2006. június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök1 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP 2004/3.3 Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felsőoktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztéséért projekt A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP 2004/3.3 Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a felsőoktatási intézmények humánerőforrásainak fejlesztéséért projekt Korszerű vezetési módszerek a felsőoktatásban Prezentál: SZEDLÁRNÉ GÁLL IBOLYA elnök, minősített tanácsadó EMBERI ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁSI TANÁCSADÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉG Dunaújváros, ZÁRÓKONFERENCIA „MERJÜNK FALAT TÖRNI!” a felsőoktatási intézmények és a civil szervezetek megváltozott kapcsolata a Bologna –i folyamat során

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök2 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Bevezető gondolatok „Merjünk falat törni!” „Együttgondolkodva építkezni” „Sikeres kézfogások, új értékteremtése!” Új közösségi célrendszer - új kapcsolatrendszer Megváltozott gyakorlat – együttműködések Közös szereprendszerek – magas minőségi szintek Az érdekelt felek által megteremthető Tudásrégiók

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök3 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése ÚJ CÉLOK - ÚJ KAPCSOLATOK Új közösségi célrendszer - új kapcsolatrendszer Közösségi cél: a tudásalapú társadalomban az együttműködés új kultúráját kell kialakítani Az új közösségi értékekhez le kell bontani a félelem és a gyanakvás falát A közös értékek mentén kialakított felsőoktatási és non- profit szervezetek közötti együttműködési célok kialakításához le kell bontani a lokális érdekfalakat A célokat megvalósító kapcsolati háló működéséhez le kell bontani az „elmélet mindenhatósága” és a „gyakorlat a szükséges rossz” nézetfalakat Szervezeti belső motivációból fakadjon az együttműködési igény, a felsőoktatási és non-profit szervezetek között Kapcsolatrendszeri cél: az EU követelmények mindennapi gyakorlati feladat legyen, a közös gondolati azonosság megteremtésével

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök4 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése ÉRTÉK - MINŐSÉG - IGÉNYESSÉG A Megváltozott gyakorlat – együttműködések EGYÜTTMŰKÖDÉSI PONTOK  a Bologna -i folyamatban az Európai Felsőoktatási Tér és az Európai Kutatási Tér közötti szorosabb kapcsolat  Ebben a folyamatban: közös kutatási projektek a non- profit szervezetek és a profi (egyetemi) szervezetek, kutatók között, közös EU- s projektek, amilyen DF- EETOSZ együttműködése is  Ennek gyakorlati kivitelezésében a regionális szerveződés új dimenziót ad, az egyetemi szereplők mellett, felsorakoztak a civil szféra karakteres képviselői, több területen: a felsőoktatási képzések, a környezettudatos fejlesztések, a gazdasági fejlesztések és az egészség-megőrzési lehetőségekre történő fókuszálással

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök5 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése MEGVÁLTOZOTT SZEREPEK Ember/tudás intenzív gazdasági tevékenység Egyéni felelősség közösségihatás Elkötelezett vezetők mindkét szervezetben, befogadó készség Meghatározó az intellektuális képesség INFORMÁCIÓKINFORMÁCIÓK AlternatívákAlternatívák MegvalósításokMegvalósítások Közös ötletgyűjtés AKTIVITÁS A CSELEKVÉSRE

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök6

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök7 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LÉPÉSEI  LÉPÉSEK: pontos képet kell kapnia az érdekelt feleknek a keresett diploma típusról, felmérésben segítenek a civil tanácsadók  Gyakorlati helyek kialakítása: vállalkozók, alapítványok, szakmai szövetségek tudnak ebben segíteni Információátadás Közös Szcenáriók Közös Források A megvalósított projektek teszik hitelessé az együttműködést !

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök8 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése LÉTREHOZOTT ÉRTÉKEK A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Közös szereprendszerek – LÉTREHOZOTT ÉRTÉKEK  A Tudásrégiókban a kultúra integráló szerepének megerősítése  A szakszerű gyakorlati tudás és az elméleti képzés egysége, közös szereprendszer  A HEFOP projekt során megfogalmazhattuk, hogy „Kik vagyunk és mit akarunk?!”  Az egyes Konzorciumi tagok attraktív önálló szoció - kulturális minőségének bemutatására adott lehetőséget  A hagyományok, tradicionális képzési értékek őrzése és a piac által tesztelt innovációs értékek harmonizációja  Más projektek sikertitkainak gyors és interaktív megismerése  Közös pályázati forrás-teremtések

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök9 Konzorciumi tudástérkép Felsőoktatási vezetők, szervezők Non-profit vezetők szervezők, Témamenedzserek Tanácsadók, sajtósok Képzési szakemberek, oktatók Régió fejlesztési képzéstervezők Nagy-, közepes-, kis- és mikró vállalkozások, fogadók Kijövő diplomások fogadói Kivitelező szakemberek Korszerű Vezetési ismeretek, értékesítések Pedagógiai módszertanok Minőségközpontú képzések Konzorciumi Projekt menedzseri munka Kontrollingosok, tervezők FELSŐ OKTATÁSI SZERVEZETEK NON PROFIT SZERVEZETEK

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök10 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Alkalmazkodás az Európai Felsőoktatási Térhez A tudásgazdaság sikeres működéséhez minőségileg másfajta képző szervezet, munkakultúra, viselkedés kultúra kell Regionális Tudáscentrumok Hatékony, többoldalú munkavégzési képesség Technológiai transzferhelyekTudásparkok Kiválóság központok Kialakuló tudáspólusok Felsőoktatási közösségek ÉRTÉKEI TUDÁSVAGYON, HOZZÁ- FÉRHETŐSÉG

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök11 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Mit kell tenni a létrejöttéért? A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Mit kell tenni a Tudásrégiók létrejöttéért?  Széles körben be kell mutatni a Konzorcium által létrehozott értékeket  Ezzel kapcsolódni kell tudni a regionális pólus programokhoz  A Felsőoktatási és a non-profit szervezetek közös projektekben kidolgozzák az Élethosszig-tartó programot  A verseny-képességi követelmények pontos ismerete  Közös forgatókönyv készítése  Közös költség-tervek készítése

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök12 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Eredmények A Felsőoktatás számára Konzorciumi non-profit szövetségek számára n A Képző helyeknek n Nagyobb elfogadottsága n Információk más településekről n Minőségi munkavégzés n Növekvő hitelesség n Hatékony kommunikáció n Munkaerő-megtartás n Mérhető gazdasági előnyök n Befektetők vonzása n A Képzőhelyek gazdaság-szervező szerepe megnő n Vonzó munkahelyre való elhelyezkedés alakítási lehetőségek n Letelepedési szándék nő a képzőhely közelében n Javuló imázs Társadalmi előnyök n Tartós munkahely lehetősége n A jó példák megismerése n Jobb kötődés a régióhoz n Növekvő bizalom n Hatékonyabb informálódás n Csökkenő kiadások n Társadalmi előnyök n EU Régiók térségekhez felzárkózási út n Új pályakezdő munkavállalói rétegek bevonása n Mobilitási hatások n Minőségi megoldások n Új képzési kultúra

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök13 Partnerség érvényesülése Gazdaság- fejlesztés Infó-kommunikációs infrastruktúra Szakmahonosítási feladatok A non-profit szervezetek adottságaira, belső erőforrásaira építő, a szervezet közösségeinek, a megvalósuló gazdaság szereplőinek részvételével programok Közösség- fejlesztése Kultúra Emberi erő- forrás fejlesztése Módszertani ismeretek Szociális programok Szociális programok A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése A Konzorciumi tevékenység civilbarát jellemzője

KövetkezőElőző június 16.Szedlárné Gáll Ibolya EETOSZ elnök14 KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET ! Szedlárné Gáll Ibolya