A politikai gondolkodás kezdetei Az antik (görög) politikai tapasztalat Dr. Tonk Márton előadótanár Az európai politikai gondolkodás története I.

A politikai gondolkodás kezdetei /I. 1. Módszertani kiindulópont: A politikai gondolkodás tárgya: politikai jelenségek (állam, jog, törvények, stb.) Konklúzió 1: ahol nincsenek politikai jelenségek, ahol nincs állam, jog, stb., ott nincs rendszeres politikai gondolkodás sem (pl. archaikus, törzsi állapotok) Konklúzió 2: a politikára vonatkozó elméleti vizsgálódások egyidősek az azok tárgyát képező jelenségek megjelenésével: ókori keleti társadalmak, kínai civilizáció és ősi indiai kultúra, görög kultúra

A politikai gondolkodás kezdetei /II. 2. Miért a görög hagyomány? Amikor a görögök megalapították városállamaikat (polisz), már régóta léteztek a nagy keleti birodalmak Argumentum 1: szubjektív, előítéletes felfogás tartalma: mai európai gondolkodás – zsidókeresztény, illetve görög-római hagyomány „eurocentrikus felfogás” Argumentum 2: objektív tartalma: ókori keleti birodalmak – politikáról folytatott racionális vita lehetősége - szabadság [Szöveg – Bayer József]

A politikai gondolkodás kezdetei /III. Konklúziók: az ókori keletről származó „politikaelméleti” írások legjobb esetben is csupán a diszciplína előfutáraiként értékelhetők a politikai jelenségekre vonatkozó, rendszeres és kimutatható reflexiók „Hérodotosz Görögországához” kötődnek (Kr. e. 6./5. század) – kereskedelem, háborúk, városállamok (vö. „első fénykor”- irodalom, vallás, tudomány) a politikáról való rendszeres gondolkodás a görög városállam (polisz) megjelenésével kezdődött

A politikai gondolkodás kezdetei /IV. „Hérodotosz Görögországa”, „Periklész kora” görög kultúra voltaképpeni bölcsője: Kis-Ázsia ión partvidéke görög kolonizáció kereskedelem, gazdagság, idegen kulturális hatás (pl. Egyiptom) kulturális fejlődés Kr. e. 7./6. sz. – irodalom (lírai, szatirikus, teogóniai és kozmogóniai költészet kialakulása, eposz fejlődése); a görög tudomány első dokumentumai (Hésziodosz); a politikai jelenségekre való első reflexiók („görög bölcsek”, szofisták, Szókratész) Kr. e. 6./5. sz. – athéni demokrácia kialakulása, periklészi reformok Jelenségek racionális magyarázat igénye a frissen alapított városállamok (gyarmatvilág poliszai) „tiszta lappal” indultak belső politikai rendjük kialakítása, megszabása tekintetében

A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /I. 1. Polisz (polis, városállam) Nagy számú, többé-kevésbé független görög városállam nagyfokú intézményi változatosság a polisz elméleti vizsgálódás tárgyává vált: melyik a jobb, vagy éppen legjobb, és miért? A „jó” polisz feltétele: a törvények uralkodnak, s nem az emberek törvények = stabilitás, polgárok közötti harc hiánya (DE: kezdetben nincsen a törv.-nek elméleti alátámasztása! – „nomothetai” = „elmosódott” tört. személyek) a polisz „összetartó” elve: általánosan ismert, a társadalmi magatartás alapjául szolgáló normák – alkotmány gazdasági autarkia (autarcheia) - önállóság szabad polgárok alapvető politikai egyenlősége („a politikához mindenki ért” – részt vesz benne!)

A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /II. Polgár = polisz + „zoón politikon” (Arisztotelész) a polisz belső rendjét az egyenlő és szabad polgárok közötti viszonyok hozzák létre a polgár szabad ember, aki – vezetőként v. végrehajtóként – részt vesz a politikában polgárjogokkal rendelkezik (def.: polgárjog – természetjog!) nem rendelkeznek polgárjogokkal: szolgák/rabszolgák, nők, gyermekek, idegenek/jövevények (MOST?)

A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /III. MOST – szempontok (választójog): gyermekek – nincs választójog idegenek (metoikosz) – most: állampolgársági korlátok; aktív és passzív választójog gyakorlásának feltételei (EU tagállamok) elítéltek, rabok – adott esetekben polgárjogok bírósági korlátozása női választójog: 1. EU - 1906 – Finnország - 1919 – Magyarország - 1938 – Románia - 1946 – Franciaország - 1971 – Svájc 2. AEÁ – 1920

A görög politikai tapasztalat és gondolkodás /IV. 2. A görög (politikai) gondolkodás rekonstrukciója a görög gondolkodás kezdeteinek tanulmányozása: problematikus, megbízhatatlan, töredékes források hitelességi problémák, klasszika-filológia, „konszenzus”-elv antikvitás beszámolói, mint rekonstrukció [SZÖVEG – Platón] az első „eredeti” források: Platón és Arisztotelész munkái: majdnem teljességükben fennmaradtak „szerencsés” egybeesés: ők alkottak először rendszeres, a szó valódi értelmében vett politikaelméletet műveik bizonyítják, hogy a görög politikai gondolkodás kezdetei a polisszal azonosultak Platón és Arisztotelész politikai gondolkodása helyi és egyetemes érvényességű meggondolások keveréke; általánosításaikat a görögökre (a poliszra) szabták, és nem az emberiségre

SZEMINÁRIUMI TEVÉKENYSÉGEK „Brainstorming” – mit tudunk az antik világról: kultúra, vallás, történelem, irodalom, tudomány, társadalom, politikai szerveződések, intézmények, politikai élet A görög politikai élet „kulcsa”: a szabad polgár – vita, beszélgetés. Témák: - az „embertől” a „polgárig” - természetjog és polgárjog

Kötelező könyvészet Ajánlott könyvészet Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 27-36 Németh György: A görög polisvilág államai. In: Zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, 1996. 19-31. Ajánlott könyvészet Finley, Moses: Politika az ókorban. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1995. Strauss, Leo – Cropsey, Joseph (szerk.): A politikai filozófia története I. Európa Kiadó, Budapest, 1994. 55-129.