Özönnövények Magyarországon 3.

Az előadások a következő témára: "Özönnövények Magyarországon 3."— Előadás másolata:

1 Özönnövények Magyarországon 3.

2 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Angol neve: Green ash, német neve: Rotesche Morfológiai jellemzés: Akár 25m magas Páratlanul szárnyasan összetett, 7-10 cm hosszú, nyeles levélkéből áll április, kétlaki, virágtakarója redukált, buga virágzat lependéke hengeres Északi vörös kőris (var. austini) Zöld kőris (var. subintegerrima)  ♠  

3 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Származás, elterjedés Atlantikus Észak-Amerika Európába a 1780 körül került Első hazai adatai 1800-as évek végéről származnak: ligeterdőkbe, nemes nyárasokba, szikre próbálták telepíteni Életciklus, életmenet Már 6-7 éves korban teremhet Magassági növekedése kezdetben évi 1 m Lombfakadás előtt virágzik Jól regenerálódik (tuskó, tő és gyökfősarjak) A tüzet jól tolerálja

4 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Termőhelyigény Főleg síkvidéken Melegkedvelő, sótűrő Tápanyagigénye kicsi, az elöntést jól viseli, fényigényes Biotikus interakciók Allelopatikus Kumarint tartalmaz, kevés rovarfogyasztója van, hajtásait a szarvas rágja Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény Jó várostűrő Bútor- és sportszergyártásban használható

5 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Természetvédelmi jelentőség Átalakítja a természetközeli társulásokat Kezelése Főleg mechanikai úton történik, termős egyedek eltávolítása Vegyszeres védekezés Leárnyékolás honos fajokkal

6 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

7 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

8 Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris

9 Acer negundo – zöld juhar
Angol neve: Box elder, német neve: Eschen-Ahorn Morfológiai jellemzés: Akár 21 m magas (12-15 m), főgyökere mélyre hatoló, talajra fekvő ágai legyökeresedhetnek Páratlanul szárnyasan összetett, 3-7 levélkéből áll Március – május, kétlaki, virágtakarója redukált Ikerlependéke hegyesszöget zár be Észak-Amerikában 6 változata van  ♠  

10 Acer negundo – zöld juhar

11 Acer negundo – zöld juhar
Származás, elterjedés Észak-Amerika (Kanadától Kaliforniáig) Európába a 17. században került Hazánkba 1770-ben érkezett Életciklus, életmenet Csírázás áprilistól szeptemberig A magok sokáig megőrzik csírázóképességüket Minden évben sok magonca kel Lombfakadás előtt virágzik Jól regenerálódik Fiatalkori növekedése gyors

12 Acer negundo – zöld juhar
Termőhelyigény Főleg síkvidéken Elöntést és a szárazságot is tűri Tápanyagigénye kicsi, Mérsékelten árnytűrő Jó várostűrő Biotikus interakciók Allelopatikus Az amerikai fehér medvelepke tápnövénye Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény, kertészeti változatok, jó várostűrő Méz és szirupnyerés Bútor- és papírgyártásban használható (dobozok, stb.)

13 Acer negundo – zöld juhar
Természetvédelmi jelentőség Átalakítja a természetközeli társulásokat Harkályok kedvelik a fáját Háziállatokra mérgező lehet A zöld juhar poloska gazdanövénye Épületek szerkezetét rongálhatja Kezelése Főleg mechanikai úton történik, termős egyedek eltávolítása Gyökérnyak átfúrása Vegyszeres védekezés Leárnyékolás honos fajokkal

14 Acer negundo – zöld juhar (kőrislevelű juhar)

15 Acer negundo – zöld juhar (kőrislevelű juhar)

16 Acer negundo – zöld juhar

17 Acer negundo – zöld juhar

18 Amorpha fruticosa – gyalogakác
Ámorfa, kinincs, víziakác Angol neve: False indigo, német neve: Gemeiner Bleibusch Morfológiai jellemzés: 3-4 m magas cserje, terpénszagú, mély gyökerű Páratlanul szárnyasan összetett, levélkéből áll június – július, 8-11 cm hosszú, felálló füzér Görbült, nem felnyíló hüvely  ♠  

19 Amorpha fruticosa – gyalogakác
Származás, elterjedés Észak-Amerika keleti része Európába a 1750-ben került dísznövényként Első hazai adata 1907 Az 1. vh. után a Duna és a Tisza völgyében telepítették Legtömegesebb: Nagyalföld, Tisza és mellékfolyói mente Életciklus, életmenet Lombfakadás május, virágzás június – július, termésérlelés augusztustól A magtúlélés hosszú Tőről jól sarjad

20 Amorpha fruticosa – gyalogakác
Termőhelyigény Főleg síkvidéken Laza talajú, időszakos elöntést kapó, tápanyagban gazdag, nem túl árnyékos helyeken Ligeterdők, nemes nyárasok, magaskórósok, csatornák mente Telepítve homokon, sziken is Biotikus interakciók Rovarmegporzású, allelopatikus Gyökérkonkurenciája erős Mérgező / taszító a rovarok számára, ezért kevés fogyasztója van, háziállatok legelhetik, a vad nem eszi, termését madarak terjesztik

21 Amorpha fruticosa – gyalogakác
Gazdasági jelentőség Homok és erózióvédelem, tűzifa, rekultivációs cserje, nitrogénkötő, alom, zöldtrágya, komposzt, dísznövény, mézelőnövény Gátolja az erdőfelújítást Természetvédelmi jelentőség Gyengíti a töltéseket Átalakítja a természetközeli társulásokat, kaszálókon, legelőkön is uralkodó lehet Fészkelő madarak és a nagyvad számára is káros

22 Amorpha fruticosa – gyalogakác
Kezelése Mechanikai úton nehezen irtható, jól sarjadzik Megelőzés: rendszeres kaszálás, legeltetés Szárzúzás, erdészeti cserjeirtó Természetes elegyarányú második lombkorona- és cserjeszintű erdő telepítése Vegyszeres kezelés (glifozát), permetezés, kenés

23 Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)

24 Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)

25 Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)

26 Prunus serotina – kései meggy
Angol neve: Black cherry, német neve: Spätblühende Traubenkirsche Morfológiai jellemzés: Közepes termetű fa, m Elliptikus vagy tojásdad, fűrészes, fonáka a középér mentén rozsdabarnán szőrös május – június, 8-14 cm hosszú, fehér virágú fürt Fényes, fekete, csonthéjas termés, maradó csészével  ♠  

27 Prunus serotina – kései meggy
Származás, elterjedés Észak-Amerika keleti része Európába a 1620-as években került dísznövényként, erdőgazdasági célból a 19. században kezdték telepíteni Első hazai adata 1897 Terjedése elsősorban bolygatott erdőrészletekben figyelhető meg Életciklus, életmenet Fiatalkori növekedése gyors Lombfakadás április, virágzás május, termésérlelés szeptember Magjait madarak terjesztik Tőről jól sarjad

28 Prunus serotina – kései meggy Termőhelyigény
Észak-Amerikában 24 erdőtársulásban előfordul Az időszakos elöntést is elviseli, de üde és száraz élőhelyeken, a kötöttebbtől a laza talajokon át sokféle talajtípuson megjelenhet Hazánkban homoki kultúrerdőbe, erdei és fekete fenyvesbe, akácosban, nemes nyárasba telepítették Prunus serotina – kései meggy Biotikus interakciók Sűrű újulata túlnőheti és leárnyékolhatja a honos fajokat „Magoncbankot” képez Termését sok madárfaj és számos kisemlős fogyasztja, a hajtások mérgező anyagokat tartalmaznak

29 Prunus serotina – kései meggy
Gazdasági jelentőség Fája kemény, csavarodva reped, nehezen megmunkálható Alsó lombkoronaszint kialakítására használták Gátolja az erdőfelújítást, és a fakitermelést A honos és telepített fafajok víz- és tápanyagkonkurense Őszi lombszíneződése miatt parkokba, fasorokba ültetik Természetvédelmi jelentőség Akadályozza a honos fafajok felújulását, csökkenti az aljnövényzet fajgazdagságát

30 Prunus serotina – kései meggy
Kezelése További terjedése a bolygatás csökkentésével részben megakadályozható Leghatásosabb a kémiai és a mechanikai kezelés kombinációja: a kivágott egyedek tuskóit glifozáttal kezelik Kisebb magoncok kézzel eltávolíthatók

31 Prunus serotina – kései meggy