Összeállította: Dr. Horváth Péter igazgató-titkár A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény /Magyar Közlöny 200. szám/ Prezentáció Összeállította: Dr. Horváth Péter igazgató-titkár

A Magyar Közlöny 200. számában jelent meg a 2010 A Magyar Közlöny 200. számában jelent meg a 2010. december 23-án elfogadott, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló CLXIX. törvény. A törvény terveze­tét, a Pedagógusok Szakszervezete véleményét már hóna­pokkal korábban feltettük honlapunkra. Nehezményeztük, hogy érdekegyeztetés nélkül került a tervezet az Országgyű­lés elé, most sommásan kell leírnom, hogy bár az elfogadása előtt folytak érdekegyeztetési tárgyalások, mégsem változott szinte semmi az oktatást érintő normaszövegben. A miértre adandó válasz pedig ismert; nincs pénzügyi lehetőség!

Milyen is az új költségvetés? Ez egy kényszer szülte költségvetés, determinálói a talán kifutóban lévő gazdasági világválság és az európai uniós konvergenciakövetelmények. Ebben a költségvetésben, mely teljesíti, hogy a hiány 3% alá kerül, nincsenek nagy változások, az apró meghúzások, a nominális szinten tartás, a hangsúlyeltolódás jellemző. Növekedés csak a rendőrségi és a hitéleti tevékenység (benne az egyházi iskolák finanszírozása is) támogatásánál van. Az egészségügy és az oktatás is nominálisan és a GDP-hez viszonyítva is kevesebbet kap.

Például az oktatás 2009-ben a GDP 5,87%-át, 2010-ben 5,52%-át, most 5,33%-át kapta. Felmerül a kérdés, hogy ha csak apró meghúzások vannak benne, akkor hogyan teljesül a konvergenciaprogram által megkövetelt 3% alatti hiánycél elérése? A kormány úgy véli, hogy növekedésorientált gazdaság-politikája a gazdaságot növekvő pályára (3%) állítja, nőni fog a foglalkoztatottság (0,6%), adópolitikája következtében pedig javul a lakosság jövedelmi helyzete, ezért 2,6%-os fogyasztásnövekedést prognosztizál, és hatósági árak alkalmazásával 3,5% körüli inflációt vár 2011-ben.

A lakosság jövedelmi helyzetének javítása egyrészt bérpolitikával, másrészt adó- és illetékpolitikával, harmad-részt nyugdíjemeléssel történhet. Az Országos Érdek-egyeztető Tanácskozáson megegyezés született, hogy a minimálbér 78 000 forintra, a garantált bérminimum (legalább középfokú szakképzettséget igénylő munka-körben) pedig 94 000 forintra nő, és a munkáltatóknak is ajánlják a 4-6%-os béremelést. Ugyanakkor a közszférában nincs béremelés, a bértábla és a pótlékalap több éve változatlan (60. §), sőt, létszám-leépítést is terveztek 2011-re.

Az egykulcsos 16%-os szja bevezetése sok ellentmondást szült Az egykulcsos 16%-os szja bevezetése sok ellentmondást szült. A kormány a módosabb rétegeknek kedvező, az ala-csonyabb jövedelműeknek kedvezőtlen szja-rendszer mellett döntött, amit a családi kedvezmények bevezetésével, az adó-jóváírás összegének havi 3 ezer forintos csökkentésével, és alkalmazhatóságának 3188 000 forintról 2750 000 forintra való csökkentésével még súlyosbított. A közszférában a béremelés elmaradása miatt az adó-változás következtében sokan nettókereset-veszteséget szenvednének el, ezért a kormány 252/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel 2011-ben a veszteséget kompenzálni rendelte el.

Miért nem kedvező az oktatásban a 2011. évi költségvetési törvény? A kompenzáció összege 100 forinttól 12 300 forintig terjed, és 293 400 forint illetményig jár. A családi kedvezmények igénybevételére speciális szabályok vannak a rendeletben. E szerint 1 gyerek esetén 65 000 forint, 2 gyereknél 125 000 forint, 3 gyereknél 620 000 forint kereset erejéig nincs szja-fizetési kötelezettség. (A házastársak együttesen is igényelhetik) Miért nem kedvező az oktatásban a 2011. évi költségvetési törvény? Már írtam arról, hogy ha kicsivel is, de csökken az önkor-mányzatokhoz érkező támogatás összege, ez növeli az önkormányzatok terheit, ezért nagy valószínűséggel további megszorításokat fognak tenni.

Ugyancsak írtam, hogy elmaradt a bértáblaemelés, de mert a közszférában is érvényes a 78 000 és 94 000 forintos minimálbér, így ezért az „A” fizetési osztályban 8 fizetési fokozat, a „B” fizetési osztályban 10 fizetési fokozat, a „C” fizetési osztályban 9 fizetési foko­zat, a „D” fizetési osztályban 8 fizetési fokozat, az „E” fize­tési osztályban 3 fizetési fokozat, az „A”–„E” fizetési osztályok 70 fizetési fokozatából 38-ban a minimálbérrel, illetve a garantált bérminimummal azonos összeg lesz. Ez torzítja, sérti a közszféra bérezési alapelveit.

A pedagógusok átlagkeresete jóval elmarad az értelmiségi-átlagkeresettől, az Európai Unió pedagógusainak keresetétől. A Pedagógusok Szakszervezete Országos Vezetősége által 2010. augusztus 28-án elfogadott javaslat a pedagógus-életpályamodellre évi 10% keresetnövekedést javasolt, ebből most semmi sem valósul meg, sőt a szaktárca hasonló című koncepciója is csak 2012-től lát lehetőséget egy más bérrendszer életbelépésére, amit ugyancsak hosszú idő alatt vezetne be.

A bértáblák változatlanul hagyása azt jelenti, hogy a 14 A bértáblák változatlanul hagyása azt jelenti, hogy a 14. fizetési fokozat a meghosszabbodott nyugdíjkorhatár miatt sok közalkalmazottnak még a soros előrelépés lehetőségét se adja. Hiába szorgalmaztuk a 15–16. fokozat bevezetését. Megszűnt a pedagógusok szakkönyvellátására szolgáló támogatás, igaz, hogy előbb adómentessé tették az e címen betervezett 4000 forintot. Megmaradt, de nem emelkedett a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés összege, továbbra is 5250 forint/pedagógus/hónap (63. §).

Továbbra is finanszírozza a költségvetés a megemelt osztályfőnöki és gyógypedagógiai pótlékot (8. sz. melléklet I. 3,4.), visszakerült a pedagógus-szakvizsga, továbbképzés 10 500 forint/fő/év támogatás (8. sz. melléklet I. 2.). Nőtt a pedagógiai szakszolgálat támogatása (8. sz. melléklet I. 1.). Ezek anyagi fedezetét az informatikai fej-lesztés megkurtításával biztosították. Az esélyegyenlőségi támogatások normatív alapra, és nem pályázati módszerrel jutnak el a fenntartókhoz (lásd a 3. sz. melléklet 16–17. pontjáról készített táblázatunkat).

Szeretném tudatosítani, hogy a 3. sz. melléklet kiegészítő szabályai 10. b) pontja szerint a 15–17. pont jogcímei tartalmazzák a közoktatási törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, a pedagógus juttatásokhoz – beleértve az iskolai és diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, a kulturális neveléshez – kapcsolódó hozzájárulást.

A legnagyobb bajt az okozza, hogy a 2007-től bevezetett teljesítménymutató-számítás közoktatási alap hozzájárulás-mutatója 2 350 000 forint (3. számú melléklet 15. pontja), továbbra is 200 000 forinttal kevesebb, mint a bevezetéskor volt. A számításnál pedig most mind a 13 évfolyamon a közoktatási törvény szerinti magasabb átlaglétszámokat veszik figyelembe, ezért folytatódik a gyerekszám csökkenés miatt a tőkekivonás folyamata.

Az önkormányzatok közoktatással összefüggő állami költségvetési forrásai (válogatás) A 3. sz. melléklet 15. – közoktatási alap hozzájárulás (az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzéselméleti képzéshez, az alapfokú művészet-oktatáshoz, a kollégiumi neveléshez, az általános iskolai napközi otthoni, tanulószobai oktatáshoz) Fajlagos összeg: 2 350 000 Ft Évfolyam Átlaglétszám 2011. szeptember 1.– 2012. augusztus 31. a 2005 januárjától érvényes normatíva alapján számított összeg a 2005-höz viszonyított arány Óvoda 1–3. 8 órás 20 fő 2 350 000 x 1,35 = 3 172 500 – 8 óra felett 2 350 000 x 1,62 = 3 807 000 20 x 199 000 = 3 980 000 95,6%

Általános iskola 1–2. 21 fő 2 350 000 x 1,20 = 2 820 000 21 x 204 000 = 4 284 000 65,9% 3. 2 350 000 x 1,22 = 2 867 000 66,9% 4. 2 350 000 x 1,39 = 3 266 500 76,2% 5–6. 23 fő 2 350 000 x 1,55 = 3 642 500 23 x 212 000 = 4 876 000 74,7% 7–8. 2 350 000 x 1,76 = 4 136 000 84,8% Középfok 9–10. 28 fő 2 350 000 x 2,33 = 5 475 500 28 x 262 000 = 7 336 000 74,6% 11–12. 2 350 000 x 2,76 = 6 486 000 88,4% 13. 26 x 262 000 = 6 812 000 95,2%

Szakképzés, elméleti képzés 9. felzárkóztató 1–3. és további szakképző 28 fő 2 350 000 x 2,03 = 4 770 500 28 x 210 000 = 5 880 000 81,1% Alapfokú művészeti oktatás Zeneművészet 8 fő 2 350 000 x 0,17 = 399500 8 x 105 000 = 840 000 47% Képző- és ipar­művészeti, szín- és bábművészeti ág 10 fő 2 350 000 x 0,08 =188 000 10 x 59 000 = 590 000 31,8% Kollégium 25 fő 2 350 000 x 1,3 = 3 055 000 + 165 000 x 25 = 4 125 000 lakhatás 7 180 000 25 x 318 000 = 7 950 000 90,3% Napközis tanulószoba 1–4. 2 350 000 x 0,24 = 564 000 25 x 23 000 = 575 000 98% 5–8. 2 350 000 x 0,16 = 376 000 65,3% Iskolaotthon 21 fő 2 350 000 x 0,27 = 634 500 21 x 23 000 = 483 000 131,3%

16. Közoktatási kiegészítő hozzájárulások 16. aa) Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9–10. évfolyamán 35 000 16. ab) Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon 98 000 16. ba) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában 224 000 16. bb) Korai fejlesztés, gondozás 240 000 16. bc) Fejlesztő felkészítés 305 000 16. c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás 40 000 16. d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi felkészítő oktatás 64 000 16. e) Egyes pedagógiai programok, szakmai feladatok 16. ea) Párhuzamosan művészetoktatás 210 000 16. eb) A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása 6 000 16. ec) Szakmai, informatikai fejlesztési feladatok támogatása 1 750 16. f) Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása 15 300 16. g) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása 32 000 17. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások 17. a) Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés  68 000 17 b) Tanulók ingyenes könyvellátása 12 000

5. számú melléklet Ft/fő/év 5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz 903,0 millió 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása 5400,0 millió 9. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai sajátforrás-kiegészítésének támogatása 10 600,0 millió 11. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások 11. a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása 3750,0 millió 11. b) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása 3420,0 millió 11. c) Arany János Programok támogatása 1200,0 millió 11. d) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása 800,0 millió 14. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 5500,0 millió 14. a) Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása

14. b) Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás 8. számú melléklet I. 1. Pedagógiai szakszolgálat 4868 millió I. 2. Pedagógus-szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása 1 416,7 millió I. 3. Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegészítéséhez I. 3. a) Osztályfőnöki pótlék kiegészítése 1 334,7 millió I. 3. b) b) Gyógypedagógiai pótlék kiegészítése 663,9 millió II. Egyes szociális feladatok támogatása II. 2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása 363,3 millió III. A többcélú kistérségi társulások támogatása 31 048,8 millió

B) A közalkalmazotti illetménytábla bértételei forintban (Ft/hó)* Fizetési fokozatok Fizetési osztályok A B C D E F G H I J 1. 69 000 77 000 78 000 79 000 89 000 122 000 127 000 129 500 142 000 154 500 2. 70 200 78 300 79 600 81 000 91 400 126 300 131 400 136 000 148 400 163 800 3. 71 400 79 700 81 100 83 000 93 900 130 800 136 200 142 500 156 600 175 400 4. 72 600 83 100 84 900 97 000 135 400 141 000 148 900 165 800 186 900 5. 73 800 82 400 85 000 86 900 100 100 140 000 145 700 155 400 176 400 198 500 6. 75 000 83 700 86 800 88 900 103 200 144 600 150 500 163 200 187 100 210 100 7. 76 400 85 300 88 700 91 000 106 600 149 100 155 300 172 900 197 700 219 400 8. 77 800 87 800 90 700 93 800 109 900 154 300 161 600 182 600 208 400 229 000 9. 79 400 90 300 93 200 96 800 113 300 159 500 169 200 192 300 216 900 238 700 10. 80 900 93 000 95 900 99 700 116 600 166 800 177 200 202 000 225 400 248 400 11. 82 500 95 700 98 900 102 700 119 900 174 200 185 100 210 400 233 900 258 000 12. 84 000 98 400 101 800 105 700 122 600 181 500 193 000 218 900 242 500 267 700 13. 85 600 101 100 104 700 108 600 125 300 188 800 201 000 227 300 252 400 278 500 14. 87 100 104 000 107 600 111 600 128 400 196 100 208 900 235 700 262 300 289 300 * A 337/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet alapján 2011. január 1-jétől a minimálbér 78 000 Ft. A középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettsé­get igénylő munkakörökben (B, C, D, E) január 1-jétől 94 000 Ft. [Az A/1–8., a B/1–10., a C/1–9. a D/1–8. és az E/1-3. fokozatban a garantált illetményt a besorolás új sorában a minimálbérhez ki kell egészíteni.] A táblázatban vastag vonallal jelöltük az A–E fizetési osztályok érintett fizetési fokozatainak határát.

Változik a korábban természetbeni juttatásnak, most béren kívüli juttatásnak nevezettek adóztatása is: Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16% személyi jövedelemadót fizetnie. (19,04%) - üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (évente a minimálbért meg nem haladó értékben); - iskolakezdési támogatás [tanuló gyermekenként a minimálbér (78 000 Ft) 30%-áig(23 400 Ft)];

- a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet; - melegétkeztetés – vendéglátásban, munkahelyen, közétkeztetésben – vagy fogyasztásra kész étel értéke (havi 18 ezer forintig), ideértve az utalványt, az adóéven belül utólagosan adva is; - Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, több juttatótól származóan együttvéve is (évente maximum 300 ezer forintig); munkáltató által finanszírozott internethasználat (havi 5 ezer forintig);

- a munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg [maximum a minimálbér 50%-áig (39 000 Ft)], - az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, illetve önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt összeg [együttvéve a minimálbér 30%-áig (23 400 Ft)], - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg [a minimálbér 50%-áig (39 000 Ft)];

- juttatás szövetkezet közösségi alapjából (évente a minimálbér feléig); - iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt (viselt) költsége (évente a minimálbér 2,5-szöröséig). Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások Az ilyen juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16% személyi jövedelemadón felül 27% ehót is fizetnie kell.

- a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; - a cégtelefon használata; - a csoportos életbiztosítás; - a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része; - reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállásköltsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel);

- a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól független ingyenesen adott utazási bérlet); - a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék); - a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27%-kal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16%-kal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közti jogviszony határozza meg. Ilyen juttatások például - a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés; - művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány;

- a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás; - a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; - sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is); - a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás;

- a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem a foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek. Reprezentáció, üzleti ajándék Nem változott. Reprezentáció, illetve üzleti ajándék juttatása után a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyházi jogi személynek, alapítványnak továbbra sem kell adót fizetnie a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült összes ráfordítás 10%-áig, de legfeljebb az összes bevétel 10%-áig.

Az érdekegyeztetési tárgyalásokon résztvevőknek ajánlom: - feladatellátás védelmét, - év közben nem lehet átszervezés, - Kt. 52. §, 53. § mellékletben való órakedvezmények, stb. szerinti intézményi óraszám védelmét, - ha volt ezen felüli óraszám, annak védése ezzel pedagógus-álláshely védés, - adminisztratív-technikai létszám védelme, - cafetériának nevezett béren kívüli juttatások védelme, - okos kompromisszumok megkötése.