Tanári szerep, hatalom és tekintély problémái 2. előadás

Státus - szerep Státus Szerep egy pozíció, melyet betöltünk a társadalomban. A társas együttélés során betöltött helyünk. Szerep A társadalomban elfoglalt helyzet (státus) által megkövetelt és kulturálisan előírt viselkedés. Pl. orvos – beteg: kiszámítható a viselkedés.

A szerep fogalma Vannak szerepek, melyek kultúrafüggőek. Pl. anyaszerep minden kultúrában van, sámán szerep nem mindegyikben. Átható szerepek (pervazív szerep): minden szituációban elkísérik a személyt és átszínezik más szerepben gyakorolt viselkedését. Pl. nő, gyerek

Szerepeink…egészítsük ki. XY Diák

Sajátosságai A szerepviselkedés megjelenik, amikor adott szituációba kerül az egyén. (személyiségvonássá is merevedhet) Pl. a tanár otthon is értékeli a gyermekét. (veszélyes lehet, a tanár elveszítheti egyediségét, a valódi átélés képességét, mely elidegenedéshez vezet.) A szerephez elvárások tartoznak: Kemény: pl. a tanárnak értékelnie kell a diákokat. Puhább: pl. nincs előírva, hogy pontosan hogyan kell értékelnie.

Szerepmegvalósítás módja Szerepazonosulás: a személy teljes mértékben azonosulni tud a felvállalt szereppel. Szereptávolítás: a személy nem kíván megfelelni bizonyos előírásoknak, mert nem érzi a személyiségéhez illőnek (pl. nem visel köpenyt stb.)

Szerepkonfliktusok Konfliktus az ember különböző szerepei között. (pl. anya, tanár; gyereknél: igaz barát, a tanár segítője) Adott szerepen belüli ellentétes elvárások okozta konfliktusok (pl. tantervi előírások – a gyermekre figyelő oktatás) Nem megfelelő szerepilleszkedésből származó konfliktusok. Szerep-én konfliktus (Nem tudunk megfelelni a szerep által előírt elvárásoknak. pl. szülő választ pályát gyermekének) Státusinkongruencián alapuló konfliktus (valaki rangon aluli szerepbe kényszerül, nem kapja meg a státusának kijáró elismerést).

A szerepkonfliktusokból adódó feszültség feloldásának lehetőségei (Gross, 1973) A morális igazodás stratégiája – mérlegeljük a különböző elvárások jogosságát, legitim voltát, és döntünk. Kibúvókereső stratégia – azt a viselkedést választjuk, amelynek elmulasztása nagyobb büntetéssel jár. Morális kibúvókereső stratégia – az előző kettő kombinálásából ered, figyelembe veszi a legitimitást és a szankciókat is.

A szerepkonfliktusokból adódó feszültség feloldásának lehetőségei (Sarbin - Allen, 1987) Instrumentális cselekvések – a konfliktust előidéző körülmények megváltoztatása. Konfliktusos szerepek elkülönítése (cigiző fiatal) Szerepek összeolvasztása (szakfelügyelő: segít és értékel) Elmenekülés a helyzetből. Figyelemváltás (csak az egyik szerepre figyel) Vélemények megváltoztatása (pl. magyarázat, miért nem kell megfelelni az egyik elvárásnak) Nyugtatók és serkentők (csak tüneti oldás) Sikertelen konfliktusfeloldás (feszültség, megbetegedés)

Szereptanulás folyamata Szocializáció – különböző szerepekkel való megismerkedés, a hozzájuk tartozó elvárások tisztázása, megtanulása. A tanulás formái: modellkövetés utánzás, azonosulás. A szerepelsajátítás módja: Gyermekeknél: szerepjáték, „mintha” helyzet. Felnőtteknél: a kivívott szerepbe bele kell tanulni. Befolyásolják az előzetes szerepeink.

Tanári/tanítói szerep megtanulása Pozitív tanári példaképek jelentősek. A szerepelsajátítás szakaszai: Képzés előtti élmények. Képzés (elmélet és pedagógiai gyakorlat) Munkába állás utáni első időszak. A képzés során a rejtett tanterv hatása is erős (sokszor erősebb, mint a direkt oktatás).

A tanári/tanítói szerep A szerepelvárások társadalmanként változtak. Quintilianus: a tanító önfegyelemre képes, atyai szigorral gyámolító szülőhelyettes. Comenius: a tanár jámbor, szorgalmas, becsületes férfi, aki példájával ösztönzi a növendéket helyes viselkedésre, irántuk atyai érzéseket táplál. ‘70-es évek: korrekt, szolgálatkész, igazságos, figyelmes, barátságos. Iskolatípusonként is változnak a szerepelvárások.

Trencsényi László szerint a tanári szerepkör 3 szerepet foglal magába: Nevelő Szaktanár Tisztviselő, hivatalnok.

Tanári szerepelvárások dimenziói Személyiségvonások dimenziója. Intellektuális viselkedés dimenziója (tárgyi tudás, kommunikáció) Tanítási módszer és készségek dimenziója. Érdekesség: - Legkevésbé értékelt a kiszámíthatatlan viselkedés és érzelmi reakció.

Hatalom és tekintély Tekintély: ellentmondásosan értelmezett fogalom a pedagógiában. Farell (1995): Személyes tekintély Jólinformáltság, szaktudás, Felkészültség. Kapcsolatban jelentkező tekintély – a gyerekekkel szemben elfoglalt pozícióból származik.

Tekintély (Gordon) Kiérdemelt vagy feltételezett tekintély: a másoknak tulajdonított szakértelmen alapul Hatalmon alapuló tekintély – eszközei: Megerősítés: jutalmazás, büntetés A tanártól való függés az életkor előrehaladtával egyre csökken,ezért a hatalmon alapuló tekintély veszít az erejéből. A tekintély alapja a kölcsönös tiszteleten alapul.

Hatalomgyakorlás lehetőségei Vezetés, vezetési stílusok Fegyelmezés Ellenőrzés, értékelés

Vezetés, vezetési stílusok Csoportmunka: Milyen személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal rendelkezik a jó vezető?

A vezető legfontosabb tulajdonságai (Baron, Byrne 1994) Hajtóerő, drive – magas ambíció, kitartás, az akadályoktól nem hátrál meg. Őszinteség, becsületesség – megbízható, hiteles. Vezetői motiváció Személyes hatalmi motiváció Társas hatalmi motiváció Önbizalom Kognitív képesség – intelligencia. Szakértelem – átlássa a szervezet szakmai irányítását. Kreativitás – problémamegoldás képessége. Rugalmasság – nyitottan hozzáállni a problémákhoz.

Vezető-faktorok A csoport céljainak elérését szolgáló képességek Kapcsolattartási, kommunikációs képességek motiváció

Csoportfunkció – vezető kapcsolata A csoportfunkció, az adott helyzet határozza meg, milyen csoportvezetőre van szüksége egy szervezetnek. Két alapvető csoportfunkció: Csoportcél elérése Csoport fennmaradása.

Vezető – vezetettek interakciója A vezetőnek meg kell felelnie a csoport követelményeinek, elvárásainak is, mely az előzetes tapasztalatok alapján alakul ki. Mérei vizsgálata (gyerekek körében): Parancsoló stratégia A tulajdon megszerzésének módszere „kerülő út” megoldás A működő csoportban a hagyományok, közös élmények összetartóvá teszik a csoportot, mely erő nagyobb, mint a vezető szociális hatékonysága. A vezető előbb megismeri a csoport normáit, majd fokozatosan kezdi el irányítani azt.

Vezető – feladat – csoport. A vezető hatékonyságát három tényező határozza meg: A vezető és a tagok kapcsolata A feladat strukturáltságának mértéke A vezető pozíciójából fakadó hatalma. A fentiek függvényében különböző helyzetekben más-más vezetési stílus lesz hatékony.

Vezetési stílus – a csoport teljesítménye, a vezető elfogadása Kiegészítés az előzőekben tárgyaltakhoz: Az autokratikus stílus esetében megnő a gyermekek agresszivitása, illetve visszafojtott feszültsége. A demokratikus nevelési stílus kedvez leginkább a csoport összetartó erejének, az egymásra való odafigyelésnek. A laissez faire stílus esetében a gyermekek nem elégedettek sem a légkörrel, sem a vezetővel, feladatteljesítésük pedig mind mennyiségi, mind minőségi szempontból alacsony.

A fegyelmezés A fegyelmezés a tanítási idő mintegy felét teszi ki, komoly gondot okozva a pedagógusoknak. Része a pedagógus vezető szerepkörének. A fegyelmezés és a társas közeg kölcsönösen befolyásolják egymást.

Szabályalkotás szabályai Az évkezdéskor kijelentett szabályok, a tanulásszervezés során megfogalmazott szabályok segítenek a gyerekeknek a tájékozódásban, s a fegyelmezésben is.

Szabályalkotás szempontjai Ne legyen túl sok! Vonjuk be a gyermekeket is a folyamatba! Legyenek rugalmasak, változtathatóak! Ténylegesen segítsék az optimális tanulási környezet kialakítását! Legyenek egyértelműek! Inkább állító, mint tagadó formájúak! Legyenek ellenőrizhetőek és betarthatóak! Legyenek szembeötlőek!

Az órai munka hatékony szervezése A fegyelem kulcsa a csoport működésének vezénylése. Feltételei: Éber jelenlét – megelőzni a bajt. Figyelemmegosztás. Egyenletes óratempó. Az órakezdés pontos tervezése. Ne nyújtsuk el a magyarázatot! Az átmenetek pontos irányítása. Az óra vége – legyen befejezett, ne fussunk ki az időből. Gördülékenység – az óra lendületének biztosítása. Figyelemfelhívó, figyelmeztető jelzések használata (jelek, szóbeli jelzések).

Ellenőrzés, értékelés, osztályozás Előnyök Hátrányok Fokozza a teljesítményt Folyamatos tanulást biztosít Visszajelzés a tanulónak. Visszajelzés a tanárnak. Az ismétlést szolgálja. Siker esetén növeli az önértékelést. Informálja a szülőket. Szorongást okoz. Fokozza a rivalizálást. Nem reális Konfliktusforrás tanár és diák között Időigényes Kudarc esetén csökkenti az önértékelést Csökkenti a kreativitást.

Osztályzat és tanár-diák viszony A tanár-diák viszony megítélése függ a diák osztályzatától az illető tantárgynál. Az életkor növekedésével romlik a viszony, de a tanulmányi teljesítmény is. A tanár-diák viszony befolyásolja az értékelés hatékonyságát. Sajnos: az osztálytermekben több a negatív visszajelzések száma, mely rontja a tanár-diák viszonyt.