A szervezeti kommunikáció 2010. április 30.

„a kultúra a tudás, amelyet egy személynek birtokolnia kell ahhoz, hogy megoldja a mindennapi élet feladatát.”

Minden kultúrára jellemző, hogy: - tanult, - kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből következően csoportspecifikus - relatív, egyik kultúra sem állíthatja magáról, hogy magasabb szinten van a többinél.

- holland szociálpszichológus 1.1 Az ember szellemi beprogramozásának szintjei GEERT HOFSTEDE (1994) - holland szociálpszichológus az ember szellemi beprogramozásának három szintje van: a kultúra (tanult) az emberi természet (örökölt) a személyiség (tanult+örökölt)

1.2 A kultúra rétegei A HOFSTEDEI „HAGYMA” MODELL

1.3 A kultúra szintjei Az emberek többsége egyszerre több csoport tagja (család, munkahely, baráti kör stb.). A kultúra számos szinten értelmezhető, a következőkben felsoroltakat tekinti Hofstede a legfontosabbaknak: - Nemzeti kultúra - Regionális kultúra - Etnikai és-vagy vallási hovatartozás szerinti kultúra

- Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra - Nemi kultúra - Generációs hovatartozás szerinti szint - Társadalmi osztály/réteg kultúra - Szervezeti kultúra

1.4 A szervezeti kultúra Charles Handy brit szociológus a szervezeti kultúra típusokra irányuló kutatásai során a következő megkülönböztethető tényezőket határozta meg: a hatalomgyakorlás módja (jutalmazás, büntetés) az irányítás gyakorlata (részvétel) a tervezés időhorizontja a munkamegosztás, munkaszervezés

a formalitás, a bürokrácia foka a beosztotti kezdeményezés támogatottsága a munkafegyelem, a munkaidő betartása a szabályok fontossága, betartása az eredmények fontossága az egyéni viselkedés (pl. öltözködés, különcködés) kezelése.

1.5 Négy isten a menedzsmentben A „Klub” kultúra: Zeusz

A kapcsolat a „pókkal” sokkal fontosabb, mint a valódi beosztás. Leginkább a családi, baráti kapcsolatokon alapuló kisvállalkozásoknál figyelhető meg. Előnye a döntések gyorsasága. A jó működés záloga a bizalom, az empátia és a motiváció. Az ilyen szervezetben általában szívesen dolgoznak a munkatársak.

A „tevékenységközpontú” kultúra: Apolló

Döntően a szervezetben betöltött szerepre, a tevékenységre, a munkakörre koncentrál, nem pedig a személyekre, akik ott dolgoznak. A tipikus karrier: valaki elkezd dolgozni az egyik oszlop alján és végigjárva a szamárlétrát, felküzdi magát a timpanonra. Felfelé megy az információ, lefelé az utasítás. Az Apolló-kultúra jól működik olyankor, ha a jövő nagy biztonsággal előre látható, tervezhető. A stabilitás és tervezhetőség a két kulcsszava ennek a kultúrának.

Az eredményközpontú kultúra: Athéné

A teljes szervezet rugalmasan kapcsolódó egységek hálózata, amiben minden egység javarészt öntörvényű, de meghatározott felelőssége van a teljes szervezet stratégiájának megvalósulásában. A vezetés és a személyek közötti konfliktusok ritkák, a munkatársak kölcsönösen elismerik és tisztelik egymást. Jellemző tanácsadó cégeknél, hirdetési ügynökségeknél, stb.

A személyiségközpontú kultúra: Dionüszosz

A szervezet van azért, hogy az egyének saját céljaikat is megvalósíthassák. A csillagok általában magasan képzett szakemberek, akik létrehozzák a szervezetet azért, hogy egyéni céljaikat olcsóbban, jobban tudják elérni. (pl. ügyvédek) Ebben a szervezetben öröm dolgozni, hiszen a személyiség és annak autonómiája áll a középpontban.

2. Szervezeti kommunikáció 2.1 A kommunikációról általában: Elengedhetetlen a túléléshez A kommunikáció latin eredetű szó: communis (mn.) = közös, általános communitas (fn.) = közösség communicatio = 1. közzététel 2. teljesítés 3. gondolatok közlése a hallgatókkal

2.2 A kommunikáció alapelemei: 1. a közlő 2. az üzenet 3. az eszközrendszer 4. a nyelv 5. a közeg 6. a befogadó

A társadalom nagy intézményrendszeri mindegyikének van kommunikációs aspektusa. Az egyes intézményrendszereknél: - alapvető (pl. tudományok, művészetek, oktatás, egyházak), másoknál viszont - eszközjellegű (gazdaság, politika, igazságszolgáltatás, közigazgatás, egészségügy, sport, erőszakszervezetek).

A szervezet kommunikációja egyszerre belső (intern) és külső (extern). Egyszerre zajlik formális és informális csatornákon.

Hatékony kommunikációs eszközök, pl. Nagy plénumnak tartott tájékoztatók Workshop-ok (műhelymunka) Személyes beszélgetések Megbeszélés vezetőkkel és munkahelyi irányítókkal Csoport- és osztálymegbeszélések E-mail és más információs technológia alkalmazása Vezetői prezentáció Vállalati hírlevél és belső újság Információs csomag Dolgozói kézikönyv Új dolgozók orientációja Újító és javaslattevő program

Kevésbé hatékony kommunikációs eszközök, pl. Információs telefon-vonal Dolgozói folyosói pletyka Videó Tájékoztató tábla Helyi újság és televízió

A kommunikáció funkciói: informálás - kontroll meggyőző funkció érzelmi funkció motiváló funkció A kommunikáció síkjai: tartalmi és emberi sík

Köszönöm a figyelmet! D. Fizel Natasa