Stabilitás Pénztárszövetség Konferenciája Dr. Székely Tamás miniszter

Az egészségügy jövőképe – az öngondoskodás szerepe

Peremfeltételek – determinációk A jövő egészségügyének meghatározói

Determinánsok Az egészségügyi igény és a gazdaságilag megengedhető konfliktusa A technikailag lehetséges – gazdaságilag megengedhető konfliktusa a demográfiai és technológiai okok miatt tovább éleződik. A közfinanszírozás forrásait minden ország kénytelen összeegyeztetni a verseny-képességgel. Az egészségben (de a gyógyulásban is!) felértékelődik az egyén és a kisközösségek felelőssége.

A helyzet I. Kihívások az egészségügy oldaláról: növekvő szükséglet (idősek arányának növekedése, a betegséggel, károsodással élők számának növekedése), növekvő ellátási lehetőségek (technológiai robbanás, nem csak orvostudomány területén). Kihívások a társadalom, a gazdaság oldaláról demográfiai torzulás (elöregedés, növekvő eltartottsági ráta), növekvő igények az ellátás, és általában az életminőség területén, a globalizált piacon a versenytársak versenyelőnyben vannak a szociális rendszerek fejletlensége miatt (járulékcsökkentési és kedvezmény-szűkítési kényszer a gazdaságpolitika részéről).

A helyzet II. Alacsony öngondoskodási kultúra, magas közvetlen fizetési (out of pocket – OOP) terhek: 40 év hibás szocializációja, az öngondoskodó kisközösségek szétesése, a jóléti állam (politikai érdekből tápláltan is) továbbélő illúziója, Az öngondoskodási rendszerek nem elég fejlettek, nem elég hatékonyak (sok esetben csak pro rich adókedvezmény továbbítás a szervezett segítség helyett). alacsony megtakarítási – elő-takarékossági szint

Az egészségügyi kiadások megoszlása a teljes egészségügyi kiadás %-ban 2007-es adatok. Forrás: OECD HEALTH DATA 2009.

Egy főre jutó hosszú távú lakossági megtakarítások euróban Forrás: Eurostat ESKI 2008. feldolgozása alapján

Az összes egy főre jutó hosszú távú befektetés hány évi nyugdíjat fedez Forrás: Eurostat -OECD ESKI 2008. feldolgozása alapján

A gazdasági kényszer hatásai A válság kezelése, a versenyképesség javulása a közkiadások (támogatások) szűkítését igényli. Mindez aláhúzza az öngondoskodás szükségességét, de csökkenti a támogatás lehetőségét… A feloldás lehet az egészségpénztárak attitűd-váltása: adókedvezményen való osztozkodás helyett szolgáltatás-szervezés, információ-szolgáltatás az az érték, ami tartós pozíciót jelent.

Magyarországon a közfinanszírozás aránya megfelel az OECD átlagnak. Tanulság Az egyén biztonságát nem önmagában a közfinanszírozás szintje határozza meg, hanem az, hogy ebből milyen a „harmadik fizető” által fizetett rész és a „zsebből fizetett” rész (out of pocket) aránya. (Igazi kockázatot ez utóbbi jelent.) Magyarországon a közfinanszírozás aránya megfelel az OECD átlagnak. Problémát nem a magánkiadások mértéke jelent, hanem hogy ez nagyrészt az egyéni kockázatot jelentő out of pocket jellegű.

A determinációk következtetései Az új kihívások érdemi változások nélkül nem összeegyeztethetők. A közfinanszírozású rendszerek bizonyosan nem lesznek képesek a növekvő szükségleteket és igényeket kielégíteni. A válság elmúlása után sem. Ez szükségszerűen az öngondoskodás felé tereli az igények egy részét.

Az állam szerepe az egészségügyben

Az állam szerepe az egészségügyben I. Ami tartósan bizonyosan állami feladat marad: Mire jogosultak a biztosítottak térítésmentesen Betegségek megelőzését, korai felismerését szolgáló eü. ellátások, Háziorvosi ellátás,Fogászati ellátás Járó, fekvőbeteg szakellátás, Szülészeti ellátás, Orvosi rehabilitáció,Mentés betegszállítás Mire jogosultak a biztosítottak árhoz nyújtott támogatás ellenében Gyógyszer és tápszer, Gyógyászati segédeszköz,Gyógyászati ellátás,Utazási költségtérítés Mire jogosultak a biztosítottak részleges térítés ellenében Orvosválasztás, Saját kezdeményezésre ellátás igénybevétele, Beutaló nélkül igénybevett ellátások,Beutalási rendtől eltérő igénybevételre

Az állam szerepe az egészségügyben II. Közegészségügyi, járványügyi feladatok; Hatósági engedélyezési, felügyeleti feladatok; Az egészségügyi közszolgáltatások hozzá-férésének, biztonságának és minőségének garantálása (a közfinanszírozás teherviselő képességének függvényében); Az ellátás minőségének szektor semleges felügyelete; Fogyasztóvédelmi feladatok szervezése.

Az állam szerepe az egészségügyben III. Ami várhatóan részben vagy egészben kikerül az állam feladatai közül: A társadalmi méretben finanszírozható ellátási csomag feletti szolgáltatások finanszírozása; Az egyéni igények kielégítése; Intézményfenntartói feladatok.

Az öngondoskodás szerepe

Az önkéntes biztosítások szerepe Az előzőekből következik, hogy szükségszerűen nőni fog a öngondoskodás szerepe. A növekvő öngondosodás kényszere nem jelentheti az egyén magára-hagyását. Mindez felértékeli a szervezett öngondoskodás („önkéntes, kiegészítő biztosítások”) szerepét.

Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak A pénztár az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár); szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (önsegélyező pénztár); az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár).

Egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatások egészségügyi szolgáltatás, tb ellátás keretében igénybe vehető eü szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat; gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása; fürdőszolgáltatás (gyógyfürdő, gyógyfürdőkórház, szanatórium, gyógykezelések) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás,(vakvezető kutya, hangoskönyv); életvitelt elősegítő szolgáltatás, (fogyatékos személyek speciális eszközei) a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére; hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén; gyógyüdülés támogatása, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés; egészségügyi üdülés támogatása, eü szolgáltatóként egészségügyi szolgáltatást nyújt; a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása,

Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre természetgyógyászati szolgáltatás, a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatás; rekreációs üdülés, a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés; sporteszköz vásárlásának támogatása, az aktív testmozgást segítő sporteszköz (kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, bérlése ; életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, 1. méregtelenítő kúra, 2. léböjtkúra, 3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, 4. fogyókúraprogram; gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Az egészségpénztárak által nyújtható prevenciós szolgáltatások állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. beteg állapota, panaszai, kérdőíves előszűrés eredményei; pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye; állapotfelmérést végző szakorvos által javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye; vizsgálatok összefoglaló értékelése; javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre; életvezetési javaslat, 1. a táplálkozási javaslat; 2. sporttevékenység; 3. gyógyászati szolgáltatások; 4. kúraszerű ellátások. Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok, a) méhnyakrákszűrés; b) emlőrákszűrés; c) vastagbélrákszűrés; d) prosztatarákszűrés; e) mozgásszervi szűrés; f) AIDS-szűrés; g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés; h) fogászati szűrés.

A kiegészítő biztosítások lehetséges feladatai I. A hosszabb távú előtakarékosság ösztönzése Egészség célú előtakarékosság (felkészülés a halasztott szolgáltatás-vásárlásra, és/vagy out of pocket szolgáltatások finanszírozása); Ápolás – gondoskodás célú előtakarékosság. Az egészségfejlesztés és a folyó egészségügyi kiadások kockázatának kezelése szervezett közösségi finanszírozási formában A rendszerben levő kötelező önrész finanszírozása; Preventív szolgáltatások vásárlása; Kiegészítő szolgáltatások vásárlása; Magánszolgáltatások vásárlása.

A kiegészítő biztosítások lehetséges feladatai II. A szolgáltatás-szervezés, információ-szolgáltatás A betegutak megszervezése, eset-managelés; Információ az egészségről, a betegség természetéről. Ez stabilabb értéke a pénztáraknak, mint az adókedvezmények érvényesítése a termék-vásárlásnál.

Összegzés Az öngondoskodás szerepe az orvostudomány, a demográfia és a gazdaság folyamatai miatt szükségszerűen növekedni fog az elkövetkező években. Ebben a folyamatban nem szabad az egyéneket magukra hagyni, támogatni, segíteni kell a szervezett öngondoskodási formákat. A gazdasági környezet változása ugyanakkor rávilágít arra is, hogy csak a pénzügyi támogatási rendszerekkel az öngondoskodás nem ösztönözhető hatékonyan, ehhez az egészség értékszemléletének kell megváltoznia.