A differenciált fejlesztés pszichológiája A tanulási nehézség, tanulási zavar
Alapfogalmak és meghatározásuk TANULÁSI NEHÉZSÉG: A legenyhébb problémák vagy átmeneti nehézségek. Az iskolai teljesítményelvárásoknak nem tud eleget tenni. jellemzője: - kezdettől alacsony színvonalon teljesít - jó tanuló hirtelen visszaesik Pl.: környezeti stressz, gyengébb intelligencia színvonal TANULÁSI ZAVAR: A tanulás meglassúbbodott, késedelmet szenved , lefékeződik, valami akadályozza Pl.: Észlelési, emlékezeti, figyelmi nehézségek
Alapfogalmak és meghatározásuk TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG: A tanulás jelentős mértékű korlátozottsága figyelhető meg :átfogó, súlyos és tartós Pl.: Enyhe mértékű mentális retardáció Előforduló megnevezések még: részképesség zavar integrációs zavar
Tanulási nehézség/akadályozottság jelentéstartalma A pedagógus és a szülő megfigyelése: Az ismeretek elsajátítása globálisan problematikussá válik Teljesítménye általában véve nagyfokú hullámzást mutat Valamelyik tantárgyi terület kiemelkedően nehézkés lesz: Pl.: matematika, olvasás stb. A feltárás sokoldalú: pszichológiai, logopédiai, pedagógiai, szociális Pszichodiagnosztikus folyamat indul el
Tanulási nehézség/akadályozottság lehetséges okai Az érzelmi élet problémáira vezethető vissza: - Neurotikus személyiségfejlődés: szülői elhanyagolás, bántalmazás stb. - Akut pszichés terhelések: válás, haláleset, egyéb traumák A megismerő funkciók zavarára vezethető vissza: - Nem organikus - Organikus
Egyéb tényezők, amelyek figyelmet érdemelnek Motivációja Az osztályban elfoglalt helye Igény szintje Kudarctűrése, kudarckerülése Önbizalma Kíváncsisága, kutatószükséglete GYERMEK Tantárgy iránti prefenciális attitűdje Tanár személyisége és kapcsolatuk Oktatási rendszer
A teljesítőképesség összetevői A teljesítőképesség: komplex pszichikus funkciók sokaságából tevődik össze A komplex pszichikus funkciók: egy sor egyszerűbb elemből épülnek fel Ha a részképességek nem megfelelően alakulnak ki, vagy egymásra ható részképességek diszfunkciója áll fenn AKKOR A MAGASABB KOGNITÍV FUNKCÓK NEM LEHETSÉGESEK
Példa a pszichikus funkciók organizációjára Ahhoz, hogy az írás, s azon belül a tollbamondás sikeres legyen, a következő részképességek megfelelő működése szükséges: Auditív figyelem – A tanár hangját hallani Auditív emlékezet – Felidézni a hallott mondatot Auditív analízis – A mondatot szavakra, hangokra bontani Auditív differenciálás – A hasonló hangzású hangokat elkülöníteni Vizuális emlékezet – A hangokhoz betűket azonosítani Vizuális differenciálás – A hasonló betűktől elkülöníteni Intermodális összekapcsolás – A hallott hangokat, látott betűket összekapcsolni Vizuomotoros-koordináció – A kívánt helyre írni Térorientáció – A kívánt helyre írni Szerialitás – Betűk, szavak sorrendjét tartani Pl.: szövegértés, kategorizáció, absztrakció, kauzális viszonyok megértése, analógiák megértése, rész-egész viszonyok megértése Magasabb szintű feldolgozás csak ezután lehetséges
Gyakran már óvodás korban megfigyelhető a pszichés funkciók egyenetlensége Finom és nagymozgás ügyetlensége Testséma zavara Beszédzavar és nyelvi készség zavara Percepció zavara Figyelmi problémák Emlékezet gyengesége Lateralitás zavara kialakulatlan kézdominancia ÓVODÁS GYERMEK Gondolkodásképesség gyengesége Szerialitás gyengesége Vizumotoros koordináció gyengesége Téri tájékozódás zavara Szám- és mennyiségfogalom kialakulatlansága
Mi tegyünk, ha már korán (óvodában) problémát észlelünk? Probléma esetén komplex vizsgálatok: gyakran iskolaérettségi vizsgálat Elmaradt fejlődés – összerendezetlen működés – szórt profil – egyenetlenség esetén Tanulás szempontjából veszélyeztetett Célzott fejlesztések
Mi tegyünk, ha már korán (óvodában) problémát észlelünk? Nagyon fontos a célzott fejlesztés, mivel az idegrendszer fejlődése, szerveződése, érése szenzitív periódusokhoz, időpontokhoz kötött Megfelelő impulzusok hiányában a funkciók nem tudnak kialakulni REJTVE MARADÓ PROBLÉMÁK A magas intelligencia és a jó szociokulturális háttér sokáig elleplezi a problémát (jól kompenzál) Szembetűnővé felső tagozatba vagy középiskolába való átlépéskor válik
A tanulási zavar időpontjának meghatározása Óvoda középső csoportjától – általános iskola harmadik osztályáig: Tanulási szempontból veszélyeztetett Általános iskola negyedik osztályától: Tanulási nehézség/zavar
A teljesítmények között A tanulási zavar megállapítása, képességvizsgálat/intelligencia vizsgálat Az egyes részterületek az általános intelligencia egy-egy különleges megvalósulásai Különböző pszichikus funkciók Emlékezet Figyelem Gondolkodás Képzelet Észlelés Percepció Szenzomotorikus szerveződés Pszichomotoros tempó Beszéd konvergenciája Motorium Vizuális-akusztikomotoros koordináció A teljesítmények között jellegzetes együttjárások vannak
Az intelligenciafogalom alakulása Akadémikus intelligencia fogalom /Alacsony szintű megközelítés Kizárólagosan az értelmi tevékenységhez kötődik, és ezen belül jelentős mértékben a szóbeliséghez PROBLÉMA: Középosztálybeli családok gyermekeihez mérik Megszabják, hogy az iskolák milyen célokat tűznek maguk elé, mit tartanak fontosnak és fejlesztendőnek
Az intelligenciafogalom alakulása Ma az intelligenciák sokféléségéről beszélhetünk Magasszintű megközelítés: Modul koncepció Fellazítja azt a merev intelligencia fogalmat, amely elsősorban a matematikai, logikai és verbális képességekre épül. Ennek következményeként megjelent: Emocionális intelligencia Művészeti intelligencia Szociális intelligencia Zenei intelligencia Nyelvi intelligencia Testi intelligencia
Az IQ információk értékelése a tanulási zavar szempontjából 90-100 (Átlagos) 80-90 (Alacsony) 70-80 (Nagyon alacsony) 70 alatt (Mentális retardáció) VQ-PQ különbsége 10-nél nagyobb: Patológiás érték /Tanulási zavar Az egyes részpróbákban nyújtott teljesítménye egyenletes szórt valamely területen nagyon gyenge Figyelmi kapacitás Logopédiai vizsgálat
A tanulási zavar fennállása esetén felmerülő következmények Egyéni bánásmód Tantárgyi felmentés A pedagógus feladatai: differenciált oktatás/oktatásszervezés határok tudatosítása: mi változtatható? mi nem? mi függ a pedagógustól? költség hatékonyság