HATÁRTALANUL! Történelem

Az erdélyi kirándulás legfontosabb történelmi vonatkozásai Királyhágó Körösfő Szék Kolozsvár Nagyvárad

Királyhágó A hágó magassága 582 m.

Királyhágó A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.

Körösfő A település a Sebes-Körös forrása közelében terül el. A helység eddig ismert első említése 1276-ból való. A reformáció térhódítása nyomán 38 család kivált a káptalan fennhatósága alól, és megalapította a mai Körösfőt. A templom faragott csillárján ma is látható az alapító 38 család neve és nyíljele.

Körösfő Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére emelt kopjafa

Szék Kolozs megyében Szék

Szék környékén a sót már a római császárkorban ismerték és bányászták.

A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg az Erdélyi-medencét A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg az Erdélyi-medencét. Itt amellett, hogy lakhatásra alkalmas helyeken telepedtek le, elfoglalták a sóbányákat és megkezdték földvárak építését. Anonymus szerint a környéket Tétény vezér szállta meg, akinek leszármazottja Gyula, Szent István királyunk anyai nagyapja.

Szék története a középkorban Jelentős volt a sóbányászat, királyi jövedelemnek számított. Az erdélyi sóbányák fokozatosan az Árpádok kezébe kerültek. Székről a források 1002-ben tesznek először említést, és valószínűsíthető, hogy már a XI. században központilag művelték itt a sóbányászatot.

Szék története a kora újkorban XVI. század: Kendy család birtoka Kendy Ferenc kapta meg Szapolyai Jánostól a széki sókamara jövedelmét. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásával a fejedelmek monopóliuma lett a sóbányászat.

Szék a XIX. században A XIX. század elejére a sóbányászat Széken gazdaságtalanná vált. Az 1848-49-es eseményekben székiek is részt vettek.

Kolozsvár

Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. Történelme folyamán Kolozsvár mindig fontos iskolaváros volt, nemcsak ügyes mesterei és kereskedői tették "kincsessé", hanem iskolái is, amelyek századokon át szellemi kincsekkel árasztották el egész Erdélyt.

Kolozsvár Híres Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, az unitárius vallás bölcsőjeként. Legnevezetesebb műemlékei:a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, a Bánffy-palota.

Rövid története Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. A régi római castrum virágzó várossá alakult. Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette.

Hunyadi Mátyás Kolozsvár, 1443. február 23. Szülőháza

Bocskai István erdélyi fejedelem Kolozsvár, 1557. január 1. szülőháza

Szent Mihály-templom

A helyén már a XIII. században is állt egy szintén Szent Mihályról elnevezett templom.

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása

Márton Áron Az erdélyi katolikus egyház püspöke

1944. május 18-án Márton Áron itt mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést: „Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát.”

Farkas utcai református templom

Farkas utcai református templom A ferences rend kolozsvári templomával foglalkozó első okirat 1486-ban említi, hogy a kolostort Hunyadi Mátyás alapította. A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg a templomot. A templom újjáépítése csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.

Bánffy-palota Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.

Házsongárdi temető A Házsongárdi temető a középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert.

Dzsida Jenő Kós Károly

Dzsida Jenő erdélyi magyar költő. Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

Nagyvárad, a Körös-parti Párizs

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. Már a XI. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között.

1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

A törvényhatósági joggal felruházott Nagyvárad Magyarország legnagyobb vármegyéjének, "Biharországnak" a fővárosa volt.

A nagyváradi Állami Színház Sebes-Körös a Szent László híddal

Székesegyház

Szent László a székesegyházban

A magyar római-katolikus püspöki palota

Kanonok sor

Nagyvárad

Szent László templom Városháza

Fekete Sas Palota

Ortodox zsinagóga

Hegedűsné Kocsis Ildikó Köszönöm a figyelmet! Hegedűsné Kocsis Ildikó