a felsők ülők, szárölelők, kacúrosak, lantosak június-november, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, szőlők, utak mente

52 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka

53 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka
T4 Sonchus oleraceus – szelíd csorbóka

54 Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka  ♠     cm, kopasz az alsók szárnyas nyelűek, a felsők ülők, szárölelők, szúrósan fogazott, karéjos június-november, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, szőlők, utak mente

55 Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka

56 Sonchus asper – szúrós csorbóka
T4 Sonchus asper – szúrós csorbóka

57 Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka cm, ágas, felső része mirigye, alsó része kopasz, tejnedvet tartalmaz lándzsásak, ülők, szárölelők, fogazottak, kacúrosak június-november, sárga nyelves virágok, fészkes álernyő virágzat bóbitás kaszattermés országszerte gyakori, üde, nedves területeken szántóföldek, rétek, kaszálók, legelők, parlagok, csemetekertek  ♠    

58 Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka

59 Sonchus arvensis – mezei csorbóka
T4 Sonchus arvensis – mezei csorbóka

60 Tragus racemosus – tövisperje
 ♠      10-30 cm, lekönyöklő szárú, a csomókon legyökerező a levéllemez és nyelvecske rövid, szélük pillás (szőrkoszorú) június-október, 4-8 cm-es kalász, a felső pelyva horogszerű sertéket visel szemtermés főleg az Alföldön gyakori, szárazságtűrő szántóföldek, száraz, meszes homokpuszták, legelők, utak mente, bolygatott települések adventív, vasutak mentén terjed

61 Tragus racemosus – tövisperje

62 Tragus racemosus – tövisperje

63 Tragus racemosus – tövisperje

64 Tribulus terrestris – királydinnye
 ♠      10-60 cm, elfekvő szárú, borzas 5-8 pár tojásdad levélkéből összetett, fonáka borzas július-november, 4-5 mm hosszú, sárga szirmú öt háromoldalú tövises résztermésre esik szét főleg az Alföldön gyakori, szárazságtűrő, laza, sovány, száraz homoktalajokon szántóföldek, száraz, homokpuszták, legelők, utak mente, bolygatott települések vasutak mentén terjed

65 Tribulus terrestris – királydinnye

66 Tribulus terrestris – királydinnye

67 „A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.” Petőfi Sándor