Edokrin rendszer

Az endokrin rendszer Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek összessége kivezetőcső nélküli mirigyek hatóanyagaikat, a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik ezzel humorális úton (a testnedvek útján) távoli hatásokat fejtenek ki különböző anyagcsere és egyéb életműködésekre

Az endokrin rendszer A szabályozás alapköre: hipotalamusz - hipofízis (agyalapi mirigy) - endokrin szerv az endokrin mirigyek által termelt hormonok visszahatnak a hipofízisre (és a hipotalamuszra) a szabályozás fő elve a negatív visszacsatolás (negatív feedback)

Az endokrin rendszer Szekréció: exocitózis (peptidek, aminok) koncentrációgrádiensnek megfelelően (szteroidok) periodicitás: ultradián (percek-órák), cirkadián (napi ciklus), infradián (hónapos-éves)

Hipotalamusz A hipotalamusz irányító hormonokat (liberineket és statinokat) és effekor hormonokat termel. Az irányító hormonok a hipotalamo-hipofízeális kapuérrendszeren az adenohipofízisbe továbbítodnak, ahol befolyásolják a trophormonok szintézisét. A trophormonok a periferikus mirigyek hormontermelését szabályozzák, melyek végül nem endokrin jellegű célszerveken fejtik ki hatásukat és visszajeleznek a hipotalamuszba és/vagy hipofízisbe. A hipotalamusz effektor hormonjai idegrostokon a neurohipofízisbe jutnak, majd a szervezet szükségletének megfelelően felszabadulnak

Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel

Az agyalapi mirigy

Agyalapi mirigy fejlődése Adenohipofízis –Rathke-tasak a szájüreg hám-jának kitüremke-dése Neurohipofízis- idegi eredetű, a köztiagy kitürem-kedése

Az agyalapi mirigy szerkezete Adenohipofízis – disz-tális, tuberális (szür-kedudor környéke) és a középső részből áll. Mirigyhám alkotja. Neurohipofízis – neu-rohemális és a há-tulsó részből áll. Idegi eredetű.

Adenohipofízis A tuberális rész – módosult ependimasejteket (taniciták) tartalmaz a tobozmirigy és a PRL termelő sejtek közt teremtenek kap-csolatot Disztális rész – acidofil, bazofil és kromofob sejtek találhatók Acidofilok: STH, PRL Bazofilok: TRH, FSH, LH Gyengén bazofil ACTH Kromofob sejtek: diffe-renciálatlan sejtek, follikuláris sejtek Középső rész – sejtjei mela-notropint termelnek melyek serkentik a melanin termelődését a bőr pigmentsejtjeiben.

Hormontermelő sejtek EM szerkezete

Neurohipofízis A hipotalamikus magnocelluláris szekréciós magvakból induló idegrostvégződések és gliasejtek (pituiciták) alkotják. Az idegrostvégződések hajszálerek szom-szédságában végződnek. Itt tárolódik: oxitocin, vazopresszin

Tobozmirigy 6-8 mm hosszú, a habenulák révén marad kapcsolatban az agyvelővel. Az evolució során mint fényérzékelő szerv jelenik meg (fejtető szem, hüllőkben) endokrin és idegi funkcióval rendelkezik. A mirigyállományt pinealociták (módosult idegsejtek), glia-sejtek és idegsejtek alkotják A sejtek kötegekbe szer-veződnek (5), melyeket kötő-szövet határol (4). Időskorban mészlerakodás fi-gyelhető meg (6). Emberben főleg mint endokrin szerv működik, részt vesz az életritmusok szabályozásá-ban.

Kapcsolatban áll a retinával. A fényinformáció hatására a már genetikailag meglevő ritmusokat adaptálja a környezethez. Az adaptáció részben idegi, részben hormonális kijelzéssel történik. A hormonális szabályozást a pinealociták által termelt hormon a melatonin végzi. A melatonin kétéltűekben a melanociták kontrakcióját váltja ki, a melanotroppal ellenkező hatású. Emlősöknél gátolja a gonadotrop hormon felszabadulását és az ivarmirigyek fejlődését. Hiányos működése korai nemi éréshez vezet. Feltételezik, hogy szerepe van az öregedési folyamatok megakadályozásában, pontosabban a melatonin gatolja a szabadgyökök képződését.

A pajzsmirigy parathyroids Front view Posterior view

Két lebeny Isztmusz Kötőszöveti tok borítja Sövények lebenyket határolnak A mirigyállományt fol-likulusok és para-follikuláris sejtek alkotják A parafollikuláris sejtek kalcitonint termelnek (csökkenti a vér kálcium szintjét azáltal, hogy gátolja felszívódását a csontokból).

Follikuláris hámsejtek Köbhám jellegűek A lumen felöli részükön mikrobolyhok találhatók Jól fejlett a DER, Golgi-apparátus, mitokondriumok. Tireoglobulint szintetizálnak, mely kolloid formájában raktározódik. A vérből jódot vesznek fel és a follikulus lumene felé szállítják A jódozás a mikrobolyhok felületén megy végbe Hormonszükséglet esetén a hormon ellenkező irányú transzport révén a hajszálerekbe jut. A sejtek pinocitózissal veszik fel a hormont A vezikulák lizoszómákkal egyesülnek, itt történik meg a hormonok lehasítása a tireoglobulinról A keletkezett T4 és T3 aránya 20:1 Fő hatásuk, emelik az alapanyagcserét

PH fontosabb hatásai Idegrendszer kialakulása és fejlődése: mielinizáció, szinapszisok, reflexek kialakulása, dendritek elágazódása A bőr kötőszövetére kifejtett hatása: serkenti a proteoglikánok lebontását Hőtermelés Fokozza a szív működését (pulzus, perctérfogat, szív frekvencia)

Pajszmirigy működési rendellenességek Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) – pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a tüszősejtekbe tárolódik Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő pendrin révén jut A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow- exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat. Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a vér TSH szintje) kretinizmussal Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC, szifilisz), férgek, daganatok. Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés, csökkent PH termelés

Mellékpajzsmirigy A pajzsmirigy hátulsó részén a kötőszöveti tokba ágyazva helyezkednek el 4 db A mirigyállományt fősejtek és oxifil sejtek alkotják A fősejtek parathormont termelnek, mely szabályozza a kálcium- és foszforanyagcserét. Fokozza az oszteoklasztok működését. Serkenti a kálcium visszaszívódást a tápcsator-nából és csökkenti a vér foszfátszintjét azáltal, hogy megakadályozza visszaszívódását a vesecsatornácskákból. Hiperfunkció csontleépítést ered-ményez és a vér kálciumszintjének növekedését. Hipofunkció izmokban görcsös összehúzódást (tetánia) eredményez. A parathormon termelésének szabályozását a vér kálcium szintje befolyásolja.

A mellékvese A vesék zsíros tokjában helyezkednek el. A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és velőállomány. A kéregállomány mezodermális eredetű. A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális eredetű.

Kéregállomány Glomeruláris réteg- sejtek gomolyagokat képeznek – mineralokortikoid hormont termelnek, emberben aldosz-teron (só és vízháztartás szabáylozása) Köteges réteg – a sejtek hosszúkás kötegekbe rendeződnek, – glükokor-tikoidokat termelik, emberben a kortizolt (szénhidrátok anyagcseréje) Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács alakúak –androgént termelnek mindkét nemben. A rétegek vastagsága a szervezet élettani funkciójának megfelelően változik. Embrióban és újszülöttben fejlett a retikuláris zóna. Egy év után visszafejlődik és a köteges réteg gyarapodik Nemi érés idején a retikuláris réteg újból vastagszik Klimax után a retikuláris zóna vékonyodik, főleg nőkben

Glükokortikoidok hatásai Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg végtagokban). Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban, emberben kevésbé) Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség utolsó időszakában Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az arginin-vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz visszatartás következik be).

Kóros mellékvesekéreg-funkciók Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik. Hipoglikémia Csökkent vérnyomás Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez vezet Mellékvesekéreg hiperfunkció -Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet -Cushing-kór – ACTH többlet Izomzat sorvadása Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt) A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc

Velőállomány Hám jellegű poligonális sejtek alkotják, módosult neuronok, kötegeket vagy fészkeket ké-peznek. Adrenalint és noradrenalint termelnek. Káliumkrómáttal kezelve barna színűek a sejtek, ezért még kromaffin sejteknek (2) is nevezik őket. A sejtek közt szinuszoid hajszálerek (1) és idegsejtek (3) találhatók. A hormontermelő sejteken pre-ganglionáris szimpatikus ideg-rostok végződnek. A kromaffin sejtcsoportok a mellékvesevelőn kívül szimpatikus ganglionok közelében levő paraganglionokban is meg-találhatók. Hatásuk a szimpatikus ideg-rendszer hatásával megegyezik.

Hasnyálmirigy endokrin része Langerhans-szigetek Kb. 1 millió sziget Halványan festődnek A szigeteket retikuláris rostok és gazdag hajszálérhálózat veszi körül Sejtjei: A, B, D, EC, F A – sejtek (15-20%): glukagont termelnek B-sejtek (70%): inzulint termelnek D-sejtek (5-10%) szomatosztatint termelnek- gátolja az inzulin és glukagon termelését F- sejtek : hasnyálmirigy polipeptidet termelnek (PP) – serkenti a gyomorban a HCl elválasztást, gátolja az epetermelést EC – sejtek: szekretin, motilin (tápcsatorna működését serkentik)

Méh és petefészek

Méh és petefészek Szexuálszteroidok: ösztradiol és ösztron; progeszteron a gonádok: hormonszintézis és ivarsejtképzés stimuláció: FSH és LH - a petefészek termeli a szexuálszteroidokat infradián ritmus: a női ciklusnak megfelelően

A here

A here Szexuálszteroidja: a tesztoszteron (az LH hatására képződik) férfiban az FSH a spermiumok éréséért felelős