A fejlesztéspolitika fenntarthatósági feltételei Bartus Gábor Ph.D. titkár, NFFT „Partnerség a fenntarthatóságért” Budapest, október 28.

Szempontok az EU források felhasználásához – fenntarthatósági nézőpontból (1)A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ( ) mint térkép és iránytű (2)Beruházások a fenntarthatóság érdekében (3)Nem fenntarthatósági fejlesztések fenntarthatósági feltételei

Mi a „fejlődés”? idő „valami” T(1)T(2) fejlődés stabilitás / stagnálás hanyatlás A kérdés: mi(k) a „valami(k)” – egyáltalán elvárható-e, hogy folytonosan fejlődjünk? Ebből fakad: a mérés (indikátorok) problémája

Mi a „fenntarthatóság”? A FF fogalmát operacionalizáló megoldások forrásai (a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint): (1) A rövid táv – hosszú táv politológiai/közgazdasági megközelítése (2) Erőforrás-központú, 4 dimenziós vizsgálati mód: középpontban a nemzet erőforrásai Természeti környezet (biodiverzitás, ökológiai korlátok) Humán feltételek (demográfia, tudás, egészség) Társadalmi erőforrások (értékek, intézmények, szolidaritás) Fizikai tőke / Gazdasági feltételek (nemzeti vagyon, államadósság, életpálya-finanszírozás, stb.)

A fenntartható fejlődési politika célja A fejlődés spontán módon (is) történik, a FF politikának elsősorban nem a fejlesztésekre, hanem a fejlesztések fenntarthatósági feltételeire kell hatnia.

Fenntarthatósági kihívások (1): a biodiverzitás csökkenése Az ábrán a biodiverzitás csökkenésének mértéke és azok okai láthatók Forrás: OECD, Towards Green Growth, 2011

Fenntarthatósági kihívások (2): az ökoszisztéma-szolgáltatások állapota Európában Forrás: EEA (2010) EU 2010 biodiversity baseline, EEA Technical report No. 12/2010, Copenhagen

Fenntarthatósági kihívások (3): a beépítettség növekedése és a talajdegradáció mértéke Magyarországon Forrás: Pálvölgyi etal (2011) NFFT műhelytanulmányok (GKI és KVVM adatok)

Fenntarthatósági kihívások (4): Demográfiai válság A népesedés helyzete Magyarországon: - termékenységi ráta: 1,24-1,35 ( ) - az élveszületések száma 1990 és 2010 között 28%-kal csökkent - a kivándorlók száma lassan eléri az újszülöttek számának felét

Fenntarthatósági kihívások (5): A tudástőke pótlása Y tengely: kutatók és mérnökök száma/millió lakos; X tengely: K+F kiadások a GDP százalékában A körök nagysága arányos az adott ország teljes évi K+F kiadásaival.

Fenntarthatósági kihívások (6): Gazdasági versenyképesség (a WEF Global Competitiveness Report szerint) - Romló trend 48. helyről (2011) 63-ra (2013) - Legjobb eredményünk a felsőoktatás és képzés (44.), legrosszabb az üzleti szervezetek működési módja („business sophistication”) (96.), szintén rossz az „intézmények” (84.), a „makroökonómiai környezet” (84.) és a „munkapiaci hatékonyság” (85.)

Fenntarthatósági kihívások (összefoglalás): „túllövési naptár” - a nemzeti erőforrások állapota (különböző indikátorok szerint) assetsindicator actual value bench- mark DATE social - trust European Value Survey 4,7115th of June human - health WEF, Human Capital Index 1,072,114th of July human - demography Total Fertility Rate 1,242,13rd of Aug environmental ecological footprint 3,592,6830th of Sept economical WEF, global competitiveness 4,255,671st of Oct human - education OECD, PISA 491, st of Oct social - political Index for Political Freedom 5,561st of Dec

A jelen jóléte a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségének és minőségének függvénye Termelési tényezők („hozzávalók és a szakács”) Instrukciók („recept”) Termékek, szolgáltatások („ebéd”) Nemzeti erőforrások (tényezők és instrukciók): - humán (népesség, tudás, egészség, társ.i kohézió) - társadalmi (bizalom, értékek) - környezeti (ökoszisztémák) - gazdasági (fizikai és pénztőke) A 20. században a gazdasági növekedés alapvető forrásává az instrukciók változása, s nem a tényezők bővülése vált!

A fejlesztések fenntarthatósági feltételei - Javítsa a nemzeti erőforrások állapotát, de legalább ne rontsa - A közösségi tőkék fejlesztése legyen hangsúlyos a magántőke támogatásával szemben - A támogatott beruházás hosszú időtávon legyen működőképes (konszenzust élvező támogatási területek, tudományos megalapozottság) - Alapos költség-haszon elemzés rangsorolja a fejlesztési célokat, készüljenek fenntarthatósági hatásvizsgálatok is - A támogatás kontraproduktív, alacsony hatékonyságú is lehet (lásd pl: környezetvédelmi támogatások) - Nem csak a tartalom, az eljárás (pl. átláthatóság) is fontos (társadalmi tőke, bizalom javítása érdekében egy járadékvadász országban)

A vita, a közös gondolkodás fenntartása érdekében: