Országos Múzeumandragógiai Konferencia Széphalom, 2009. május 11-12. Herpainé Lakó Judit: Gerontológiai adalékok a gerontagógiai és a múzeumgerontagógiai tevékenység segítéséhez Országos Múzeumandragógiai Konferencia Széphalom, 2009. május 11-12.

„Kháron ladikja nem akkor indul velünk, Midőn lezárul a szem. Zord átkelők soká nyitott szemmel megyünk A végzetes vízen.” Illyés Gyula

A gerontológia fogalma, célja, feladatai Öregekkel, öregséggel foglalkozó tudomány. Alapvetően az emberi szervezet öregedésének folyamatait kutatja, hangsúlyozza, hogy az öregedés differenciált, döntően biológiai jellegű folyamat. Kutatni, megismerni az emberi öregedés folyamatait, megtalálni azokat a tényezőket, amelyek ezt a folyamatot gyorsítják, lassítják, és ezzel meghosszabbítják az emberi élet aktív, emberhez méltó, tevékeny életét.

A gerontológia sajátos szakterületei Geriátria Szociális gerontológia Kísérleti gerontológia Gerontopszichológia Gerontagógia

Antropagógia (általános embernevelés) pedagógia andragógia gerontagógia geronto-andragógia (gyermeknevelés) (felnőttnevelés) (időskori nevelés)

Gerontagógia fogalma (Hidy Pálné dr.) Az időskorúak képzésének, művelődésének elmélete és gyakorlata. Célja és feladata: felkészítés az öregedéssel együtt járó változásokra, az aktív, harmonikus öregkor feltételeinek elősegítése tanulással, művelődéssel.

Múzeum-gerontagógia fogalma A múzeum-gerontagógia a múzeumokban, muzeális értékeket gyűjtő és őrző intézményekben, szervezetekben az idősek képzésével, oktatásával, formális, nonformális és informális tanulásával és annak hátterével, valamint elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó terület.

Az életkorok kérdése a gerontológiában Kronológiai életkor Biológiai életkor Pszichológiai életkor WHO: Átmenet kora: 45-50-től 55-60 éves korig Idősödés: 60-tól 75-ig Időskor: 75-től 90-ig Aggkor: 90-től 100-ig Matuzsálemi kor:100 év felett

Az időskori változások rendszere Munka, aktivitás, tevékenység, teljesítőképesség és motiváció kérdései Alkalmazkodóképesség problémája Környezethez fűződő viszony

A kultúraközvetítés gerontológiai funkciói Felkészítő funkció Segítő funkció fizikai és lelki elszigetelődés megakadályozása Magány oldása Sikerélmény HÍD

Időskori tanulás és művelődés (Sz. Molnár Anna alapján) Az erőnlétnek megfelelő rendszeres fizikai aktivitás és szellemi igénybevétel megelőzi és lelassítja az időskori leépülés folyamatait Az eligazodás képességére a kultúra területén is szükség van Működőképesek legyenek az alapismeretek Megmaradjanak a tanulási képességek A mentális képességek és a lelki egészség szinten tartható Megelőzhetőek a negatív időskori változások (elmagányosodás, feleslegesség-érzés, kiszolgáltatottság stb.)

A szociális izoláció veszélye mérséklődik Érdeklődnek és képesek tanulni, kevésbé preferálják a formális képzéseket Főként a nők, a jobb jövedelmi helyzettel rendelkezők és iskolázottabbak tanulnak aktívan Számukra a végzettség, az oklevél megszerzése nem fontos Előnyben részesítik az informális és nem formális tanulást

Hatékony formák és módszerek, amelyek biztosítják a résztvevők aktív részvételét A csoportos munka enyhítheti a nemzedékek közötti különbségekből adódó korosztályi problémákat is A változás dinamikáját növelheti, ha új képzési színterekre helyeződik a hangsúly és kötetlen, nyitott képzési formák terjednek el

„Ha én még egyszer 75 éves lehetnék!” Szent-Györgyi Albert (90. születésnapján)

Boga Bálint: Az idős emberek és a felnőttoktatás Beauvoir, Simone de: Az öregségről Beregi Edit: Egészségben megöregedni Frolkisz, V.V.: Az öregedés és az életkor Hidy Pálné: Tétlenül és tehetetlenül? : A tanulás funkciói és funkcióváltozásai az időskorban Kapusy Antal: Az öregedés tudománya Kováts Ferenc: Egészséges élet- derűs öregség Pető Zoltán – Tengerdi Antal: Az időskor Riemann, Fritz: Az öregedés művészete Sáhó Erzsébet – Lukács R. Zsuzsanna: Időskorúak Sz. Molnár Anna: Az idős felnőtt rétegek felnőttképzési igényei és képzési lehetőségei Szabados Lajos: A gerontagógia jelentősége

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! lako@ektf.hu