A rendszerváltozás és a tranzíciós gazdaság Csaba László nyomán
A szovjet rendszer válság-sorozata 1.) A külvilágtól való elzárkózás: autarkia a rendszer nem használta ki a komparatív előnyöket kibújt a külső piacokkal való verseny alól belső gazdasági-termelési szerkezete elavult Az 1980-as években kiderül a Nyugattól való függés: - a birodalom belső erőforrásai kimerülnek - egyre több nyersanyagot kell importálni - szembetűnővé válik a gazdasági szerkezet gyenge versenyképessége
A szovjet rendszer válság-sorozata 2.) Az információs forradalom - fény derül a szovjet rendszer technológiai lemaradására - nyilvánvalóvá válnak a birodalom gyengeségei és válságai - nem lehet többé állami és pártellenőrzés alatt tartani az információ-áramlást a szovjet rendszer elvesztette mesterségesen kialakított tekintélyét
A rendszerváltozás közgazdasági értelmezése Rendszerváltozás alatt a társadalmi-gazdasági rendszer egészének, a társadalom valamennyi alrendszerének egyidejű átalakulását illetve megváltozását értjük. Rendszerváltás a poszt-szocialista országokban: - egyedi folyamat a történelemben - célja: • a mesterségesen konstruált szovjet rendszer: Ø • piacgazdasági rendszer: √ • a fenntartható fejlődést biztosító intézményrendszer: √
ennek a folyamatnak a legfontosabb szakaszai: 1.) az egypártrendszer megszüntetése 2.) a magántulajdon túlsúlyra juttatása az állami tulajdonnal szemben 3.) a világgazdasági nyitás 4.) az árszabályzó piacok kiépítése
A tranzíciós gazdaság A szovjet modell öröksége: - pusztuló gazdaság Tranzíciós gazdaságnak a rendszerváltozás folyamatának azt a szakaszát nevezzük, amelyben megtörtént a szovjet modell felváltása és a piacgazdaság kiépítése. A szovjet modell öröksége: - pusztuló gazdaság - hatalmas külső és belső adósságok - egy társadalom, amelyből hiányoznak a polgári rétegek - egy gazdaság, amelyből hiányoztak a hatékony termeléshez szükséges kényszerek és ösztönzők - intézményi vákuum
A gazd.rendszer-átalakítás első szakasza: A SLIP (S: stabilizálás, L: liberalizálás, I: intézményi átalakítás, P: privatizálás) Stabilizálás: a pénz stabilizálása Liberalizálás: • szabad árak, béralakulás, deviza-&valutaforg. • piaci kamatlábak • az állam monopóliumainak megszüntetése • a magánvállalkozás szabadsága és a magántulajdon túlsúlyának megteremtése Intézményi átalakítás: „teremtő rombolás” Privatizálás: meg kellett teremteni a jogi kereteket A SLIP következménye: gazdasági visszaesés
A gazdasági rendszer-átalakítás második szakasza előfeltétele: a SLIP teljesítése nem volt olyan egységes, mint a SLIP célja: a fenntartható fejlődés útjára lépés kulcskérdés: az állam szerepe a szabályozás általános követelményeinek érvényesülnie kellett (4) kiemelt jelentőség: pénzintézetek (külföldi tőke) egyéb területetek: energia, infrastruktúra, nyugdíj, eü.
A rendszerváltozás vége 1.) Gazdaságpolitikai szinten: ha a kérdéses ország OECD-taggá válik a piacérettség biztos jele 2.) Gazdaságelméleti szinten: a rendszerváltozás sohasem zárható le, a rendszerátalakulás egy olyan folyamat, aminek soha nincs vége
Köszönöm a figyelmet!