Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Magyar Köztársaság évi költségvetési törvény tervezete

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Magyar Köztársaság évi költségvetési törvény tervezete"— Előadás másolata:

1 A Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetési törvény tervezete
Összeállította: Dr. Horváth Péter igazgató-titkár

2 I. Megjegyzések: 1. Tudomásul kell vennünk, hogy az Európai Unió is még további éveken keresztül elhúzódó pénzügyi- gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. A konvergenciaprogram és a válság terhei egyaránt erősítve, nagyítva hatnak a magyar gazdaságra, a költségvetésre. Ez 2012-ben mintegy ezer milliárd kivonást eredményez, ez pedig megszorítások sorát vonzza maga után. Ez egy kényszer szülte költségvetés. 2. Az elhúzódó európai válság egyik oka az, hogy az Európai Unió sok állama nem tudja megállítani államadóssága növekedését. Állampolgári és közösségi túlköltés jellemző.

3 3. A Kormány azt állítja, hogy Magyarország 2011-ben elkezdte államadóssága csökkentését, és az euróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében a költségvetés hiánya stabilan, tartósan 3% alatt van. 4. A Kormány 2012-re is 2,5% költségvetési hiánycélt tűzött ki, a nyugdíjak védelme céljából zárttá nyilvánította a nyugdíjkasszát, és az egészségügyi ellátások biztosítása érdekében is lépéseket akar tenni a zárttá tétel irányába. A nyugdíjalap bevétele és kiadása a profiltisztítás révén egyenlegben van, az EU kassza még az 1% járulékemeléssel együtt is majdnem 34,5 milliárd hiányt mutat.

4 5. A büdzsét nagymértékben befolyásolja a Kormány adópolitikája:
elkötelezett az általa arányosnak vélt egykulcsos 16%-os SZJA-val; 213 ezer forintos fizetésig teljesen kivezetni szándékozik a szuperbruttót, felette 2 lépésben tervezi a kinevezést; megszünteti az adójóváírást, ezért 2012-ben nemcsak a közszférában, de a munka világában is kompenzációra van szükség, még a 92 ezer forintra tervezett minimálbér mellett is. Ezek fedezete céltartalékokban megtervezett (közel 150 milliárd).

5 a reprezentáció és az üzleti ajándékozás SZJA-mentessége megszűnik;
az ÁFA-kulcs 25%-ról 27%-ra nő; a jövedéki adó már 2011 novemberétől sok terméknél növekszik (gázolaj, alkoholok, dohánytermékek); változik a regisztrációs adó, a játékadó; bevezetésre kerül a baleseti adó, ami módosítani fogja a kötelező és casco biztosítás díját.

6 6. A Kormány állítja, hogy Magyarország a fejlettségéhez képest az általános közszolgáltatásokra és a szociális védelemre az átlagosnál többet fordít, és kiemelkedően magas a gyógyszerekre fordított kiadások aránya. 7. A Kormány a Széll Kálmán-tervben hat olyan kritikus területet sorolt fel, ahol szerinte az állami kiadások érdemben nagyobbak, mint szerinte a gazdasági fejlettség, társadalmi berendezkedése és fenntartott intézményrendszere indokolná. Ezek: a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer,

7 a közösségi közlekedés,
a felsőoktatás, a gyógyszer-támogatási rendszer, az önkormányzatokat és vállalkozásokat terhelő adminisztrációs költségek. A 2012-es költségvetési törvény e területeken akart változtatni, ezzel csökkenteni az állami újraelosztás arányát, növekedésbaráttá tenni az állami kiadások szerkezetét.

8 8. A Kormány állítja, hogy a 2012
8. A Kormány állítja, hogy a évi költségvetési kiadási előirányzatok számos reformelemet tartalmaznak, de a takarékos költségvetési terv miatt: a közszférában nem emelkednek az illetmények, a központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, csökkennek a dologi kiadások, a évi stabilizáció tartalékkal (elvonás új neve! – H. P.) csökkentett bázis a tervezés alapja, a szociális ellátások rendszerében olyan átalakítást terveznek, hogy az a munkavállalásra ösztönözzön, csökkennek az ártámogatások (gáz, távhő, gyógyszer),

9 célként jelölték meg a közlekedési társaságok hatékonyabb (olcsóbb – H
célként jelölték meg a közlekedési társaságok hatékonyabb (olcsóbb – H. P.) működését, megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy) rendszerszintű átalakítása (nagymérető forráskivonása – H. P.), elindul az önkormányzatok átszervezése, a központi igazgatás racionalizálása, jelentős mértékű (5-6 ezer fő) létszámleépítés foganatosítása. (Itt jegyzem meg, hogy a törvénytervezet fő szövege, mellékletei nem mutatják a közoktatás finanszírozás átalakítását, pedig az oktatásra vonatkozó összegek csak szeptember 1-jétől érvényesek.)

10 10. A Kormány állítja, hogy a kamatkiadásokat nem tartalmazó, úgynevezett „elsődleges egyenleg” ben 1,4% szuficitet (többletet) mutat, vagyis, ha a GDP 4%-ot kitevő kamatteher milliárdját nem kellene fizetni, azt oktatásügyre, egészségügyre lehetne fordítani. A 2,5%-os hiánycél biztonságos tartása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék-előirányzata kiegészül az „Országvédelmi Alap” új előirányzatával. (150 000 millió forint)

11 10. A Kormány ígérete szerint az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó központi költségvetési finanszírozás továbbra is prioritást élvez az egyes fejezetek költségvetésében. Az uniós támogatásokkal együtt az állam az egészségügyre, az oktatásra, a társadalmi felzárkóztatásra, a gazdaságfejlesztésre többet költ, mint tavaly, de ezek az intézmények működésére nem használhatók fel, csak fejlesztést és annak későbbi kötelező működtetésének kötelezettségét jelentik.

12 11. Ebben a kényszer szülte költségvetésben az a legérdekesebb, hogy sem az önkormányzati rendszer reformja, sem az oktatási intézmények fenntartóváltása nincs “beárazva”, szó sem esik róla. A 3., 5., 8. sz. mellékletekben és a törvény szövegében első támogatás összegekben és járandóságok megállapításában cask nagyon kicsi és jelentéktelen változások vannak, de azok se a nagy tömegeket érintő tételekben.

13 12. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezeten belül kiemelt figyelmet kap:
a határon túli kapcsolatok erősítése, a kisiskolák további támogatása, már nemcsak újraindításra, de a fenntartás megsegítése is, növekszik a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények finanszírozására fordítandó előirányzat (a évi jelentős intézményátadás miatt), az egyházi fenntartású felsőoktatás finanszírozását is segíti a NEFMI hozzájárulása.

14 II. A törvénytervezet bemutatása

15

16 2. A központi alrendszer mérlege (bevétel, kiadás)
2012. évi előirányzat Bevétel Központi költségvetés Gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó Hitelintézeti járadék Cégautóadó Energiaellátók jövedelemadója Egyszerűsített vállakozói adó Ökoadó Bányajáradék Játékadó Egyéb befizetések Egyéb központosított bevételek Pénzügyi szervezetek különadója Egyes ágazatokat terhelő különadó ,9 ,2 ,2 ,0 8 100,0 46 000,0 14 000,0 ,0 26 400,0 93 000,0 82 400,0 33 000,0 ,2 ,0 ,0

17 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó Adóbefizetések Illeték befizetések Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadója Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei Költségvetési szervek bevételei Fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei ,0 ,0 ,0 39 000,0 ,0 ,0 150,0 ,0 200,0 ,8 ,7 ,1

18 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Bevételek az államháztartás alrendszereiből Központi költségvetési szervektől származó befizetések Hozzájárulás a Nemzeti Szociálpolitikai Alaphoz Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések Kamatbevételek Egyéb bevételek Egyéb uniós bevételek Uniós támogatások utólagos megtérülése Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése 49 094,2 31 380,2 17 714,0 50 423,8 59 331,0 19 950,4 48 630,8 39 813,2 8 817,6

19 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Elkülönített állami pénzalapok Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Munkaerőpiaci Alap Szakképzési hozzájárulás Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék MPA-t megillető hányada Egyéb bevételek Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Bethlen Gábor Alap Nemzeti Kulturális Alap ,2 19 337,0 ,2 51 000,0 ,0 34 895,2 5,0 23 200,0 1 040,0 10 116,0

20 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Nyugdíjbiztosítási Alap Munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás és biztosítotti járulék Egyéb járulékok és hozzájárulások GYED-ben részesülők után átvett pénzeszköz Késedelmi pótlék és bírság Költségvetési támogatások, térítések Egyéb bevételek ,5 ,6 ,1 37 751,0 21 948,0 13 660,0 68 153,5 11 733,0

21 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Egészségbiztosítási Alap Munkáltatói és biztosítotti járulék Egyéb járulékok és hozzájárulások Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék és bírság Költségvetési támogatások, térítések Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére Ny. Alaptól átvett pénzeszköz Egyéb bevételek ,9 ,2 40 435,4 56 349,0 3 900,0 ,7 ,5 ,1

22 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Kiadás Központi költségvetés Egyedi és normatív támogatás Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása Fogyasztói árkiegészítés Lakásépítési támogatások Nemzeti Szociálpolitikai Alap Családi támogatások Korhatár alatti ellátások Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Költségvetési szervek kiadásai Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai ,1 ,1 ,0 64 800,0 93 000,0 ,0 ,7 ,0 312 72 68 041,0 26 550,0 ,1 ,8 ,39,7

23 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Az államháztartás alrendszereinek támogatása Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz Helyi önkormányzatok támogatása Kamatkiadások Kamat kockázati tartalék Társadalmi önszerveződések támogatása Kormányzati rendkívüli kiadások Kezességérvényesítés Egyéb kiadások Tartalékok Rendkívüli kormányzati intézkedések Céltartalékok Országvédelmi Alap Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások ,9 ,2 ,7 ,8 50 000,0 3 809,8 12 507,2 41 087,5 33 058,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,6 ,5

24 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Elkülönített állami pénzalapok Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Munkaerőpiaci Alap Passzív kiadások Működési kiadások Egyéb kiadások Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Bethlen Gábor Alap Nemzeti Kulturális Alap ,3 13 173,3 ,3 68 700,0 300,0 ,3 20,3 30 238,1 12 612,8 7 714,5

25 A központi alrendszer mérlege
2012. évi előirányzat Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Nyugdíjbiztosítási Alap Nyugellátások TB költségvetési szervek kiadásai Egyéb kiadások Egészségbiztosítási Alap Táppénz GYED EA egyéb pénzbeli ellátásai Rokkantsági, rehabilitációs ellátások Gyógyító megelőző ellátás Gyógyszertámogatás Gyógyászati segédeszköz támogatás EA egyéb természetbeni ellátásai ,7 ,6 ,4 11 036,7 ,5 ,1 73 007,3 91 450,0 48 725,0 ,2 ,4 ,0 43 313,0 20 436,1 9 272,1 26 208,0

26 Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben
Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Központi alrendszer összesen: ,9 ,1 ,2 0,0 ,2

27 3. A költségvetési törvénytervezet fő szövegének oktatást érintő részeinek bemutatása
1. § Az Országgyűlés a központi alrendszerének évi a) bevételi főösszegét ,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét ,1 millió forintban, c) hiányát ,2 millió forintban állapítja meg. 11. § „(1) A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 129. §-ának (3) bekezdése szerint január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája Ft/év.

28 11. § „(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129
11. § „(1) A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény §-ának (3) bekezdése szerint január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája Ft/év. 11. § (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye január 1-jétõl forint.

29 12. § „(1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16. a)- e) pontjában, az 5. számú melléklet 5., 11. pont a)-d) alpontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-5. pontjában meghatározott, a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

30 (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16. a)-d) pontja és a 16. pont a)-d) alpontjai és a 16. pont ae) alpontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.” (3) ... legalább 70%-ba gyakorlati felkészítés, 25% időkeret a gyakorló feladatokra.

31 35. § „(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által évre bevallott – a NAV által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (2) A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

32 Az illetékek és más bevételek szabályozása
39. § „(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – forint/év minden valós – a Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek, illetve tanuló létszám után.”

33 56. § „(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege évben forint. (2) A 2012 januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti 4,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.”

34 58. § „(1) A Kjt. a) 66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a évre a 11. számú melléklet tartalmazza;  b) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a évben forint. 61. § „ A Közokt. tv §-ának (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja évben forint/fő/hónap.”

35 4. A költségvetési törvény mellékletében az oktatást érintő részek
14. Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő b) Családi napközi ellátás és- gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő 15. Közoktatási alap-hozzájárulás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint / teljesítmény- mutató / év a 2012/2013 nevelési évre, tanévre

36

37

38

39 A számítás átlaglétszámnyi csoportra készült, kevesebb tanulónál ez kisebb, átlaglétszám feletti tanulólétszám esetén nagyobb összeg. Pontos számítását a 3. sz. melléklet kiegészítő szabályok 10/f,g. pontja szerint kell elvégezni.

40

41 16. d) Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi felkészítő oktatás
64 000 16. e) Egyes pedagógiai programok, szakmai feladatok 16. ea) Párhuzamos művészet-oktatás 16. eb) A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítása 6 000 16. f) Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása 15 300 16. g) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermek, tanuló támogatása 32 000

42 Fontosak a 3. sz. melléklet kiegészítő szabályai.
Különösen fontos: 10. pont b), c), d), e) b) E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz, a pedagógus juttatásokhoz – beleértve az iskolai- és diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez - kapcsolódó hozzájárulást. A 4. számú melléklet tartalmazza a települési önkormány- zatok jövedelem-differenciálódásának mérséklését. Az 5. számú melléklet a évi CLXIX. törvényhez olyan központosított előírányzatokat tartalmaz, melyeket általában igényelni szükséges az önkormányzatoknak.

43 5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
Előirányzat: 900,0 millió forint/év (903,0 millió forint volt) 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Előirányzat: 6800,0 millió forint (5 400,0 millió forint volt) 9. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása Előirányzat: ,0 millió forint (10 600,0 millió forint volt)

44 11. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támo- gatások
11. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támo- gatások a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása Előirányzat: 3 584,0 millió forint/év (3 750,0 millió forint volt) b) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása Előirányzat: 3 253,0 millió forint/év (3 420,0 millió forint volt) c) Arany János Programok támogatása Előirányzat: 2 700,0 millió forint/év (1 200,0 millió forint volt) d) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása Előirányzat: 770,0 millió forint/év (800,0 millió forint volt) e) Biztos Kezdet Gyermekházak támogatása Előirányzat: 293,0 millió forint/év

45 12. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
Előirányzat: 2 400,0 millió forint (2750,0 millió forint volt) 13. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések Előirányzat: 5 500,0 millió forint 19. A évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása Előirányzat: 1 250,0 millió forint

46 I. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS EGYES KÖZOKTATÁSI FELADATOKHOZ
1. Pedagógiai szakszolgálat   ELŐIRÁNYZAT: 4300,8 millió forint (4 868 millió forint volt) FAJLAGOS ÖSSZEG: forint 2. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása   ELŐIRÁNYZAT: 781,0 millió forint/fő/év (1 461,1 millió forint volt) FAJLAGOS ÖSSZEG: 6300 forint/fő/év ( forint volt) 3. Támogatás egyes pedagóguspótlékok kiegészítéséhez a) Osztályfőnöki pótlék kiegészítése ELŐIRÁNYZAT: 1187,0 millió forint (1 334,7 millió forint volt) FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év b) Gyógypedagógiai pótlék kiegészítése ELŐIRÁNYZAT: 391,1 millió forint (663,9 millió forint volt) FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év

47 4. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások a) ÖSSZEG: forint/fő/év Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés ELŐIRÁNYZAT: ,4 millió forint FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év b) Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása ELŐIRÁNYZAT: 5 771,8 millió forint FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év 5. Szakmai, tanügyigazgatási informatikai feladatok támogatása ELŐIRÁNYZAT: 1 655,9 millió forint FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év

48 II. EGYES SZOCIÁLIS FELADATOK TÁMOGATÁSA
2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása ELŐIRÁNYZAT: 44,8 millió forint (363,3 millió forint volt) FAJLAGOS ÖSSZEG: 1640 forint/fő (9400 forint/fő volt) 3. Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés ELŐIRÁNYZAT: 243,3 millió forint FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő

49 III. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA
ELŐIRÁNYZAT: ,0 millió forint (31 048,8 millió forint volt) Közoktatási intézményi feladat a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év ( forint/fő/év volt) Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1– 4. évfolyamos tanulói után FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5-8. évfolyamos tanulói után FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év ( forint/fő/év volt)

50 b) Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év ( forint/fő/év volt) c) A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9–13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év

51 d) Tagintézményi támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év ( forint/fő/év volt) e) Kistelepülési tagintézményi támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év ( forint/fő/év volt) Közoktatási szakszolgálati feladat Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás; gyógytestnevelés. FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő/év ( forint/fő/év volt)

52 A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok évben

53 B) A közalkalmazotti illetménytábla bértételei forintban (Ft/hó)*
Fizetési fokozatok Fizetési osztályok A B C D E F G H I J 1. 69 000 77 000 78 000 79 000 89 000 2. 70 200 78 300 79 600 81 000 91 400 3. 71 400 79 700 81 100 83 000 93 900 4. 72 600 83 100 84 900 97 000 5. 73 800 82 400 85 000 86 900 6. 75 000 83 700 86 800 88 900 7. 76 400 85 300 88 700 91 000 8. 77 800 87 800 90 700 93 800 9. 79 400 90 300 93 200 96 800 10. 80 900 93 000 95 900 99 700 11. 82 500 95 700 98 900 12. 84 000 98 400 13. 85 600 14. 87 100 A minimálbér és a garantált bérminimum tervezett emelkedése (90, illetve 108 ezer) miatt az eddiginél is jobban torzul a közalkalmazotti illetménytábla. Az A-B-C oszlopban mind a 14 fokozat, az D-ben 12, az E-ben 7 fokozat lesz azonos, a 70 fokozatból 61-ben. Ez nagy feszültséget indukál.

54 II. Az érdekegyeztetési tárgyalásokon résztvevőknek ajánlom:
- feladatellátás védelmét - év közben nem lehet átszervezés - Kt. 52. §, 53. § és mellékletben való órakedvezmények, stb. szerinti intézményi óraszám védelmét - ha volt ezen felüli óraszám, annak védése, ezzel pedagógus-álláshely védés - adminisztratív-technikai létszám védelme - cafetériának nevezett béren kívüli juttatások védelme - okos kompromisszumok megkötése.

55 VÉGE


Letölteni ppt "A Magyar Köztársaság évi költségvetési törvény tervezete"

Hasonló előadás


Google Hirdetések