A Föld energiaszerkezetének átalakulása napjainkig

Az energiahordozók rendszere Kétféle felosztás: Átalakítás szerint: Primer energiaforrás Primer energiahordozó Szekunder energiahordozó Megújulás időtartama: Kimerülők Megújulók

Primer energiaforrások a természet anyagi rendszere, melyből adott társadalmi-gazdasági körülmények között gazdaságosan, és technikailag hasznosítható módon energia nyerhető.

Primer energiaforrások napsugárzás szél árapály hullámzás tengeráramlatok víz körforgása biomassza geotermikus energia

Primer energiahordozók Fogalom: átalakítás, kezelés nélkül felhasznált energiahordozó. Fajtái: uránérc hidrogén kőszén kőolaj földgáz

Szekunder energiahordozók Fogalom: kémiai (vagy fizikai) átalakításon átesett primer energiahordozó. Fajtái: kőszén > koksz, városi gáz kőolaj > benzin, gázolaj földgáz > LNG (cseppfolyós földgáz) uránérc > fűtőelem víz > gőz, meleg víz villamos energia (tercier energia?)

Az energiastruktúra változása, 1860-1999

A nyersolaj hordónkénti árának változása, 1861-2004

Az első kőolajár-robbanás, 1973 1971-73: A II. vh. után energiaextenzív növekedés (1964-73 között duplázódott). A kőolaj részesedése 44%. Kereskedelem: Kőolaj 51%-a világpiacra kerül OPEC részesedése ebből 86% Nyugat-Európa: 96,5% import A fejlett országok olajfüggők

Az első kőolajár-robbanás, 1973 jom kippur-háború: 1973. október Az olajárak egy hónap alatt a négyszeresükre emelkednek. Öngerjesztő folyamat: áremelkedés > felvásárlás > áremelkedés.

A második kőolajár-robbanás, 1979 Iráni forradalom: Khomeini ajatollah, 1979 Irak-iráni háború: 1980-1988 Kőolajár duplájára emelkedik 1972-82: 8-9-szörösére nőtt az ár 1991: harmadik kőolajár-robbanás. Azóta nagy áringadozások (ma 60-70 USD)

Az olajválság energiapolitikai hatásai Jelentős kőolajtartalékokkal rendelkezők növelik a kitermelést: tengeralatti kitermelés (Északi-t., Guineai-ö., Mexikói-ö.) hideg területek (Alaszka, Szibéria) Importőrök másra állnak át: atomerőművek (USA, Kanada, Franciao.): 2x épít. költs. kőszén (USA, Kína, Ausztrália) földgáz (Hollandia) vízenergia (fejlődők) fogyasztás évi 5%-al csökken (1979-1982)

Az olajválság hatásai Takarékosság: Országok differenciálódása gyárak energiafelhasználásának racionalizálása elektrotechnika virágzása (Japán) Országok differenciálódása Szegényedtek: Importőrök KGST-tagok (bukaresti árelv) szegény országok (adósságcsapda: fejlesztésre nem jut) Gazdagodtak: exportőrök fejlett országok (egymás közti munkamegosztás)

Kőolaj- és földgázkitermelés a Mexikói-öbölben, 1961 és 2001

A világ energiafelhasználásának szerkezete, 1999

A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (kimerülők)

A földrészek energiafelhasználásának szerkezete, 1999 (megújulók)

A világ országainak energiafogyasztása, 2004 (1 főre, toe)

A földrészek összes energiafelhasználása, 1999

A földrészek összes energiatermelése, 1999

A földrészek energiaegyenlege, 1999

A világgazdaság fókuszában A kőolaj A világgazdaság fókuszában

A kőolaj Definíció: Elhalt növényi és állati szervezetek levegőtől elzárt bomlásából keletkezett folyékony energiahordozó Összetétele: 84-87% C, 11-14% H, 0,01-5% S, N, O, fémek

A kőolaj keletkezése Keletkezése: Óidőben és középidőben keletkezett Keletkezési helyéről felszín felé migrál Olajcsapdában megreked: Porózus v. réteges tárolókőzet (homok, mészkő, dolomit): 25-45% rés, repedés Felette zárókőzet 15 km alatt mélységben elbomlik a nyomástól és a hőtől.

A kőolaj típusai konzisztencia/viszkozitás : könnyen folyótól (könnyűolaj) csaknem szilárd anyagig (nehézolaj) Összetétel szerint (kulcsfrakció): paraffinos (legjobb) intermedier nafténes aszfaltbázisú (legrosszabb)

Kitermelési költségek A világ kútjainak 6,4%-a „magától” ad olajat Irán, Kuvait Szaúd-Arábia: 93-100% EAE, Katar: 65-74% Afrika: 64-76% Indonézia: 15% Venezuela: 4%

Néhány olajforrás önköltségének becsült aránya (US$/hordó) Perzsa-öböl, Észak-Afrika 1 Nigéria 3 Venezuela 6 Egyesült Államok 9 Alaszka, Északi-tenger, Szibéria 12 olajpala, bitumenes homok 24 szén cseppfolyósítása 36

Egy hordó olaj árának összetevői, 2003, dollár

A kőolajtermelés története Ókor: kenőanyag, lámpaolaj XIX. sz.: cetolaj helyett petróleum 1859: Titusville, Pennsylvania (Drake, sókút) 1900-ig: szabadverseny, USA és Oroszo. 1914-ig: benzin iránti kereslet, politikai tényező lesz (I. vh.: közel-keleti olajmezők) 1945-ig: gyors motorizáció, olajipar kiteljesedik 1973-ig: gyors motorizáció és iparosodás

Kőolaj-termelés, 1965-2004 (mió t)

Főbb termelők, 1973-2004 (mió t)

Kőolaj-fogyasztás 93% energiatermelést szolgál: Hőerőművek (fűtőolaj, pakura) Közlekedés (benzin, gázolaj, pakura) Lakossági és kommunális fűtés (fűtőolaj) 7% vegyipari célokat szolgál: Petrolkémia Legfontosabb vegyipari alapanyag

Kőolajfogyasztás, 1965-2003 (mió t)

Főbb kőolaj-fogyasztók, 1965-2003

Kőolajfogyasztás, 2004 (1 főre, t)

A nagyrégiók kőolaj-mérlege, 2004

Egyes országok kőolaj-mérlege, 2003

Kőolaj-kereskedelem, 2004 2 400 milliárd tonna: legnagyobb tömegű árucikk a világkereskedelemben 1973: 51% > 1987: 41% > 2004: 62% 62% kerül a világkereskedelembe 78% feldolgozatlan állapotban

Exportőrök és importőrök, 2004

A Föld kőolajkészletei, 1980-2004

A legnagyobb kőolaj-készletekkel rendelkező országok, 1980-2004

A legnagyobb olajcégek, 2003