Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Advertisements

Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla (Munkakultúra-szakképzési modellek c. OKTÁV konf., Hajdúszoboszló, 2009.)
Informatikai Szaknyelvi Vizsga
A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer
Szociális beszéd, egocentrikus beszéd, belső beszéd
Szemiot i ka.
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
Fontosabb fogalmak Képesség :
Dr. Balázs Béla, Pécs, november 14. Dr. Balázs Béla, Pécs, november
Az Informatikai Szaknyelvi Vizsga
A nevelés tartalma. a tanulás iránti igény is társadalmilag meghatározott, ezért az iskolai munka minőségi mutatója nem lehet pusztán a tanulók igényeinek.
A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
A második nyelv elsajátítás elméletei 2.
A munka világával kapcsolatos tudás
A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
 A nyelv megismerése mint  Kommunikációs eszköz  A tanulás eszköze  Árnyalt és reflexív ismeretek a nyelvről  A társadalom belső kohéziójának.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
Gyermekvédelmi politika I. Levelező tagozat 2008/09. tanév/őszi félév.
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai
A TUDÁS TÁRSADALMA A TUDÁSTŐKE TÉRNYERÉSE PARADIGMAVÁLTÁS: –A nemzetgazdaságok szerkezeti átalakulása: az ipar és a mezőgazdaság részarányának csökkenése,
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
A nyelv problémája természetes, és mesterséges nyelvek.
Kuti Zsuzsa szakmai vezető.
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
A feladatok szerepe Kaposi József.
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Történelemtanítási stratégiák a nemzetközi történelemdidaktikai koncepciók tükrében F. Dárdai Ágnes
Bevezető előadás Történelemdidaktika Dr. habil. Dárdai Ágnes /I.szem.
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
SZAKNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Balázs Béla – Bátri Blanka – Kozmér Bianka.
Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)
LEXINFO Az Informatikai Szaknyelvi Vizsga sajátosságai Babos Krisztina Dunaújváros, május 09.
A fajok nevezéktanának nyelvezete
Térképészet és térinformatika
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
Dr. Balázs Béla, december 5. Dr. Balázs Béla, december 5. 5.
Balázs Béla B e v e z e t é s  Századunk kifejlődő tudásalapú társadalma és globálissá váló gazdasága megköveteli a szakemberektől, hogy külhoni kultúrák.
1 NYESZE KONFERENCIA NYESZE KONFERENCIA ÁLTALÁNOS NYELVI ÉS SZAKNYELVI VIZSGÁK, VIZSGAANYAGOK Varga György
Dr. Balázs Béla, április 10. Dr. Balázs Béla, április LSI.
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
Pszichológiai Ismeretek
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
Szaknyelvi és terminológiai ismeretek SZTE 2010 Kiss Gábor TINTA Könyvkiadó, kissgabo kukac tintakiado pont hu.
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Az OKKR szintjei és szintleírásai a 6–8. szint Bókay Antal.
A védett ismeret (know-how) "terjedésének" magánjogi aspektusai Dr
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
MEDIÁTOROK GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSE
Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia szept ELTE BTK.
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
A generatív nyelvelmélet
Tanulási eredmények a KKK-kban A szeptember 30-i budapesti csoportos konzultációra készült prezentáció
Kurtán Zsuzsa A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések Helyzetkép és fejlesztési lehetőségek „A szaknyelvoktatás szerepe a foglalkoztathatóság.
BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉS:
Bevezetés a nyelvtudományba 3. Nyelvi szintek
A nyelvtan szerepe és célja
SZFP II Kompetenciamérés
Komenczi Bertalan Információelmélet
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
Előadás másolata:

Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla

B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikációvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége.  A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.

A szaknyelv sajátosságai A szaknyelv sajátosságai Részhalmazok  A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek.  Közöttük (valamint a köznyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza

A szaknyelv definíciója von Hahn nyomán  A szaknyelvek konstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományos célirányos cselekvési és munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják.  A szaknyelvi kijelentések értelme – a kommunikációs indoknak és helyzetnek megfelelően – gyors, ökonomikus és egyértelmű információátadás  egy szakmán belül,  szakmák között, vagy  a laikus nyilvánosság számára. (

A szaknyelv dimenziói v. Hahn nyomán

Struktúra Használat Pragmatika Szemantika Nyelvtan Közvetítő eszköz FonetikaFonológia Morfológia SzintaxisSzókincs Diskurzus Diskurzus A beszélt nyelv szerkezete  A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez, nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el.  A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől.  A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri.  A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy- egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik.  Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá- nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus- közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.  Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb- nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szemiotika: olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szintaxis: 1. a szemiotikának az az ága, amely a jelrendszerek formális belső szerkezetével, a jelek összefűzésének, szöveggé szervezésének formális szabályaival foglalkozik, többé-kevésbé függetlenül azok kommunikatív funkciójától. 2. mondattan. szemantika: a szemiotikának az az ága, amely a jelek és a jelölt tárgyak, illetve a jelek és a jelentés közötti viszonyokat tanulmányozza. pragmatika: a szemiotikának az az ága, amely a jel és használója, valamint a jel és használata (regiszterek, stílusértékek), viszonyait tanulmányozza. Szemiotika pszicholingvisztika: az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. A pszicholingvisztika gyökerei egyrészt a strukturális nyelvészetben, másrészt a kísérleti és kognitív pszicho- lógiában rejlenek, önálló tudományként az 1950-es évek második felétől indult fejlődésnek. szociolingvisztika: a nyelvtud. viszonylag fiatal, az as években kibontakozott szakterülete, amely a nyelv társadalmi funkciójának, a nyelv és a társadalom kapcsolatrendszerének vizsgálatát állítja a középpontba. Fontos felismerés, hogy nemcsak a nyelv, hanem a nyelvhasználat is rendszert alkot, amely igen érzékeny a nyelven kívüli társadalmi hatásokra.

Összefoglalás  A szaknyelv a szakemberek közötti kommunikációs eszköz komplex szakmai információk megfogalmazá- sára és közlésére.  A szaknyelvek mind horizontálisan (szakterületek szerint), mind vertikálisan (alkalmazási helyzetek és partnerek szerint) tagoltak.  A szakmai beszédközösség által használt nyelv karakterisztikumait a szakma gondolkodási és cselekvési jellemzői határozzák meg.  Általában megállapítható, hogy a szaknyelvek az általános nyelvtől inkább a közösen használt nyelvi eszközök gyakoriságában, mint kifejezetten szakma- specifikus elemekben különböznek egymástól.

A LEXINFO rendszernél a következő elvárásokat fogalmaztuk meg:  inkább a kommunikatív kompetenciát mérje, mint a kódismereti kompetenciát;  legyen inkább integratív, mint analitikus;  legyen inkább autentikus, mint idealizált;  legyen inkább kritériumfüggő, mint normafüggő;  a feladatokra nézve legyen inkább holisztikus, mint diszkrétpont-jellegű;  inkább a nyelvhasználatot, mint a nyelvhelyességet mérje;  inkább a funkció, mint a forma ismeretét mérje;  inkább teljesítményképes tudást, mint elsajátított ismerethalmazt mérjen;  a vizsgaanyagokat úgy kell megválasztani, hogy azokat az adott szakmai diskurzus-közösség fontosnak és természetesnek érezze. ELVÁRÁSOK A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak (vagy elsősorban) a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. Általában a megadott fogalompárok mindkét tagja egyszerre érvényesül, és csupán az egymáshoz viszonyított mértékük az a kritérium, amely meghatározza egy vizsga jellegét (pl. markánsan ellenkező irányú dominancia jellemzi a nyelvszakos tanárjelöltek grammatikai szigorlatát).

LEXINFOunikális innovatív innovatív autentikus „piacorientált” Ajánlás