FELSZÍNI VÍZ MONITORING
Vízminőségi és mennyiségi monitoring Olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon követése, mintavételezés és elemzés útján. Célok: A vízminőség és a vízkészletek térbeli és időbeli változásának megfigyelése Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring) A vizek minősítése (készletek és vízminőség – vízigények, vízhasználatok) osztályozás Trendek detektálása Statisztikai jellemzők (átlag, szélső értékek, tartósság, kritikus koncentrációk) meghatározása Határértékek megsértése (hatósági feladat) Haváriák nyomon követése ("early warning")
Monitoring rendszer megtervezése Mi a cél? Mit mérjünk? (vizsgálandó paraméterek) Hol mérjünk? (szelvénykiosztás, keresztszelvény, mélység) Mikor mérjünk? (mintavételi gyakoriság, pontminta-sorozatminta) Hogyan mérjünk? (mintavétel, tárolás, szállítás, mérési - analitikai módszer) Hogyan tároljuk és dolgozzuk fel a mérési eredményeket? (adatbázis, térinformatika) Költségek, kockázatok, bizonytalanságok?
Felszíni vízminőségi monitoring 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok 1994-től MSZ 12749: Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)
EU VKI: Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Vizsgálati monitoring ? ? ? Feltárás Felügyeleti monitoring Felügyeleti monitoring 6 évenként Operatív (üzemelési) monitoring A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai kémiai (mikroszennyezők) !!! Felügyeleti Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km2-es vízgyűjtőkre Operatív Kockázatos vizek (nem jó állapotúak) Indikátor paraméterek Vizsgálati Eseti - okok meghatározása, havária
Felszíni vízminőségi monitoring Magyarországon Mintavételi helyek (szelvénykiosztás) MSZ 12749: 150 törzshálózati és 91 regionális hálózati szelvény + lokális szelvények (változó számú) VKI monitoring: Felügyeleti: 140 hely Operatív: 345 hely
Szelvénykiosztás szempontjai (elvek) Országhatár Javasolt mintavételi szelvény
Törzshálózati és regionális szelvények (MSZ)
Törzshálózati és regionális szelvények (MSZ) + vízrajzi állomások
Az MSZ vízminőségi hálózattal kontrollált vízfolyás szakaszok az összeshez képest
VKI Felügyeleti monitoring
VKI monitoring: felügyeleti és vizsgálati helyek
Felszíni vizek vízminőségi törzshálózata (MSZ 12749) Mintavételi gyakoriság
MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI)
MINTAVÉTELI GYAKORISÁG C t C t C Ch Ch Ch Befolyásolja: Vizsgálandó jellemzők időbeli változékonysága Eltérés mértéke a küszöb(határ)értékhez képest Meghatározni kívánt információ (évi vagy évszakos átlag, trendek, 90 %-os tartósságú érték, stb.)
Zala, Zalaapáti (1996-1998) Összes P (mg/l)
Relatív hiba: a= f (mintaszám, relatív szórás) MINTAVÉTELI HIBA Statisztikai alapon: N - elemű adatsor n - statisztikai minta „N” elemű idősor középértékének várható hibája, ha azt „n” mérésből becsüljük (Normál eloszlást feltételezve): átlag szórás (Cochran, 1962) 95 %-os konfidencia szinten t=1.96 Relatív hiba: a= f (mintaszám, relatív szórás)
Relatív hiba: a= f (mintaszám, relatív szórás) MINTAVÉTELI HIBA Relatív hiba: a= f (mintaszám, relatív szórás) minta / év Mintaszámtól (n) függő tényező: Heti / napi: 2.7 Kétheti / napi: 3.8 Havi / napi: 5.5 Szezonális / napi: 9.6 Havi / kétheti: 1.5 Szezonális / kétheti: 2.5
Vízminőségi jellemzők relatív szórása Függ: vízhozam, szezonális változékonyság, szennyezések
Mintavétel hibája a szórás függvényében Víztípusok
Kívánt pontosság eléréséhez szükséges éves mintaszám Heti Kétheti Szezonális Kívánt pontosság eléréséhez szükséges éves mintaszám
Vízminőségi monitoring: Mintavétel Mintavétel módja Merítés (honnét?) Speciális eszköz On-line mérés Mérés helyszíni laboratóriumi
Duna vízminőségének változása Szobnál (2001-2003)
Helyszíni mérések (vezetőképesség, pH, Oldott oxigén, zavarosság)
Kéki-patak Vízhozam mérő szelvény Burnót-patak Automata vízmintavétel és mérőbukó
Biológiai mintavétel Helyszíni válogatás
Megvilágítás monokromatikus fénnyel MÉRŐÁLLOMÁS KESZTHELYEN Megvilágítás monokromatikus fénnyel számítógép sötétkamra fotonszámláló minta
Vízminőségi monitoring: Hogyan mérjünk? Előkezelés, szállítás, feldolgozás (idő!) Analitikai módszerek Szabványosított eljárások (ISO, CEN vagy nemzeti szabványok) Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés Akkreditált laboratóriumok (körmérések, interkalibráció)
Átlagos higany koncentrációk (1997)
Higany (2003)
Adatok nyilvántartása, adatbázisok VM törzshálózati adatbázis (KGI, VITUKI) – 2006-ig OKIR Térinformatikai megjelenítés Hozzáférhetőség (web) EU WISE (Európai Víz Információs Rendszer) EPER/PRTR (European Pollution Emission Register)
TAVAK –FÜRDŐVÍZ MINŐSÉG