Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EDRS) Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály

Tartalom A Duna stratégia kialakulása Az akcióterv ismertetése A magyar keretprojektek ismertetése A legfontosabb feladatok és szempontok összefoglalása

1.BTRS 2.EDRS . A Duna stratégia kialakulása Balti Tenger Régió Program 2007-2013 Program Kézikönyv 2010.január 2.EDRS

A Duna Stratégiában résztvevő országok: A Duna stratégia kialakulása A Duna Stratégiában résztvevő országok: 14 ország, közülük 8 EU tagállam Németország (Baden Württemberg and Bavaria), Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Romania, Bulgária Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna (a dunamenti régiók)

A régió stratégia célja A Duna stratégia kialakulása A régió stratégia célja 1 A makrorégiók egyre fontosabb szerepének érvényesítése. A kohézió, az összefogás erősítése 2 Példa az EU tagállamok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok és más szomszédos országok együttműködésére. EDRS elindítása 2009. június 17-18 Az Európai Tanács megbízása az Európai Bizottságnak az Európai Duna Stratégia előkészítésére 2010. január 21 Az Európai Parlament határozatot hozott az Európai Duna Régió Stratégiáról

Nem Nem Nem „Három nem” alapelve: lesz többlet-forrás, lesz új intézmény, lesz új jogszabály! Nem Nem Nem A jelenlegi lehetőségeket kell hatékonyabba kihasználni az egész Európai Unió érdekében! Közös fejlesztés csak akkor lehet a régióban, ha ez az EU állampolgárai számára hasznos.

Duna Stratégia készítésének folyamata: A Duna stratégia kialakulása Duna Stratégia készítésének folyamata: 2010. július Elkészült az Akcióterv kézirata az EU a Duna vízgyűjtő országaitól és az érdekcsoportoktól beérkezett javaslatok és a társadalmi viták alapján 2010. december Végleges változatot készít az EU az első kézirat kormány szintű egyeztetéseinek eredményei alapján 2011. első félév Stratégia elfogadása az EU illetékes fórumain a magyar elnökség idején

A Duna Stratégia kidolgozásában való részvételünk koordinációja: A Duna stratégia kialakulása A Duna Stratégia kidolgozásában való részvételünk koordinációja: Duna Régió Stratégia hazai tevékenységének irányítója: Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos, államtitkár Magyar Mérnöki Kamara elnöke Vezeti a tárgyalásokat az EU-val és a Duna vízgyűjtő országaival EU Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkárság A jelenlegi EU szintű és kormányközi egyeztetés alapja: EU Bizottság, Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Akcióterv, 2010. június, Akcióterv új változat 2010. szeptember Miniszteri biztosok Minisztériumi bizottságok

EU Duna RS Az akcióterv ismertetése Pillér: Kapcsolatok 3 intézkedés Környezetv. 3 intézkedés Pillér: Jólét 3 intézkedés Pillér: Erős régió 2 intézkedés

4 11 100< ??< Pillérek Az Akcióterv felépítése Prioritások Az akcióterv ismertetése Az Akcióterv felépítése Pillérek 4 Fő célok 11 Prioritások A Duna makro-regionális stratégia legfontosabb területei Akciók vagy Intézkedések 100< Prioritási Területhez tartozó legfontosabb tevékenységek Projektek ??< Határidőre megvalósítandó, pontosan meghatározott feladatok

Prioritás terület (11 db) Az akcióterv ismertetése Felelős vezetők Prioritás terület (11 db) Proiritás Koordinátor Tagállam(ok), nem tagállam lehet társkoordinátor 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése Akció (intézkedés) koordinátor Tagállam Intézkedés Intézkedés Projektvezető Összefogja a résztvevő szervezeteket és tartja a kapcsolatot a koordinátorokkal Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt Projekt

A projektvezetők Fő feladata: Az akcióterv ismertetése Kivételes esetekben a feladatot kormányközi szervezetek, vagy regionális hatóságok is elláthatják. Fő feladata: a projekt végrehajtásának megvalósítása kapcsolattartás a prioritás terület koordinátorával. a projekt érdekeltjeinek azonosítása, bevonása, ösztönzése a projekt előtt álló akadályok feltérképezése jelentéstételi kötelezettség összefogása, az eredmények jelentése szakmai tanácsadás (legjobb gyakorlatok, más projektek tapasztalati, pénzügyi eszközök áttekintése stb.) kapcsolódó, vagy rész projektelemek koordinációja a projektvezető által irányított csoporton keresztül (folyamatos virtuális fórum, ülések szükséges gyakorisággal)

A Dunastratégia akciótervének felépítése Az akcióterv ismertetése A Dunastratégia akciótervének felépítése   A.)Kapcsolatok a Duna régióban 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A Dunarégió megerősítése 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Nemzetpolitika érvényesítése Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások

helyreállítása, védelme 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme Intézkedések Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése Integrált adatgyűjtési rendszer kialakítása A szennyvíztisztítás további fokozása Szennyezések lokalizálása, helyben tartása a folyók mentén A felelős hatóságok együttműködésének segítése a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, a mezőgazdasági szennyezések csökkentése érdekében. Veszélyes anyagok kezelése, a hulladéklerakók és az ipari szennyeződések felszámolása a rendelkezésre álló legjobb technológiákkal. A tisztítószerekben lévő foszfát bejutásának csökkentése, megfelelő jogszabályi háttér megteremtése A hosszirányú átjárhatóság biztosítása a halak és más vízi élőlények migrációjának biztosítása érdekében a Duna-medencében.„ A vízhasználatok csökkentése, optimalizálása A tudatosság erősítése a vízgazdálkodásban Az ivóvízhasználatok csökkentését célzó ismeretek fejlesztése, az eszközök, módszerek és iránymutatásokat az ivóvíz-ellátás megőrzése érdekében. A tengerparti övezet integrált kezelése, a tengeri területrendezés Az akcióterv ismertetése

5. Környezeti kockázatok kezelése Az akcióterv ismertetése 5. Környezeti kockázatok kezelése Intézkedések A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása Az éghajlatváltozás kutatása, a megelőző helyi és regionális intézkedések foganatosítása Az európai árvízi riasztórendszer (EFAS) rendszer kiterjesztése az egész Duna vízgyűjtőre A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése A területrendezési és építési szabályozások illesztése éghajlatváltozás miatt megnövekedett árvízveszélyhez. A szennyezett területek, és veszélyes anyagok adatbázisainak folyamatos aktualizálása, a baleseti kockázatok elemzése A gyorsreagálású eljárások tervezése és fejlesztése különös tekintettel az ipari katasztrófahelyzetek, szennyezések okozta károk kivédésére

Miért hangsúlyos a vízgazdálkodás a Duna stratégiában ? Projektlehetőségek Miért hangsúlyos a vízgazdálkodás a Duna stratégiában ? A Duna vízgyűjtője a világ legnemzetközibb vízgyűjtője ! 19 ország osztozik rajta Sok vízgazdálkodási problémát csak az egész vízgyűjtőn végzett tevékenységekkel lehet megoldani! (pld. árvízvédelem, szennyezések szabályozása, vízkészletek elosztása) Európa legfontosabb vízgazdálkodási kihívásai (Európai Regionális Jelentés): Éghajlatváltozás és alkalmazkodás, Víz, energia és éghajlat, Szennyvízkezelés, Vízgyűjtő-gazdálkodás és határon átnyúló együttműködés

Tisza Bizottság Hordalék Árvíz Aszály Projektlehetőségek Milyen projekteket kell választanunk? A Duna stratégia sikeres projektjei lehetnek, amelyek a vízgyűjtő minden vagy sok országa számára: fontos problémát oldanak meg csak közösen lehet megoldani közösen hatékonyabban lehet megoldani, mint egyedül ! Tisza Bizottság Hordalék Árvíz Aszály

Tisza Bizottság A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Projektlehetőségek A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tiszavölgyben lép fel Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése Az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv megvaló-sítása (ICPDR Tisza Group) Összehangolt vízkárelhárítás és vízkészlezgazdálkodás Tisza Bizottság

Hordalék A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Projektlehetőségek A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Magyarországon a hordalékstruktúra változása mind árvízi, mind vízpótlási problémákat okoz A hordalékváltozások összehangolt vizsgálata A hordalékváltozások mértékének és következményeinek feltárása Az összehangolt kompenzációs beavatkozások meghatározása Hordalék

Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében Projektlehetőségek Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében Kis-, és középvizek csökkenő, árvízszintek növekvő trendje Kis-, közép- és árvízszintek növekvő trendje A jelenségek felgyorsultak

Árvíz Szélsőséges vízjárások elleni védelem - árvíz Magyarországon kitettsége a legnagyobb, emiatt jelentős versenyhátrányban van Határokon átnyúló árvízvédelem megvalósítása Közös kockázatkezelés Árvízvédelmi beruházások elősegítése a külföldi vízgyűjtőkön A hazai árvízvédelmi biztonság megteremtése Árvíz

Beregi térségárvízvédelmi problémái Projektlehetőségek Beregi térségárvízvédelmi problémái

Aszály Szélsőséges vízjárások elleni védelem - aszály Magyarországon lakosság-megtartási, élelmiszerbiztonsági és ökológiai problémákat vet fel. Összehangolt aszály- és szárazság kezelési tervek Közös kockázatkezelés Összehangolt vízkészlet-gazdálkodás (külföld) A vízpótlási feltételek megteremtése, új víz-rendszerek (Magyarország) Projektlehetőségek Klímazónák Aszály Klimahatár

Bökényi megállapodás Lobbi Projektszint Prioritás Részben Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 1) A Bökényi Megállapodás aláírói nagyon fontosnak tartják a magyar EU elnökségi időszak feladatainak eredményes megoldását, és az ezekhez szorosan kapcsolódó EU Duna Régió Stratégia kidolgozásában és megvalósításában való eredményes magyar részvételt.   2) A Tisza Régió nagysága, fontossága és problémái miatt el kell érni, hogy a Régió az EDRS-ben külön komplex stratégia-elemként szerepeljen. Fontosnak tartjuk, hogy Tisza Egyezmény és Tisza Vízgyűjtő Bizottság jöjjön létre, és ez a vízgazdálkodás területén komplex, integrált stratégiával, a vízvédelemmel, az árvíz-, és belvíz-kockázat kezeléssel, aszály- és szárazság-kezeléssel, valamint a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységekkel is kiemelten foglalkozzon. 3)Az EDRS programjainak segíteniük kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott jövőképek megvalósulását, hiszen jelenleg ezek fejezik ki legjobban a Duna vízgyűjtőn a következő évtizedekben (2021-ig, illetve 2027-ig) elérendő vízi-környezeti célokat. 4) Javasoljuk, hogy az aszály- és szárazság-kockázat kezelése feltétlenül legyen külön akció a Duna Stratégiában. Lobbi Projektszint Prioritás Részben

A Dunastratégia akciótervének felépítése Az akcióterv ismertetése A Dunastratégia akciótervének felépítése   A.)Kapcsolatok a Duna régióban 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A Dunarégió megerősítése 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Nemzetpolitika érvényesítése Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Pillérek Prioritások Prioritások

Bökényi megállapodás Lobbi Projektszint Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 5) Javasoljuk, hogy a jövőben a programok és projektek kezdeményezésekor, kidolgozásakor, illetve elfogadásakor használják ellenőrző listaként a programok értékelésére az egész Duna vízgyűjtő és a vízgyűjtő Magyarországra eső részének Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazott intézkedési programokat, illetve jövőképeket, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ajánlásait a Stratégia környezeti és vízpolitikai feltételeire, valamint az EU aszály- és szárazságkezelésre vonatkozó munkaprogramját. Ugyancsak javasoljuk az OKT állásfoglalásainak következetes figyelembevételét is.   6) Javasoljuk, hogy kapjon jelentős hangsúlyt az EDRS-ben a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása a közép és alsó Duna-régió országaiban és a aminek elválaszthatatlan része a versenyképes, fenntartható mezőgazdaság feltételeit megteremtő területi vízgazdálkodás. Ennek különösen fontos elemnek kell lennie a Tisza Régió komplex regionális stratégiájában. Lobbi Projektszint

Bökényi megállapodás Részben Projektszint Projektszint Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 7) Javasoljuk, hogy foglalkozzon egy, az egész Duna mentére kiterjedő program a folyó menti partiszűrésű vízkészletek védelmével. Javasoljuk, hogy a Duna Stratégia akcióiban és projektjeiben fordítsanak különös gondot a Duna vízgyűjtő szintű jelentőségű, határokon átnyúló, nemzetközi felszínalatti vízterekre és minden, a felszínalatti vizek állapotát érintő projekt esetén fordítsanak figyelmet a felszínalatti vízkészletek minőségének megőrzésére, illetve javítására.   8) Javasoljuk, hogy a kisvízfolyásoknak a vizek állapotát az egész Duna vízgyűjtőn befolyásoló vízminőségi és vízmennyiségi problémáinak közös elvek alapján történő megoldása, a Duna még élő kis mellékág – sziget rendszereinek rehabilitációja, az ökoszisztéma szolgáltatások, valamint a Duna vízgyűjtőjén élő endemikus fajok megőrzése témakör kiemelten szerepeljen a stratégiában. 9.) Javasoljuk, hogy Magyarország tegyen javaslatot a Duna vízgyűjtő hidrotermikus energia-készletének költséghatékony hasznosítását biztosító vízgyűjtő szintű programra. Részben Projektszint Projektszint

Bökényi megállapodás D/10 Lobbi Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 10) Jöjjön létre dokumentációs központ, ami összegyűjti és közreadja a Duna teljes hosszára – a forrástól a torkolatig - az alapvető természettudományos információkat, nemzeti adatokat és kutatási eredményeket. A központ feladata legyen kidolgozni illetve összehangolni a ma hiányzó statisztikai, módszertani, monitoring, kalibrációs stb. koncepciókat, ami az összehasonlíthatóság alapját képezi. A Duna jó ökológiai állapotnak elérésére irányuló törekvések megvalósításának alapvető feltételeként javasoljuk – a dokumentációs központ keretei között - a dunai ökológiai állapotértékelő rendszer módszertani fejlesztését és az elérendő célállapotnak a Duna teljes vízgyűjtőjére – és különösen a Duna teljes hosszára - kiterjedő, pontos meghatározását. Különösen fontosnak tartjuk a hidromorfológiai jellemzők és az ökológiai állapot közötti összefüggés részletesebb feltárását, nem kevésbé a folyam teljes hosszára kiterjedő hordaléktranszport vizsgálatokat.   11) Fontosnak tartjuk azt, hogy a Duna Stratégia prioritásaihoz tartozó tevékenységek koordinálásához, az ezek keretébe tartozó projektek részletes kidolgozásához és megvalósításához biztosítsák a megfelelő személyi feltételeket. Fontos tényezőnek kell tekinteni a szakember képzést, továbbképzést és kutatás-fejlesztést és ehhez a Duna vízgyűjtő országai egyetemeinek és kutatóműhelyeinek együttműködését. D/10 Lobbi

Bökényi megállapodás A/3 A/3 Lobbi Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 12) Fontosnak tartjuk, hogy kezdeményezzük a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) javaslatainak beépítését a Duna Stratégia megfelelő elemeibe (Dunai identitás erősítése, integrált kulturális örökség menedzsment, vándorkiállítások, „Duna mappáció” stb.)..   13) A szubszidiaritás és a régiókra építkezés érvényesítése érdekében javasoljuk az 1982 óta működő „Dunai Tartományok Munkaközössége” (ARGE, központja: Bécs) bekapcsolását az előkészítés folyamatába, ami kiindulópontja egy az összes Duna menti települést tömörítő Duna Településszövetség létrehozásának, a felhasználva a Szajna Településszövetség tapasztalatait is. . 14) A Székelyudvarhelyen tartott konferenciához hasonlóan a Duna Stratégia Akciótervének nyilvánosságra hozása után a „Bökényi Megállapodás” aláírói tartsanak nemzetközi konferenciát és azon határozzák meg, hogy miben segíthetik a Stratégia részletes kidolgozását és megvalósítását. A/3 A/3 Lobbi

A pályázatok kiírása Arányok? Népszerűség Szükségszerűség Feladatok és szempontok A pályázatok kiírása Arányok? Népszerűség Szükségszerűség gyorsan realizálhatók élvezik a helyi közösségek támogatását áttekinthetők legyenek erős önkormányzatokon alapuljon érvényesüljön a szubszidiaritás elve a fiatalok érezzék magukénak erősítse nemzetközi kapcsolatrendszerüket meglévő projektekhez kell EU szintű többletértéket rendelni

A pályázatok elbírálása Feladatok és szempontok A pályázatok elbírálása Szűrő Számolni kell a kóklerekkel Kritériumrendszer kidolgozása Mérnöki szerepkör erősítése (lásd Duna stratégia) Mérnök Kamara? Új szervezet?

Hatékony pénzfelhasználás Fenntartható létesítmények Feladatok és szempontok A pályázatok megvalósítása, avagy mi a mérnöki felelősségünk? Előkészítő csapat Angolul beszélő fiatal csapat kiképzésére van szükség a következő egy évben Az EU pénze a mi pénzünk is. Takarékoskodnunk kell vele, készülve arra az időre, amikor nem lesz többletbevételünk. Tervbírálat. Hatékony pénzfelhasználás Fenntartható létesítmények Ki kell szállnunk a fenntartási spirálból. Ez a költségvetés és a mérnökök együttes felelőssége.

Az utolsó vízépítő mérnökök Feladatok és szempontok Szakemberképzés Kihalás előtt?? Múltunk és hírnevünk VITUKI Szakembereink Tennivalóink Oktatók képzése Felső vezetők képzése (MSC) Vízügyi kutatóbázis újjászervezése (MSC) Területi vezetők képzése (BSC) Technikus és gátőrképzés Környezetvédelmi mérnökök integrálása Az utolsó vízépítő mérnökök

Mintapélda Az árvízkárok finanszírozása

Következmények 50 év távlatában A kár mértéke évente legalább 1%-al emelkedik

Biztonság A nagy lépés A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok 2029 a biztonság elérése A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok Biztonság A nagy lépés A potenciális veszély minimalizálódik

Halmozott ráfordítások a vizsgált esetekben 4134 mrdFt 929 mrdFt 3205 mrdFt Biztonság

2029 a biztonság elérése

Köszönöm a figyelmet! Kezelhető rendszerek: A Tiszaroffi tározó megnyitása Köszönöm a figyelmet! Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály