ÚJ TUDAT A TUDÁSTÁRSADALOMBAN Varga Csaba www.inco.hu varga.csaba@elender.hu

Az Idő hozama Első korszak: 1990-2020 (2030) információközpontú társadalom Második korszak: 2010-2050(2070) tudás- és tudatközpontú társadalom Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól egységközpontú társadalom

Az új szuperparadigma Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, stb. Új múlt – időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom Új tudás – a régi és az új tudás új szerepben Új értelemadás – az értelem visszaszerzése és újragondolása Új jövő – az új civilizáció és az új tudat új jövőt teremt Új transzcendencia – visszatalálás a spirituális létbe

A tudástársadalom jövőképként 1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad 2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem 3. A digitális állam a társadalomipar motorja 4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat 5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést 6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek

A jövőkép 2. 7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté 8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az esélyegyenlőség lehetősége 9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktívan párbeszédet folytatnak 10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában 11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban töltődik fel magastudásokkal 12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon 13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések jönnek létre

Korszak-konfliktus Az információs kor és/vagy a tudástársadalom fejlesztésének legerősebb, legkitartóbb korlátja, olykor elszánt ellenzője mindenekelőtt az egyéni tudat lesz, amely kevésbé korrigálható, mint bármilyen globális, nemzeti vagy lokális tudat

Az emberi vágy Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél) Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma) Természeti lét: a természeti javak megőrzése (levegő, víz, szárazföld, energia, stb.) Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható) Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.) Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)

Az ember Kozmikus lény Személyes fizikai mező Genetikai adottság Életerő mező (finom anyagi test, asztrál test, éter test) Szellemi kapacitás és esély Reflexív tudat és tudattalan Kollektív tudat- és tudásteremtő Közösség- és társadalomteremtő lény Kvalitatív szabadságra képes Isteni én, igazi énmező

A tudat Agyi tevékenység, vagy anyag és tudat szerves egységet alkot A testtől, anyagtól független szellem (régi-új állítás) Az isteni egész egyéni darabja (teológia) Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció) A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet)

A tudat 2. Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal (pszichológia) A világról való személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet) A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet) Az egyénektől független közös korszellem (tudásszociológia)

Daniel C. Dennett: Micsoda elmék (1996) „Írás, beszéd nélkül működő, vagy összehasonlításra, tervek készítésére képtelen ‘csupasz’ elmét még senki nem látott.”

Tudat és tudás   Formafeletti tudatok (isteni tudat, kozmikus tudat) és formafeletti tudások (Isteni tudás, kozmikus tudás) Formázott tudatok (személyes, társadalmi, stb. tudatok) és formázott köztudások (személyes és társadalmi köztudások) Formázatlan tudatok (személyes és társadalmi tudattalanok) és formázatlan köztudások (személyes és társadalmi tudásalattik) Szuperformázott magastudatok (megvilágosodott, tudós, művész stb.) és szuperformázott magastudások (vallási, tudományos, művészi tudások)

ÚJ TUDAT Az ember kozmikus, transzcendens és szellemi lény A hat vágy (fizikai, szellemi, természeti, stb.) közül egyről se mondhatunk le Az egyén teste meghal, szelleme viszont nem, így van esély a feltámadásra A vágyak megvalósítása nem utópia Csak az új tudat készítheti elő az új embert, avagy az új ember az új tudat szerinti élet Megismeri és megérti a régi aranykor(ok), valamint a távoli civilizációk üzenetét

ÚJ TUDAT 2. Szüntelen ünnep a tudáshoz való hozzáférés Az új tudat tekintse feladatának a tudás-társadalom megvalósítását A tudástársadalom legyen a kvalitatív szabadság első korszaka A sokak által megszerezhető új, szuper-formázott magastudat első természetes létezési közege a tudástársadalom A formázott és formázatlan köztudásokat, sőt a tömegtudásokat az egyéni tudat reflexióval kezeli

ÚJ TUDAT 3. A ráció és a hit újra találkozik A jövő út a végtelen nyugalomhoz és biztonsághoz A régi ellenfelek többségét elsöpri az Idő Az új tudat tudata teszi lehetővé, hogy túléljük a személyes és személytelen őrletéseket Van és új a jövőtudat, amelyben a jövő az egységtársadalom korszaka

Zárszó „A tudomány mai fejlődésében egy ősi megérzés kap tapasztalati, sőt kísérleti megerősítést: egyedi tudatunk bizonyos értelemben halhatatlan.” László Ervin Kozmikus kapcsolatok 1996. 217.o.