Az éghajlatváltozás probléma kezelésének fenntarthatósági megközelítése

Definíciók „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítésétől” (A Környezet és Fejlődés Világbizottsága )

Fenntartható fejlődés „Még egy egész társadalom, egy nemzet, sőt egyszerre minden társadalom sem a Föld tulajdonosai. Csak birtoklói, haszonélvezői, és mint jó családapáknak jobb állapotban kell örökül hagyniuk a következő nemzedékeknek”

Az elképzelés fő elemei Az emberi társadalom összes problémája összefüggésben van egymással. A környezet és a fejlődés kérdései összefüggnek. Összefüggő problémákat nem lehet elkülönült politikákkal és intézményekkel kezelni.

A meghatározás hiányosságai Nem veszi figyelembe az élővilág szükségleteit. Nem veszi figyelembe az eltartó-képességet. A növekedés gyorsítását szorgalmazza és ígéreteket tesz. Bevezette a fenntartható gazdasági növekedés téves fogalmát, mely felkapott kifejezés lett a politikusok körében.

A szegények közvetlen kapcsolatban vannak a környezetükkel, azt helyben aknázzák ki. A jómódúak közvetett kapcsolatban vannak a környezetükkel. A jelentés nem merte a megalapozatlan, túlzott fogyasztást hibáztatni.

A fenntartható fejlődés elérésének forgatókönyvei Közgazdászok és politikusok: a társadalmi és környezeti problémák megoldásához fenntartható gazdasági fejlődésre van szükség. Környezetvédők: védeni kell a környezetet és a természeti értékeket.

A fenntartható fejlődés elérésének forgatókönyvei Tudomány: A természeti erőforrások fenntartható használatához tudásra és új technológiákra van szükség. Szociális mozgalom: igazságosságra van szükség. Fundamentalisták: paradigma-váltás.

Az új paradigma A fejlődés célja a társadalmi lét fenntartása. A gazdaság eszköz, nem cél. A környezet feltétel, korlát és lehetőség egyszerre. Fogyasztói társadalom vagy Jóléti társadalom?

Meghatározás A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. (H. Daly) Növekedés = nagyobbá válni. Fejlődés = jobbá válni.

Az elgondolás megértése Miért kell fejlődni? A környezethez való alkalmazkodás tökéletesítése céljából. Mi a fejlettség? A környezethez való sikeres alkalmazkodás. Mi a környezethez való alkalmazkodás sikerének a kulcsa? A sokféleség

Mit kell fenntartani? Az ember fenn tudja tartani a társadalmat. Az ember nem tudja fenntartani a rendszert, a rendszer tartja fenn az embert. A fenntarthatóság nem örökre szól, életünk tartalmában kell róla gondoskodnunk.

A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása. Alapkérdése a „hogyan”. A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által. Alapkérdése a „mit” és a „miért”. Lényeges, hogy különbséget tegyünk környezetvédelem és fenntartható fejlődés között. A környezetvédelem a környezet állapotára, minőségére, a fenntartható fejlődés a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használatára vonatkozik!

A probléma tünetei Tüneti kezelés Igazi megoldás Mellékhatások, késedelem Teher áthárító struktúra „Egy problémát sem lehet megoldani azzal a logikával, mely létrehozta a problémát”

Következtetések Az antagonizmusokat nem lehet feloldani. Ha fel akarunk oldani egy antagonizmust, még nagyobb problémát okozhatunk. Az ember el akarja kerülni a negatív visszacsatolást. A negatív visszacsatolás elkerülésével létrejön a problémaspirál.

A problémák megoldása pozitív visszacsatolás A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A klímaváltozás nagy viharokat, hőséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. A nagy hőség miatt légkondicionálásra van szükség; a szárazság miatt öntözésre; az áradás miatt gátakra és újjáépítésre. A megoldáshoz energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.

Broecker-conveyor

A fenntartható fejlődés integritása A környezeti kérdések a fejlődés, a fejlődés a környezeti kérdésekbe beágyazott. Minden jelenlegi környezeti vagy társadalmi probléma egy jóindulatú, múltbeli fejlesztés eredménye.

természet társadalom gazdaság A három „tartóoszlop” kapcsolata

természet gazdaság társadalom A három „tartóoszlop” kapcsolata

A fenntarthatatlan társadalom jéghegye Környezet Értékek Tudás Bölcsesség Kultúra Politika Termelés Fogyasztás Intézmények Szemlélet Stratégia

Okok és okozatok Az okozatokat látjuk, érzékeljük és mérjük. Az okokat nem látjuk. A környezet állapota mérhető. A környezet állapota a társadalom szerkezeti problémáiban gyökerezik, pl. termelési és fogyasztási minták. A szerkezeti problémák a társadalom értékszemléletétől, tudásától, gondolkodásmódjától stb. függnek.

Jelenlegi környezetszemlélet A környezet elemekből, levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet A szabályozás célja a tényezők jó állapotának megőrzése.

Nézőpontváltás A környezet állapot, erőforrás és tér egyszerre. Ha javítani akarjuk az állapotát, átterheljük a térre, vagy az erőforrásokra Ezáltal csökkentjük a környezetminőség színvonalát.

Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszakHulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Energia- és anyagszükséglet Természeti erőforrás szükséglet Építőanyagok bányászata és feldolgozása Energia Környezeti nyomás A fogyasztó fizet Haszon Működési költség Befektetési költség Adók Állami bevételek Növekedés Szennyvíziszap TalajbaKomposztálásÉgetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagokEnergia emisszió

Az éghajlatváltozás „kezelése” Rendszerszemléletű megközelítés Mik az okok? Mit kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy ez a tünet ne keletkezzen? Hogyan készülhetünk fel arra, amit az eddigi (és az ez utáni) cselekedeteink okoznak? Mit jelent majd a klímaváltozás?

Forgatókönyv 1. „Egy ellenállhatatlan gazdaság ütközik egy rendíthetetlen bioszférával”

Forgatókönyv 2.

Forgatókönyv 3.

Rendszerszemlélet 1)A rendszer egy és oszthatatlan, amelynek részrendszerei és azok részei egymással szorosabb lazább, változó tartalmú kapcsolatban állnak, s amelyek változó együttműködése meghatározza a rendszer változó megnyilvánulásait. 2) A rendszer részeiből nem addícionálható, részei csak az egész ismeretében értelmezhetők. Ez a rendszer elmélet alapvető paradoxona. 3) A rendszerszemlélet tehát az egészben, a teljességben való gondolkodás, a lehető legtöbb kölcsönhatás feltérképezése és a rendszer megnyilvánulásának megértése. 4) A rendszerszemlélet ezért egyben a végtelen sokaságú alternatívákban való gondolkodás, az egy kiválasztott cselekvés helyett.