OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A szennyvíztisztítás biokinetikai problémái a gyakorlatban.
Készítette: Gyűrűsi Attila. Az OECD 428-as irányelv alapján információt nyerhetünk a vizsgálandó anyagok felszívódására kimetszett bőrmintán.
Biogáz–előállítás, vidéki jövedelem-termelés
Klímaváltozás hatása a talajlégzésre
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Gáz-folyadék fázisszétválasztás
Talajszennyező szénhidrogének bontása biokatalitikus technológiával
Gyógyszeripari vízkezelő rendszerek
A takarmányok összetétele
Vízminőségi jellemzők
Szabad aminosavak termelésének kimutatása a talajmikroorganizmusok tenyészetében.
A talaj összes nitrogén tartalmának meghatározása
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldolgozás tudománya)
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldologozás tudománya)
KOMETABOLIZMUS. A fogalom tisztázása Régóta ismert tény, hogy a mikroorganizmusok képesek átalakítani szerves vegyületeket, de a termék felhalmozódik.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Mérési pontosság (hőmérő)
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
2010. május 6. Kertész Károly http/ 1 Emissziómérések-4 Szakaszos mintavételek.
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
HS-GC-MS Hámornik Gábor Koványi Bence Simó Zsófia Szabó Eszter
FERMENTÁCIÓS RENDSZEREK LEVEGŐELLÁTÁSA
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
Andráskó Melinda, Huszár László, Korpás Gábor, Környei József
STRONCIUM-ION MEGKÖTŐDÉSÉNEK KINETIKÁJA TERMÉSZETES AGYAGMINTÁKON
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
ADSZORPCIÓ.
A szennyvíztisztítás hulladékai
TPH (Összes ásványi szénhidrogén) Fogalmak Vizsgálati lehetőségek
ADSZORPCIÓ.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
ELŐNYÖK ÉS LIMITÁCIÓK MOLEKULÁRIS MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A BIOREMEDIÁCIÓBAN Balázs Margit.
Vegyi anyagok hatása talaj szénanyagcseréjére Forrás: OECD 217 Varga Judit.
Talajmikroorganizmusok vizsgálata: széntranszformációs teszt OECD 217
Szárazföldi növény teszt: csírázás és csíra növekedés teszt
Szerves talajszennyező anyagok fázisok közötti megoszlása és biológiai hozzáférhetősége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai.
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
Készítette: Berbekár Éva Környezettoxikológia
Kőolaj eredetű szennyezések eltávolítása talajból
Arginin ammonifikáció Készítette: Vas Nóra. Arginin ammonifikáció Ammonifikáció mérésére szolgáló labor kisérlet Ammonifikáció fontossága:  Ökoszisztémák.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Lipáz enzimaktivtás mérése
Collembola szaporodásának vizsgálata vegyi anyaggal szennyezett talajokon.
FDA hidrolízis aktivitási teszt
In situ aerob bioremediáció
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Készítette: Simon Andrea.  Anderson & Domsch, 1978  A mikrobiális biomassza mérésére használatos közelít ő módszerek egyike.  Alkalmazható savanyú.
Talaj Nitrogén-Transzformációs teszt OECD 216 szabvány alapján
Készítette: Cserdi Péter Környezetmérnök szakos hallgató Szerves foszfor extrakciója talajból.
Nitrogén mineralizáció
Készítette: Sovány Márta
ATP (Adenozin-trifoszfát) meghatározása talajban - kénsavas, foszfátos extrakciós eljárással Tóth Anna Szilvia.
II. RÉSZ OLAJSZENNYEZÉSEK.
Bioremediáció Technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket használ a környezet megtisztítására a (toxikus) hulladékoktól Fogalmak: biodegradáció,
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
Levegőminőség-védelem – hazai helyzet. Legfőbb szennyezőforrások Közlekedés (> 50%) Energia szektor ( 30%) Ipar (20%)
Környezettechnika Bevezető Musa Ildikó BME VKKT. Természeti erőforrások használata.
A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa
Környezetvédelmi analitika
Szervetlen vegyületek
1. ábra A 3A9EC szerkezeti képlete
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Analitika OKTÁV tanfolyam részére 2016
Előadás másolata:

OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok: Szén Lebontás Vizsgálata

Bevezetés  Mezőgazdaságban használt vegyszerek hatása a mikroorganizmusok szén lebontó tevékenységeire  Egyszeri szennyezés hosszú távú hatásainak vizsgálata  Az EPPO ajánlásán alapul, de figyelembe vesz más útmutatókat (US EPA, SETAC, ISO)

Szén lebontás: szerves anyag átalakítása szervetlen végtermékké (CO 2 ) mikroorganizmusok által EC x (Effective Concentration): a vizsgált anyag azon koncentrációja, mely x % gátlást okoz a szén lebontásában (EC 50, EC 25, EC 10 ) Alapfogalmak

Kezdeti megfontolások  Növényvédőszer, trágya toxikus tulajdonságainak vizsgálata a mikrobiális aktivitás megfigyelésével  A mikrobáknak alapvető szerep jut a szénformák lebontásában és az anyagkörforgalmakban  A szennyezőanyag csökkenteni fogja az aktív biomassza mennyiségét  Az aktivitás csökkenését kísérjük figyelemmel EC x értékek számíthatók  A szennyezők mennyisége előre látható, számítható (ismert mennyiséget „szórunk ki”)

A módszer leírása Eszközök:  Tároló: kémiailag inert, vízvesztés megakadályozása, légcsere lehetővé tétele, méret  Oxigén fogyás vagy CO 2 növekedés mérésére alkalmas eszköz Talaj tulajdonságai:  50-75% homoktartalom  pH:  Szerves C tartalom: %  Mikrobiális biomassza tömeg ismert mennyiségű: C tartalma min1%-a a TOC- nak (az ilyen talajban a szennyezőanyag adszorpciója minimális, hozzáférhetősége maximális)

Talaj begyűjtése és tárolása: □ Talajminta származási helyének pontos leírása, kritériumai □ A talaj felső rétegéből kell mintát venni: 0-20cm → aerob körülmények! □ Szállítás megfelelő viszonyok között: ne változzanak a talaj kezdeti tulajdonságai □ Tárolás: sötét,hideg, levegőztetés Talaj kezelés és előkészítés: □ Rostálás, növényi részek eltávolítása □ Talajnedvesség beállítása 40-60%-ra A vizsgálandó anyag előkészítése: □ Hordozóanyag: vizes oldat vagy inert szilárd anyag (finom kvarchomok) □ Szerves oldószerek nem alkalmasak □ Illékony anyagok homogén elosztása Tesztelt mennyiségek: □ 2 koncentrációban adjuk az anyagot a talajhoz: a kisebb az előre látható környezeti konc., a nagyobb ennek többszöröse □ Pl.: PEC és 5×PEC □ Ismeretlen szennyezőknél min. 5 koncentráció

A teszt kivitelezése Körülmények: □ 3 párhuzamos mérés minden mintára, és a kontrollra (vak minta) □ Elsötétítés □ 20 ± 2 ºC □ Nedvességtartalom állandón tartása: 40-60% □ 28 napig tart a mérés Mintavétel és analízis: □ 0,7,14 és 28 nap elteltével glükóz-indukált respirációs ráta mérés minden mintában □ Ha a 28. napon az eltérés a vakhoz képest nagyobb, mint 25%, akkor a mérést folytatni kell, amíg ez a különbség beáll, de max. 100 napig

Glükóz-indukált respirációs ráta mérés: □ A talajmintákba glükóz oldatot/szilárd glükózt keverünk □ A mikrobák légzése felugrik a maximális értékre □ A maximális légzéshez szükséges glükóz mennyisége: mg/kg száraz talaj (de ki is mérhető) □ Folyamatosan mérjük az O 2 fogyást vagy a CO 2 felszabadulást, a glükóz adagolás után 12 óráig □ A respirációs ráta kiszámítható

Adatfeldolgozás és jelentés Adatfeldolgozás: □ O 2 fogyás vagy a CO 2 felszabadulás mérése □ Táblázatos formában megadni minden mintára □ A glükóz-indukált respirációs ráta kifejezése mg CO 2 /kg száraz talaj/h vagy mg O2/kg száraz talaj/h mértékegységben □ A szennyezőanyag mennyiségének függvényében ábrázoljuk a respirációs rátákat □ A minták összehasonlítása a vakmintával (amihez nem adtunk szennyező anyagot) □ Megfelelő statisztikai módszer az eredmény kiértékelésére (F-próba, 95% konfidencia szint) □ EC x értékek kiszámítása

Eredmény: Ha a maximális koncentrációban adagolt mintában 28 nap elteltével egyik mintavételkor sem nagyobb a különbség a vakmintához képest, mint 25%, akkor az anyagról elmondható, hogy nincs hosszú távú hatása a talaj szén lebontására. A jelentésnek tartalmaznia kell: □ A használt talaj teljes körű leírása □ A vizsgált anyag leírása □ A vizsgálat körülményei □ Eredmények és kiértékelés

OECD Guideline for the testing of chemicals No Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test Forrás: