Környezetgazdálkodás 1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Fenntartható fejlődés Környezetgazdálkodás A hazai környezetvédelem kialakulása és története 1995. évi LIII. törvény

Fenntartható fejlődés RÖVIDEN Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését (Közös Jövőnk, 1987) TOVÁBBFEJLESZTETT DEFINICIÓ A fenntartható fejlődés az emberi életminőség javítását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk (World Resources Institue, 1992) OPTIMÁLIS ERŐFORRÁS HASZNÁLAT ÉS KÖRNYEZETI MENEDZSMENT

Fenntartható fejlődés A természeti erőforrások 3 csoportja Megújuló (víz, biomassza) Nem megújuló (ásványok) Részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás) A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÖVETELMÉNYEI A megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított megújuló képességgel A hulladék keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével A kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási ütemére van szükség, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg

Környezetgazdálkodás Környezetgazdálkodás alatt értjük a természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom reális igényeinek figyelembevételével. (Madas, 1990) A környezetgazdálkodás tehát multidiszciplináris tudomány, amelynek legfőbb jellemzője, hogy a jelenségek vizsgálata, a feladatok meghatározása során komplexitásra (minél több tényező egyidejű figyelembevételére), globális megközelítésre (a földi rendszerekre gyakorolt hatások mérlegelésére) és hosszú távon a jövőben bekövetkező hatások figyelembevételére törekszik (Buday-Sántha, 2006).

Környezetgazdálkodás A természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodás Magában foglalja a védelmet Természeti törvények alkalmazása a gazdálkodásban Alkalmazott ökológia: természet és társadalom anyagcsere tudomány törvényeinek alkalmazása a termelés során Részterületei: Ökotechnológia Ökológia társadalom anyagcsere folyamatainak vizsgálata Természetvédelem Környezetvédelem Termelés, gazdálkodás: a gazdálkodó gondoskodjon a védelemről

Környezetgazdálkodás A döntéshozó jó környezetvédelmi döntéséhez: a termelő tevékenységet alaposan ismerni kell (okozott terhelés) e mellé párosuljon „zöld” tudat Ellentmondás: a költségeket nem azok viselik, akiknek hasznuk van a szennyezés csökkentéséből? Az eredményes környezetvédelmi politika alapvető feltétele, hogy hogyan sikerül a társadalmi és vállalati érdekek közötti ellentmondást feloldani és a vállalati érdekeltséget megteremteni. Szakítani kell az anyag- és energiapazarló „mindent beszennyezünk, és mindent megtisztítunk” elvvel.

KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelem alatt azt a tevékenységet, magatartásformát, viselkedésmódot értjük, amellyel természetes és mesterségesen kialakított környezetünket védjük (kizárólag) az ember által okozott káros hatásokkal szemben.

A hazai környezetvédelem kialakulása és története HATÁSÁRA kezdtek megalakulni a nemzeti környezetvédelmi szervezetek; számos nemzetközi egyezményt fogalmaztak meg és írtak alá; kijelölték hivatalaikat; kiépítették intézményrendszerüket; kialakították a környezeti képzés alapelveit és rendszerét 1972. június 5. Stockholm ENSZ Első Környezetvédelmi Világkonferenciája

A hazai környezetvédelem kialakulása és története A Stockholmi Konferencia legfontosabb napjainkig érvényes javaslatai: Minden ország törekedjen arra, hogy a területén élő természetes növény- és állatvilágot megőrizze, fennmaradását elősegítse. Fejleszteni kell azokat a kutatásokat, amelyek az ember és környezetének kapcsolatát feltárják! A jövő generációk számára biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi ismeretek elsajátításának lehetőségét, illetve mindenki számára tegyék hozzáférhetővé ezen ismereteket! Az emberi települések átalakítását, illetve újabb tervezését úgy kell végrehajtani, hogy a környezetkárosító hatások csökkenthetők, illetve kiküszöbölhetők legyenek!

A hazai környezetvédelem kialakulása és története A Stockholmi Konferencia legfontosabb napjainkig érvényes javaslatai: Gondoskodni kell arról, hogy a környezetkárosító anyagok kibocsátása szűnjön meg, vagy ha ez nem jár sikerrel, ne haladja meg a környezet terhelhetőségét! Minden ország védje meg a vizeket, külön hangsúlyozva a tengereket a szennyeződéstől! A Föld erőforrásait úgy használjuk ki, hogy azok az egész emberiség számára hasznosíthatók legyenek! Az egyes országok hangolják össze környezet- és természetvédelmi intézkedéseiket.

A hazai környezetvédelem kialakulása és története Stockholm: BÁR 1972. június 5-én Magyarország nem vett részt az ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferenciáján Magyarország: 1974-ben létrehozták az Országos Környezetvédelmi Tanácsot 1976-ban megalkotta az ország első környezetvédelmi törvényét 1995. „A környezet védelmének általános szabályairól” szóló második környezetvédelmi törvényt

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól … a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását... Egymással összehangolt Nem csak szűk szakterületre vonatkozik Kötelező érvényű Írott, vagyis végrehajtható

Állami feladatok Környezet védelmének jogi szabályozása. Környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok érvényesítése. Környezet állapotának felmérése, fenntartása. Gazdasági-pénzügyi alapok biztosítása. Nemzeti Környezetvédelmi Program megalkotása. Környezetvédelmi politika érvényesítése. Környezetvédelmi információs rendszer kiépítése. Környezetvédelem igazgatási rendszerének létrehozása.

Állampolgári feladatok Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével végzi, … felelőséggel tartozik.

Mit hagyunk utódainkra? szennyezett talaj, szennyezett levegő, szennyezett vizek, járványok, háborúk, elherdált természeti kincsek. Forrás: Internet Átgondolt, tudatos, lépésről - lépésre megtervezett tevékenységgel sok mindent helyrehozhatunk!

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Definíció: Fenntartható fejlődés Környezetgazdálkodás A hazai környezetvédelem kialakulása A hatályos környezetvédelmi törvényünk (1995. évi LIII. törvény)

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Milyen ellentmondás van a társadalmi és vállalati érdekek között, miben látjuk a feloldás lehetőségét? Definiálja és ismertesse a fenntartható fejlődést! Ismertesse a környezetvédelem történetét, intézményesülésének folyamatát! Mutassa be a környezetvédelem tárgyát a hatályos környezetvédelmi törvényen keresztül! Mik a hatékony környezetvédelem eszközei és lehetőségei?

Felhasznált források Szakirodalom: Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: 12-18. Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I. 2001. Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96; 466-601. Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01. Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. Kovács, E. , Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN 1212-3285 pp: 37-42. Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. Egyéb források: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !