Természet- és környezetvédelmi jog Előadó: dr. Németh Csaba

II.ea. A jogterület kialakulása !!!- a történelmi fejlődés során nem volt végig azonos célja a védelemnek Jelenleg: értékek megóvása, fenntartható fejlődés, DE a kezdetekben: birtok- és tulajdonvédelem volt a cél, nemesi földek és erdők, tavak, vadállomány, stb…

A más hozzáállás oka: Más mentalitás, mai környezettudatosság akkor még nem volt környezetkárosítás –a mai értelemben- még nem volt Technikai háttér jóval fejletlenebb volt, ergo: nem is tudtak akkora környezeti terhelést okozni A globális szintű szennyezés így nem volt

Történeti rész Előre bocsátható: az ipari forradalomtól beszélhetünk majd igazi környezet- és természetszennyezésről Kezdetben tehát: más cél és értékrend Feudalizmus, nemesi földek védelme, erdők vadak, halászat védelme jogi eszközökkel

1426-Zsigmond király: kivágott erdők helyén újra ültetni kell főispáni felügyelet mellett --- gazdasági értéket jelentettek az erdőségek és a vadállomány 1565, erdőrendtartási törvények II. Lipót évi dekrétuma évi XXI. tvc.: erdőtulajdonosok rendelkezési és hasznosítási jogának korlátozása, HA szakszerűtlen erdőgazdálkodást végez a tulajdonos

polgári jogi kérdések: tulajdonkorlátozás, ha a tulajdonos nem megfelelően jár el évi XXX. tvc. az erdélyi erdőpusztítás ellen

Vadászati jog: II. Károly 1729-es dekrétuma: a szaporodási időszak alatt tilos vadászni Ez a hozzáállás napjainkban is megvan Szabadságharc: passzív rezisztancia az osztrák erdőtörvény felé, 1867-Kiegyezés

1879. évi XXXI. tvc.- első igazi természetvédelmi törvényünk vadászati tilalmi időkről szóló tvc. (febr. 1-aug. 15.) évi XX. tvc., új vadászati tv halászati tv évi XII. tvc., a mezőgazdaságilag hasznos állatok és növények védelméről

ERGO: a 20. szd. elejére szerteágazó és alapos szabályozás van kialakulóban Mit jelent jogilag a szerteágazó és alapos szabályozás? Miért jó ez?

Az első vh. utáni szabályozás A modern természetvédelem kora hazánkban innentől datálható évi XVIII. tvc. !!! évi IV. tvc., az első igazán modern szabályozás, melynek okai a következők: 1. különbséget tett: területek és az élővilág (fajok) védelmet között

2. tiltott/korlátozott tevékenységek felsorolása 3. A védetté nyilvánítási eljárás hivatalos keretek közé került 4. Magántulajdonban fellelhető értékek védelme, az ezzel kapcsolatos kérdések 5. Kisajátítás rendezése (állam) A fentebb írtak megsértése kihágásnak minősült (trichotom büntetőjogi rendszer)

: II. vh. + politikai rendszerünk helyzete, kis aktivitás témánk terén évi 18. tvr. a természetvédelemről évi VI. tv. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról évi 28. tvr. a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről 1972-Hortobágyi Nemzeti Park: az első nemzeti parkunk (1872-Yellowstone NP) Első környezetvédelmi törvényünk: között volt hatályban

A 90-es évek során átgondolása az eddigi jogi kereteknek+ a természetes értékek nagy mértékű pusztulása kettő új tv. születik: évi LIII. tv., a Kvt évi LIII. tv., a Tvt. 2005, egységes zöld hatóság létrejötte Magyarországon „ex lege”