Mellékhatás jelentés Dr. Zajzon Gergely Semmelweis Egyetem, ÁOK Egészségügyi Informatikai, Fejlesztő és Továbbképző Intézet

Farmakovigilancia Vigilancia = éberség A farmakovigilancia a mellékhatások bejentésének figyelő rendszere

A farmakovigilancia célja A korábban fel nem ismert gyógyszer-mellékhatások felismerése, előfordulási gyakoriságának meghatározása Azoknak a betegcsoportoknak a meghatározása, amelyek kiemelt veszélynek vannak kitéve (kor, nem, kísérőbetegségek) A gyógyszer előny-kockázati profiljának folyamatos ellenőrzése Az alkalmazási hibák (pl. adagolás, interakciók) felismerése

A farmakovigilancia célja A terápiás csoportra jellemző mellékhatás-profil vizsgálata A gyógyszer farmakológiai és toxikológiai jellemzőinek hatásmechanizmusának tisztázása A gyógyszerinterakciók folyamatos figyelése Az egészségügyi szakemberek felé a lehető legteljesebb gyógyszerbiztonsági információ továbbítása

Nemkívánatos esemény (adverse event, AE) kedvezőtlen változás a beteg egészségi állapotában, de nem ismert a gyógyszerrel való ok-okozati összefüggés

Mellékhatás (adverse reaction, AR) a gyógyszer nem kívánatos hatása a gyógyszer alkalmazásából következő káros, nem kívánt hatás a gyógyszer alkalmazási előírásában – vizsgálati készítmény esetén a vizsgálati tájékoztatóban – meghatározott szokásos adagokban történő alkalmazásakor következik be 2012-től új definíció

Jogszabályváltozások 2010. december: új EU rendelet és direktíva elfogadása EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1235/2010/EU RENDELETE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/84/EU IRÁNYELVE => alkalmazandó 2012 júniusától, egyes részei fokozatosan 2015-ig kerülnek bevezetésre

Mellékhatásnak tekintendő: nem csak a gyógyszer szokásos adagolása mellett, engedélyezett alkalmazásából eredő, hanem a gyógyszerelési hibákból, valamint a forg. engedélyben nem szereplő felhasználásból eredő káros, nem kívánt hatások is, beleértve a gyógyszer helytelen használatát és az azzal való visszaélést is.

Tehát mellékhatásként kezelendő az új jogszabály hatására: Túladagolás Gyógyszerelési hiba Helytelen gyógyszerhasználat Off-label use (nem megengedett indikációban történő használat) során fellépő nem kívánatos hatás Gyógyszerrel való visszaélés

Jogszabályváltozások szigorúbb Farmakovigilancia követelmények Központosított nyilvántartás és monitoring: EudraVigilance adatbázis szerepe nő Európai Gyógyszerügynökségen (EMA) belül Farmakovigilancia és Kockázat Értékelő Bizottság (PRAC)

A gyógyszer okozta mellékhatások jelentősége: „Az elmúlt 20 év alatt a gyógyszerek 4%-át gyógyszerbiztonsági okok, azaz gyógyszer-mellékhatások miatt vonták ki a forgalomból” (Jefferys, 1998) Az USA 300 millió lakosából évente a kórházi betegek közül kb. 2 millió esetben lép fel súlyos mellékhatás és 100 ezer-re tehető a végzetes kimenetelű, súlyos mellékhatás.

A gyógyszer okozta mellékhatások jelentősége: A fejlett országokban a leggyakoribb halálokok között szerepelnek A mellékhatások és szövődményeik kezelése: a kórházi kezelési keretösszeg 15 - 25%-a A gyógyszer-mellékhatások a kórházi felvételek 5 -15%-áért okolhatók (USA, NO, UK, F) Kb. minden 5-10. betegnél meghosszabbítják a hospitalizáció időtartamát

Mellékhatás miatt forgalomból kivont vagy korlátozott gyógyszerek DR. ZAJZON GERGELY

Thalidomid (Contergan) Az 1950 évek végén és 60-as évek elején számos várandós édesanya szedte az 1957-ben forgalomba hozott nyugtatószert, a Contergan tablettát reggeli rosszulléteik enyhítésére. 4 éven keresztül vény nélküli; nem volt ellenjavallat, sőt kismamák részére kifejezetten ajánlották kellemetlen tüneteik enyhítésére. 1958 második felétől ugrásszerűen megnőtt a halva, vagy embrionális fejlődési rendellenességgel született csecsemők száma. Több 10 ezer gyermek jött világra elcsökevényesedett, vagy teljesen hiányzó végtagokkal, és kimagasló volt azon rendellenes szülések száma, ahol az anya a terhesség 27-30. napja között is szedett a gyógyszerből. Napjainkban közel tízezer, immár 40 év feletti ún. „Contergan-bébi” él Németországban. DR. ZAJZON GERGELY

Thalidomid (Contergan) DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

Thalidomid (Contergan) 1961-ben röviddel a gyógyszer vénykötelessé tétele után dr. Widukind Lenz orvos-genetikus nyilvánosságra hozta annak káros hatását, melyet állatkísérleteivel is igazolni tudott. Még ebben az évben nyomozást rendeltek el és a gyógyszert betiltották. A tudósok hosszú időn át nem tudtak rájönni, hogy melyik vegyületcsoport és hogy legfőképp miért okozott ilyen mellékhatásokat. Az Aberdeeni Egyetem kutatócsoportja 50 évvel később megoldotta a talányt, miszerint a Contergan hatóanyaga a talidomid, megakadályozza az új erek képződését a fejlődő magzatban. A kismamák legfőképpen az 5. és 9. hét között szedték a tablettát rosszulléteik enyhítésére. A magzat fejlődése szempontjából ez különösen fontos időszak, hiszen ekkor fejlődnek ki a végtagjaik és az érintett területen futó erek még nagyon fejletlenek, nagyon gyorsan változnak és növekednek. DR. ZAJZON GERGELY

Thalidomid Celgene Milyen betegségek esetén alkalmazható a Thalidomide Celgene? A Thalidomide Celgene-t melfalánnal és prednizonnal (rák elleni gyógyszerekkel) kombinációban, multiplex mielóma (a csontvelő daganatos elváltozása) kezelésére alkalmazzák olyan betegeknél, akik a multiplex mielómára korábban nem kaptak kezelést. 65 év feletti betegeknél alkalmazzák, illetve fiatalabb betegeknél, ha nagy dózisú kemoterápiával (rák elleni kezeléssel) nem kezelhetők. A Thalidomide Celgene-t egy különleges program keretében kell felírni és kiadni, amelynek célja annak megakadályozása, hogy a magzat vagy embrió a gyógyszerrel érintkezzen. Mivel a multiplex mielómában szenvedő betegek száma alacsony, a betegség ritkának minősül, ezért a Thalidomide Celgene 2001. november 20-i dátummal megkapta a „ritka betegségek gyógyszere” minősítést. A gyógyszer csak receptre kapható. DR. ZAJZON GERGELY

Thalidomid Celgene A Thalidomide Celgene soha nem alkalmazható az alábbi csoportokban: várandós nők; fogamzóképes nők, kivéve, ha az összes szükséges lépést megteszik annak biztosítása érdekében, hogy a kezelés előtt ne legyenek várandósak, illetve a kezelés alatt és közvetlenül azt követően ne essenek teherbe; olyan betegek, akik nem tudják követni vagy betartani a fogamzásgátlók használatára vonatkozó követelményt DR. ZAJZON GERGELY

Thalidomid Celgene Milyen intézkedéseket hoztak a Thalidomide Celgene biztonságos használatának biztosítása céljából? A Thalidomide Celgene-t gyártó vállalat minden tagállamban terhességmegelőző programot fog létrehozni. Az egészségügyi dolgozók számára levelet és oktatócsomagot, a betegek számára pedig brosúrákat fog biztosítani, a gyógyszer biztonságos használata érdekében megteendő lépések részletes leírásával. A betegeket kártyákkal is el fogja látni annak biztosítása érdekében, hogy minden beteg megtegye az összes megfelelő biztonsági intézkedést. Az egyes tagállamok ugyancsak gondoskodni fognak arról, hogy az oktatóanyagokat és betegkártyákat a szükséges módon eljuttassák a gyógyszert felíró személyeknek és a betegeknek. A vállalat arról is információt fog gyűjteni, hogy a gyógyszert használják-e az engedélyezett javallaton kívüli esetekben. A Thalidomide Celgene kapszulákat tartalmazó dobozokon figyelmeztetés fog szerepelni arra vonatkozóan, hogy a talidomid káros az embrióra vagy magzatra nézve. DR. ZAJZON GERGELY

Risk Management - Kockázat kezelés A veszélyek korai / proaktív felismerése, effektív kezelése Nyílt és következetes kommunikáció Forg. Eng. Jogosult dolgozói számára Hatóságok felé egészségügyi szakemberek valamint a betegek felé DR. ZAJZON GERGELY

Risk Management - Kockázat kezelés Farmakovigilancia  tevékenységek és beavatkozások összessége, amelyek célja az adott gyógyszerrel összefüggő kockázatok: azonosítása, jellemzése, megelőzése, minimalizálása, ezen intézkedések hatékonyságának értékelése felmérése DR. ZAJZON GERGELY

Mellékhatások megismerése Preklinikai vizsgálatok A kockázati tényezők, a nem kívánatos hatások megismerése sokirányú és hosszadalmas állatkísérletekkel kezdődik emberen történő vizsgálatok csak akkor kezdődhetnek, ha az állatkísérletek alapján kizárható a komoly károsítás lehetősége.

Mellékhatások megismerése Klinikai vizsgálatok – Fázis I. Célja: tolerabilitás megismerése tízes nagyságrendű populáción Klinikai vizsgálatok – Fázis II/III. Célja: az optimális dózisok, a hatás szűkebb, majd szélesebb körű megismerése, megerősítése Százas, illetve ezres nagyságrendű populáció

Mellékhatások megismerése Az új gyógyszer csak akkor léphet magasabb vizsgálati fázisba: ha a tolerabilitást, az adott fázishoz tartozó biztonságos alkalmazás feltételeit sikerült kellőképpen megismerni. a folyamat szigorú hatósági és minőségbiztosítási ellenőrzés alatt áll, melynek végén megtörténhet a törzskönyvezés, majd megkezdődhet a forgalmazás.

Mellékhatások megismerése Post-marketing vizsgálatok (Fázis IV) Mellékhatás-jelentés: a gyógyszer kiterjedt forgalmazása, alkalmazása során ICSR = Individual Case Safety Report Egyéni esetekre vonatkozó biztonságossági jelentés Irodalom-figyelésből is származhat PSUR = Periodic Safety Update Report Időszakos Gyógyszerbiztonsági Jelentés

Mellékhatás felismerése és teendők a gyakorló orvos szempontjából

Hogyan ismerhetőek fel a mellékhatások? 1. Ellenőrizzük, hogy a felírt és a betegnél levő gyógyszer ugyanaz-e, és azt, hogy a beteg a megadott adagban szedi-e a gyógyszert! 2. Ellenőrizzük, hogy a feltételezett mellékhatás a gyógyszer alkalmazása után (és nem előtte) következett-e be!

Hogyan ismerhetőek fel a mellékhatások? 3. Határozzuk meg a kezelés megkezdése és az esemény jelentkezése között eltelt időt! 4. Rendeljük el a kezelés felfüggesztését, vagy az adag csökkentését, és figyeljük a beteg állapotát. Amennyiben lehetséges, kezdjük újra a kezelést a gyanúsított készítménnyel, és figyeljük, hogy jelentkeznek-e a korábbi tünetek!

Hogyan ismerhetőek fel a mellékhatások? 5. Egyéb kiváltó okok: alap- vagy kísérőbetegségek, egyéb gyógyszerek, egyéb vegyszerek vagy élelmiszerek 6. Vessük össze a megfigyeléseket az alkalmazási előírásban foglaltakkal. 7. Mellékhatás gyanúja esetén értesítsük a céget (pl. orvoslátogató útján) vagy a GYEMSZI-OGYI-t.

Farmakovigilancia Bejelentés módja: Sárga lap postai úton faxon elektronikusan Orvoslátogatón keresztül a MAH-nak CIOMS EudraVigilance DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

Spontán mellékhatás jelentések száma Magyarországon DR. ZAJZON GERGELY

www.ogyi.hu/bejelentolap DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

EudraVigilance Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) üzemeltett központi farmakovigilancia adatbázis Központosított értékelést tesz lehetővé Elektronikus formában történő jelentés DR. ZAJZON GERGELY

EudraVigilance E2B – www.ich.org – Efficacy irányelvek => klinikai gyógyszerbiztonság = E1-E2 E2B fájl: az E2B és M2 irányelvnek megfelelő, XML technológiára épülő formátum Egyéni gyógyszer-biztonságossági esetek jelentésére (ICSR) szolgál EuTCT szótárak: egységes jelentéshez DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

E2B fájl formátum XML - eXtensible Markup Language Kiterjeszthető leíró nyelv W3C (World Wide Web Consortium) nyílt szabványa DR. ZAJZON GERGELY

<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?> // az xml verziójának rögzítése, és Unicode karakterkészletet feltételez <Recept név="kenyér" elk_idő="5 perc" sütés_idő="3 óra"> <cím>Egyszerű kenyér</cím> // deklaráció <összetevő mennyiség="3" egység="csésze">Liszt</összetevő> //elemek és attribútumok megadása <összetevő mennyiség="10" egység="dekagramm">Élesztő</összetevő> <összetevő mennyiség="1.5" egység="csésze">Meleg víz</összetevő> <összetevő mennyiség="1" egység="teáskanál">Só</összetevő> <Utasítások> <lépés>Keverj össze minden összetevőt, aztán jól gyúrd össze!</lépés> <lépés>Fedd le ruhával és hagyd pihenni egy óráig egy meleg szobában!</lépés> <lépés>Gyúrd össze újra, helyezd bele egy bádog edénybe, aztán süsd meg a sütőben!</lépés> </Utasítások> </Recept> DR. ZAJZON GERGELY

E2B fájl formátum Entities and Relationships DR. ZAJZON GERGELY

A működő farmakovigilancia rendszer alapjai a beérkező adatok fogadására, feldolgozására mind a hatóságnál, mind a forgalmazónál létre kell hozni egy rendszert, felelős személyekkel, szabályozott feltételekkel, eljárásokkal, adatbázissal, minőségbiztosítással a rendszert belső és külső ellenőrzésekkel (inspekciókkal) monitorozni kell megfelelő szakirodalmi háttér

A működő farmakovigilancia rendszer alapjai a rendszer működését szabvány műveleti eljárásokkal (SZME) kell szabályozni SOP – Standard Operation Procedure Főbb szabályozandó területek: Mellékhatás bejelentések kezelése Riasztási akcióterv PSUR készítés Gyógyszerekkel kapcsolatos panaszok kezelése Oktatások rendje, archiválás

A működő farmakovigilancia rendszer alapjai az észlelt és feldolgozott adatokat értékelni kell Egyedileg -kumulatív módon, sürgősséggel és - időszakosan a levont következtetések alapján meghatározandók a szükséges lépések, intézkedések az eredményekről valamennyi felet (észlelő, feldolgozó, értékelő) tájékoztatni kell.

A működő farmakovigilancia rendszer alapjai Az orvoslátogatók szerepe: A gyógyszerek ismerete (SPC) Információszolgáltatás a felhasználóknak Adatgyűjtés a felhasználóktól Az adatok továbbítása a QPPV-nek

Farmakovigilancia Ki köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott mellékhatásokat haladéktalanul bejelenteni? a forgalomba hozatali engedély jogosultja, a gyógyszert alkalmazó orvos, a gyógyszert kiadó gyógyszerész Mennyi időn belül? 15 nap

Új szabályozás! A betegektől származó bejelentéseket is figyelembe kell venni! meg kell könnyíteni a bejelentés módját Farmakovigilancia portál rendszer kerül kialakításra

váratlan mellékhatást Mit kell jelenteni? Jogilag: (52/2005 EüM. rendelet) Minden súlyos és/vagy váratlan mellékhatást

Új szabályozás értelmében: A MAH az Unióban vagy harmadik országban bekövetkező valamennyi súlyos feltételezett mellékhatásról legkésőbb 15 nappal az után, hogy tudomást szerzett az eseményről, elektronikus úton adatokat szolgáltat az EudraVigilance adatbázisba nem súlyos feltételezett mellékhatásról 90 napon belül!

Mellékhatások besorolása Ismert / Váratlan Súlyos / Nem súlyos

Farmakovigilancia szempontjából fontos fejezetek az alkalmazási előírásban (SPC) 4.1 Terápiás javallatok 4.2 Adagolás és alkalmazás 4.3 Ellenjavallatok 4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók 4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás 4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások 4.9 Túladagolás

SPC – 4.8 A forgalomban lévő gyógyszerek alkalmazási előírásának 4.8 fejezete tartalmazza a már ismert mellékhatásokat. Farmakovigilancia szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a NEM VÁRT (váratlan) mellékhatásoknak

Váratlan mellékhatás Olyan nemkívánatos esemény, amely: nem szerepel az alkalmazási előírásban, jellege kimenetele súlyossága nem felel meg az ott leírtaknak.

Súlyos mellékhatások halálos kimenetelű, közvetlen életveszélyt jelent, kórházi kezelést, ill. annak meghosszabbítását igényli, maradandó rokkantságot /fogyatékosságot vagy jelentős egészségkárosodást okoz, veleszületett rendellenességben, születési hibában nyilvánul meg, orvosilag jelentős = a fentebb felsorolt súlyossági ismérvek egyikének sem felel meg, de beavatkozás nélkül azok megjelenéséhez vezet.

Szignál Ha a gyógyszeralkalmazás és egy korábban nem ismert károsító esemény között ok-okozati összefüggés feltételezhető, akkor szignálról beszélünk. Forrásai lehetnek: a spontán mellékhatás bejelentés; klinikai vagy epidemiológiai vizsgálatok, szakirodalom. Értékelésekor figyelembe veszik az időbeli összefüggést a gyógyszer alkalmazása és az esemény megjelenése között, a gyógyszermegvonást és újraadást követő fejleményeket, a farmakológiai hihetőséget, és egyéb tényezőket is. Ha valóságosnak értékelik, akkor mind a hatóság, mind a MAH köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket. DR. ZAJZON GERGELY

Teendők szignál észlelésekor Megfelelő kommunikáció: Alkalmazási előírás / betegtájékoztató megváltoztatása Egészségügyi szakemberek értesítése DHPC - Dear Healthcare Professional Communication Betegek tájékoztatása Intenzív adatgyűjtés Törzskönyv felfüggesztése Gyógyszer visszavonása DR. ZAJZON GERGELY

Causality – Összefüggés a gyógyszer használata és a mellékhatás között Biztos (certain vagy definite) Valószínű (probable) Lehetséges (possible) Valószínűtllen (unlikely) Nincs összefüggés (not related) Feltételes (conditional) DR. ZAJZON GERGELY

DR. ZAJZON GERGELY

Causality – Összefüggés a gyógyszer használata és a mellékhatás között Időrendi összefüggés A gyógyszer farmakológiai jellemzői A reakció természete AE egybeesés a max. szöveti/plazma koncentrációval Az eset klinikai és patológiai jellemzői Összhang a gyógyszer által okozott ismert patofiziológiai jellemzőkkel Farmakológiai hihetőség Ismert PK és PD tulajdonságok Már létező információ (SPC, IB, szakirodalom) Együttadott gyógyszerek Alap- vagy kísérőbetegség Gyógyszermegvonás, adag csökkentése Gyógyulás a gyógyszeradás leállítását követően (dechallenge) Gyógyszer újraadása (rechallenge), adag emelése (erős indikátor!) Anamnézis; beteg jellemzői (rizikófaktorok: női nem, máj- vesebetegség,kis súly) Gyógyszer interakciók Jelentés minősége DR. ZAJZON GERGELY

CIOMS COUNCIL FOR INTERNATIONAL ORGANIZATIONS OF MEDICAL SCIENCES Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) részeként működő nemzetközi bizottság A CIOMS dolgozta ki a mellékhatások bejelentéséhez használt, nemzetközileg elterjedt űrlapot.

CIOMS – I. „Reakció” (tünet) adatai 1 – Beteg monogramja (név kezdőbetűi) 1a – érintett ország (Magyarország) 2 – Beteg születési dátuma 2a – Beteg életkora (években) 3 – Beteg neme 4-6: Reakció kialakulásának dátuma: év, hó, nap

CIOMS – I. „Reakció” (tünet) adatai 7, 13 Fellépett tünetek, reakció leírása 8-12 Meghalt-e a beteg? Kórházi kezelést meghosszabbította vagy szükségessé tette? Maradandó rokkantságot /fogyatékosságot okozott-e? Életet veszélyeztetett-e?

CIOMS – II. Gyanúsítótt gyógyszer 14 – Gyanúsított készítmény(ek) neve 15 – Napi adag 16 – Bevitel módja 17 – Alkalmazás javallata(i) 18 – Alkalmazási időszak kezdete és vége 19 – Alkalmazási időszak hossza (napok) 20 – Megszűnt-e a tünet a kezelés megsszakításával? 21 – Jelentkeztek-e újra a tünetek a kezelés esetleges újbóli megkezdése után?

CIOMS – III. Egyidejűleg adott készítmények 22 – A gyanúsított gyógyszerrel egyidejűleg alkalmazott egyéb készítmények, azok alkalmazásának időtartma 23 – Egyéb releváns adatok pl. allergia, terhesség, megelőző diagnózisok

CIOMS – IV. Gyártó adatai 24a – Gyártó neve, címe 24b – Gyártási szám 24c – Gyártó – értesülés dátuma 24d – Jelentés forrása Vizsgálat Irodalom Egészségügyi szakember 25 – Jelentés típusa Kezdeti (initial) / folytatólagos (follow-up)

Mellékhatásjelentés minimum követelményei Azonosítható bejelentő Azonosítható beteg elegendő csak a monogram vagy a nem vagy a kor magában is Ismert gyógyszer / hatóanyag Azonosítható tünet

PSUR Időszakos Gyógyszerbiztonsági Jelentés A MAH elemzi, értékeli és gyűjti a gyógyszerrel kapcsolatos bejelentéseket. Adott időszak alatt bejelentett, illetve észlelt mellékhatások összefoglaló jelentése A hatósághoz beadott PSUR-ok alapján módosíthatják szükség szerint az alkalmazási előírást Félévente, évente, majd 3 évente kell jelenteni a MAH-nak

Addendum (Kiegészítő PSUR) Summary Bridging Psur Σ 4 év 4 hónap DLP DLP 4 hó 60 nap elkészítésre Felújítás 1. törzskönyvezés 2. évig félévente 2-4. évig évente 4. évtől 3 évente 1év 2év 3év 4év 5év 7év 10év 13év DLP DLP DLP DLP DLP DLP DLP DLP DLP Interim PSUR-ok DLP Felújítás Summary Bridging Psur Σ 4 év 4 hónap DLP = Data Lock Point; adatgyűjtés lezárásának időpontja

PSUR International Birth Date – a készítmény nemzetközi születésnapja, vagyis első engedélyezésének dátuma Harmonizált PSUR: a gyógyszergyárak több országban törzskönyveztetik gyógyszereiket. a PSUR beadások idejét a nemzetközi születésnaptól számítják, ami nem feltétlenül egyezik a hazai engedélyezési dátummal

PSUR A PSUR hatósághoz történő beadására maximum 60 nap áll rendelkezésére a cégnek! Ez a 60 nap a PSUR-ban lefedett időszak utolsó napjától számítandó!

PSUR Az új szabályozás értelmében nem lesz rutinszerűen kötelező az alábbiaknál: generikus gyógyszerek WEU készítmények (jól megalapozott gyógyászati alkalmazás bizonyított) homeopátiás gyógyszerek hagyományos növényi gyógyszerek De a hatóság ezeknek is előírhatja!

Jogi háttér 2005. évi XCV tv. (gyógyszer-tv.) 52/2005. Eüm rendelet - az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról 37-38. § 35/2005. Eüm rendelet – klinikai vizsgálatokra vonatkozó jelentések továbbá az említett EU jogszabályok!

Köszönöm a figyelmet! Dr. ZAJZON GERGELY Egyetemi tanársegéd Telefon: +36-20-9604294 E-mail: zajzon.gergely@zazacom.hu Web: http://www.gyogyszerugy.hu DR. ZAJZON GERGELY