VÍZMINŐSÉG, MONITORING. Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere.

Az előadások a következő témára: "VÍZMINŐSÉG, MONITORING. Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere."— Előadás másolata:

1 VÍZMINŐSÉG, MONITORING

2 Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere. A vízminősítés során a víz tulajdonságait elsősorban a használatok alapján osztályozzuk: antropocentrikus szemlélet. Az ökocentrikus szemlélet nem az vízhasználatok szerinti „alkalmasságot” veszi alapul, hanem a víz ökológiai állapotát.  VKI

3 VÍZMINŐSÍTÉS: Víz Keretirányelv („Water Framework Directive”) (2000/60/EEC) Környezetminőségi előírások (Veszélyes anyagokra, 2008/105/EK) (régi: 76/464 EEC és leányirányelvei, – Higany szennyezés, Kadmium szennyezés, Hexaklorociklohexán) Ivóvíz előállítására használt felszíni vizek minőségi követelményei (75/440/EK) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (78/695/EK) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (79/869/EK) Talajvíz minősége (80/68/EK) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (2006/7/EK) Ivóvíz (98/83/EK) EU immissziós irányelvek

4 VÍZMINŐSÍTÉS: Természetes vizek minősége: 10/2010 (VIII.17.) VM rendelet a vízszennyezettségi határértékekről MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén) 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről” MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer Használat szerinti vízminőségi követelmények: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei 78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei Hazai szabványok, rendeletek

5 Vizsgálandó jellemzők: Oxigén háztartás (Old O 2, O 2 %, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) Vízminőségi osztályozás: 5 vízminőségi osztály (I - V) Besorolás 90 %-os tartósság alapján MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

6

7 Felszín alatti vizek minősítése ivóvíz előállítására való alkalmasság szerint (MSZ-MI-10-433) Vizsgált komponensek: pH, vez.kép., keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO3, NO2, KOI, bakteriológia Osztályozás: I.Ivóvíznek alkalmas (fertőtlenítés) II/.1.Gáz-, savtalanítás, Fe-, Mn eltávolítás II./2.As, NH4+, NO3-, szervesanyag eltávolítás II./3.Lágyítás, keményítés III.Nincs gazdaságosan alkalmazható technológia

8

9 ÉRTÉKELT VÍZMŰTELEPEK

10 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

11 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

12 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

13 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

14 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

15 # KOI ps # Fe # Mn # NH 4 + # NO 3 - # As AZ EU DIREKTÍVA SZERINT NEM MEGFELELŐ VÍZBÁZISOK

16 Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

17 Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Mit jelent a „jó állapot”? Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

18 A víztestek Vízfolyások: > 10 km 2 -es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

19 A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

20 VKI monitoringFolyókTavak Biológiai paraméterek Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Fitoplankton Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Hidromorfológiai paraméterek Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállásjellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna Kémiai paraméterek Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok Átlátszóság Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok

21 Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil- éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 - C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil- éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 - C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.

22 Nem jó állapot oka: 90%-ban hidro- morfológiai hatások, 50%-ban szennyezések (tápanyag-terhelés) Felszíni víztestek ökológiai állapota Vízfolyások Állóvizek VGT által jellemzett időszak: 2006-2008

23

24 FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A VKI SZERINT

25 A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotú, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia EU a Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) 30/2004 (XII.30.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 2006/118/EK a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről Guidance on Groundwater Status and Trend Assessment (EU, CIS Guidance Document No.18.), 2009 A leányirányelv két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l. A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata: Magyarországon (VGT, 2009): NO3 (felszíni víz receptorra is, az EU szinten megállapított határértéknél szigorúbb értéket), NH4, vezetőképesség, Cl és SO4, TOC, Cd, Pb, Hg. Peszticidek, tri- és tetraklóretilén és AOX

26 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

27

28 Felszíni vízminőségi monitoring 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok 1994-től MSZ 12749:Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)

29 Monitoring 2006-ig Törzshálózati és regionális szelvények

30 Kéki-patak Vízhozam mérő szelvény Burnót-patak Automata vízmintavétel és mérőbukó

31 A korábbi vízminőségi hálózattal lefedett vízfolyás szakaszok az összeshez képest

32

33 Helyszíni válogatás Biológiaimintavétel

34

35  A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba.  Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések).  A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell. MONITORING - VKI

36 A víztest állapota hibás osztályozásának kockázata (osztályozás megbízhatósága)

37 Mérési adatsor: osztályba sorolás hibáját befolyásoló tényezők Mérési gyakoriság Vizsgálandó jellemzők időbeli változékonysága Eltérés mértéke a küszöbértékhez (osztályhatárhoz) képest Besoroláshoz figyelembe veendő jellemző (évi vagy évszakos átlag, trendek, 90 %-os tartósságú érték, stb.) t C ChChChCh t C ChChChCh t C ChChChCh

38 ELŐÍRT MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI) Elegendő a megbízható minősítéshez?

39 Zala, Zalaapáti (1996-1998) Összes P (mg/l)

40 Mintavételi gyakoriság csökkentésének hatása a középérték meghatározásának pontosságára Heti / napi: 2.7 Kétheti / napi: 3.8 Havi / napi:5.5 Szezonális / napi: 9.6 Mintaszámtól (n) függő tényező: Havi / kétheti: 1.5 Szezonális / kétheti:2.5 minta / év Átlag hibája: S – szórás Y – középérték N – mintázott halmaz elemszáma N - mintaszám

41 Vízminőségi jellemzők relatív szórása (S/Y) Függ: vízhozam, szezonális változékonyság, szennyezések

42 Heti Kétheti Szezonális Kívánt pontosság eléréséhez szükséges éves mintaszám

43 Adatok nyilvántartása, adatbázisok VM törzshálózati adatbázis (KGI, VITUKI) – 2006-ig OKIR –Térinformatikai megjelenítés –Hozzáférhetőség (web) EU WISE (Európai Víz Információs Rendszer) EPER/PRTR (European Pollution Emission Register)

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54 TAVAK –FÜRDŐVÍZ MINŐSÉG

55

56 Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 -N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei –Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó –Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek –Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

57 Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56,5-9 KOI Cr g/m 3 5010075150 BOI 5 g/m 3 15302550 NH 4 -N g/m 3 210520 Összes N g/m 3 20352555 Összes P g/m 3 0.75510 Oldószer extr. g/m 3 25510 Lebegőanyag, g/m 3 3550 200 Jelenleg érvényes: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határértékei a három+1 kategóriában

58 Adatok a kibocsátásokról VAL-VÉL lapok Környezetvédelmi felügyelőségek adatgyűjtése (KVVM, KÖTEVIFE-k) TESZIR 91/271 EEC (Városi szennyvíz irányelv) teljesítése, adatközpont: VKKI, KÖVIZIG-ek OSAP statisztika (KSH)

59 Point sources 694 municipal wastewater treatment plants (collection of sewage from 1663 settlements) 202 direct industrial discharges

60 Total emissions to surface water from municipal and industrial wastewater discharges (2006) tons/a 1 10 100 1000 10000 100000 1000000 BOIKOI Össz NÖssz P Cink Higany Kadmium Króm Nikkel Ólom Réz Össz só MunicipalFood industryProcessing industry MiningPower supplyMetallurgy FisheryTrade industryThermal water, bathing

61

62