Ásványok és kőzetek

Kőzet - ásvány Kőzet= a földkéreg nagy tömegű, ásványokból felépülő, természetes módon keletkezett anyaga. Ásvány= meghatározott kémiai összetételű, szilárd, egynemű, szervetlen eredetű anyagok, amelyek egyetlen kémiai képlettel felírhatók.

Kőzetek keletkezés szerinti csoportosítása Magmás kőzetek Üledékes kőzetek Átalakult kőzetek

Kőzetek körforgása

Magmás kőzetek Mélységi magmás kőzetek: Ha a magma a mélyben megszilárdul. gránit, Diorit gabbró Kiömlési kőzetek Ha a magma a felszínre kerül, s ott gyorsan megszilárdul Riolit Andezit Bazalt Vulkáni törmelékes kőzetek Robbanásos kitöréskor a kirepülő lávafoszlányból keletkezett Riolittufa Andezittufa bazalttufa

Bázikus mélységi magmás kőzet Magmás kőzetek Bázikus vulkáni kiömlési kőzet Bázikus mélységi magmás kőzet Bazalt Gabbro Semleges mélységi magmás kőzet Semleges vulkáni kiömlési kőzet Diorit Andezit Savanyú mélységi magmás kőzet Savanyú vulkáni kiömlési kőzet Riolit Gránit

Üledékes kőzetek Törmelékes üledékes Vegyi üledékes Szerves üledékes Az elaprózódott, idősebb kőzeteket a folyók, szél, vagy gleccserek elszállítják. Pl: homok, kavics, agyag Vegyi üledékes Kémiai átalakuláson is átesnek. Pl: sófélék, gipsz Szerves üledékes Elhalt élőlények maradványaiból keletkezett. Pl: kőszén, kőolaj

Üledékes kőzetek Üledékes kőzetek: természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük. Eredetük szerinti csoportosítás: 1. törmelékes kőzetek homokkő konglomerátum 2. vegyi üledékes kőzetek kősó 3. szerves eredetű kőzetek antracit mészkőbe ágyazott fosszíliák

Átalakult kőzetek A magmás és üledékes kőzetekből keletkeztek úgy, hogy szerkezetük a nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására megváltozott. Pl.: zöldpala, kristályos pala, gneisz, márvány

A metamorfózis fokozatai és az adott fokozatra jellemző metamorf kőzetek és ásványok Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala, metabazalt). Jellegzetes ásványai: agyagásványok, laumontit (zeolit), prehnit (zeolit). agyagpala metaandezit Kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala, szericitpala). Jellegzetes ásványai: szericit, pirofillit, klorit fillit szerpentinit

Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány) Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány). Jellegzetes ásványai: csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit gránátos csillámpala márvány Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz). Jellegzetes ásványai: kvarc, muszkovit, biotit, plagioklász, káliföldpát, sillimanit, sztaurolit eklogit gneisz

1000oC: nehézfémek (nikkel, platina) 700oC- 350oC: ón, uránérc Ércek=azok az ásványok és ásványtársulások, amelyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb arányban tartalmaznak Magmás ércképződés A felszín felé haladó magma fokozatosan hűl le, s belőle sűrűségük szerint válnak ki az ércek: 1000oC: nehézfémek (nikkel, platina) 700oC- 350oC: ón, uránérc Forró vizes (Hidrotermás) oldatokból: színes és nemesfémek (arany, ezüst, réz, cink, ólom)

Üledékes ércképződés A kőzetek lepusztulásával, mállásával az ásványtartalmuk megváltozik. Az elaprózódott kőzettörmeléket a folyók (édesvíz) elszállítják. A tengerbe (sós víz) érkezve fémtartalmuk kicsapódik. (üledékes vas-, mangán, cink- és réztelepek) A torlatokban az ércszemcsék feldúsulhatnak- aranymosás Bauxit típusai: Karsztbauxit (mészkő oldódása után visszamarad) Lateritbauxit (vulkáni kőzetek mállása)

Szenesedés folyamata: Tőzeg Lignit Barnakőszén Feketekőszén Kőszén keletkezése Szerves eredetű üledékes kőzet. Évmilliók alatt keletkezett az egykori erdőségekből úgy, hogy az üledéktakaróval fedett növényzet az oxigéntől elzártan elszenesedett Szenesedés folyamata: Tőzeg Lignit Barnakőszén Feketekőszén (Antracit-akár 98% szén)

Kőolaj és földgáz keletkezése Az elhalt plaktonok a tengerfenéken lerakódtak, majd az iszapba süllyedve elzsírosodtak.

3–400 millió évvel ezelőtt a tengerek, és a kontinensek a maitól eltérő módon helyezkedtek el. Ebben a korszakban egyes mélytengerekben lebegő kisméretű élőlények elpusztulásuk után az oxigénben szegény tengerfenékre lerakódva oszlásnak indultak. Mocsarakban és a sekély tengerrészekben a folyók által behordott elpusztult gázgeneráló szárazföldi növényi szervezetek halmozódtak fel.

Évmilliók során ezen rothadó anyagokra üledékréteg (agyag)rakódott, amely fokozatosan anyakőzetté (agyagmárgává) változott. Az agyagmárgákat akkor tekintjük anyakőzetnek, ha bennük a szerves széntartalom 1%-nál magasabb. A következő évmilliókban a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol az ott uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására a bennük lévő szerves anyagok kémiai reakciók sorozatán átalakultak és kőolaj és földgáz / vagy kőszén/ lett belőlük. A kőolaj képződésének optimális hőmérséklete 65–120 ºC (2000- 4000m. mélység), a földgázé 120-180Cº (4000-6000m mélység). A kőolaj döntően szén- és hidrogénatomokból felépülő nagyobb molekulák keveréke. A jó minőségű földgáz általában 90%-ban metánból (CH4) áll. Ezen kívül propánt, butánt valamint nem éghető széndioxidot, és nitrogént is tartalmaz. Vannak földgázok, amelyek nagy részét, vagy teljes mennyiségét széndioxid és nitrogén alkotja. A kőolajat és az éghető földgázt összefoglaló néven szénhidrogéneknek nevezzük.

A szénhidrogéneket az anyakőzetből fizikai erők (kőzetnyomás, a víz felhajtóereje) addig tolják felfelé, amíg egy át nem eresztő formációban el nem akadnak-olajcsapda. Így vagy egy lezárt likacsos-szemcsés (porózus), vagy egy repedezett tárolókőzetbe vándorolnak. Helytelen tehát földalatti olajtóról, vagy olajfolyamról beszélni.