BEVEZETÉS A REGIONÁLIS POLITIKÁBA Prof. Dr. Benedek József Prof. Dr. Kocziszky György

Előadások tematikája Állam fogalma Állam társadalmi és gazdasági szerepe Állami szerepvállalás módszerei Állami szerepvállalás eszközrendszere Állami szerepvállalás intézményrendszere Állam térszervező szerepe Regionális politika Regionális politika kialakulása, fejlődése Regionális politika célrendszere Regionális politika módszerei: területfejlesztés Regionális gazdaságfejlesztés: hálózatosodás, klaszteresedés Regionális politika eszköz- és intézményrendszere Regionális politika értékelése I. Regionális politika értékelése II.

előadás: Állam fogalma Benedek / Kocziszky

1. előadás - tartalom Az állam kronológiai fejlődése A nemzet és az állam kapcsolatának négy típusa Állam struktúrája A képviseleti hatalomgyakorlásnak három változata Ellenőrző kérdések Benedek / Kocziszky

Az állam kronológiai fejlődése Első szakasz a középkortól a Nagy Francia Forradalomig (1789) tartott (Nyugat-Európában), második szakaszban a társadalom egységére irányuló törekvést kiterjesztették (pl.: kötelező oktatásra, a sorkötelezettségre, tömegmédiára, stb.), harmadik szakaszt a tömegek aktív részvételét biztosító formák jellemzik, negyedik szakasz az állami közigazgatás kiteljesedésének időszaka. Benedek / Kocziszky

A nemzet és az állam kapcsolatának négy típusa Nyugat-európai típus: az állam és a nemzet egyidejűleg, egy etnikai mag körül alakul ki, etnikai típus: az állam egy etnikumhoz kötődik; immigrációs típus: adott részetnikum már kivívta, ill. megteremtette független államát, az újonnan érkező csoportokat asszimilálja, gyarmati típusú állam: a bürokratikus állam rátelepedik adott területre (az ott élő-, több etnikumot is felölelő népességre), amely a gyarmati uralom után, a függetlenség kivívásával, igyekszik az államot egységes nemzet kiépítésére felhasználni. Benedek / Kocziszky

Állam struktúrája Unitárius államstruktúra (pl.: Írország, Dánia, Görögország, stb.) esetében az állam egységes szerkezetű, funkciói centralizáltak; a területi egységek a központi hatalom alá tartoznak, a helyi önkormányzatok hatásköre korlátozott, a központi hatalomtól függ, A decentralizált unitárius államok esetében (pl.: Hollandia, Portugália) a területi önkormányzatok a központi hatalomtól függetlenek, regionalizált államstruktúra esetében (pl.: Spanyolország, Olaszország, stb.) a régiók magas fokú autonómiával rendelkeznek; a régiókat önkormányzati hatáskörű testületek irányítják; föderatív (szövetségi) államstruktúra (pl.: Ausztria, Németország, Belgium, stb.) esetében az államot tagállamok alkotják, amelyek bizonyos (pl. politikai, szervezési, terület, stb.) megfontolások alapján egyes hatásköröket (pl.: katonai, monetáris, stb.) a központi hatalomnak adnak át, másokat pedig megtartanak. A föderatív államok esetében az alkotmány rögzíti a központi hatalom és a területi egységek közötti megoszlást. Benedek / Kocziszky

A képviseleti hatalomgyakorlásnak három változata Parlamentáris hatalomgyakorlás esetén a végrehajtó hatalom (a kormány) a parlamentnek felelős; a köztársasági elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerepe van, többnyire a parlament választja, félelnöki (félprezidenciális) hatalomgyakorlás esetében a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik; a végrehajtó hatalom (a kormány) a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit közvetlenül választanak meg: jogi felelőssége van a köztársasági elnöknek, mind pedig a kormánynak, de politikai felelőssége csak a kormánynak (a törvényhozás felé), elnöki (prezidenciális) hatalomgyakorlás esetében a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje; a kormány az elnöknek felelős, akit közvetlenül választanak meg; az elnöknek beleszólása van a törvényhozó hatalomba. Benedek / Kocziszky

A diktatórikus hatalomgyakorlás formái Teokratikus hatalomgyakorlás (külsőleges köztársasági berendezkedés) esetében a köztársaság megválasztott szervei a kormány, a parlament és a köztársasági elnök egyaránt alá vannak vetve a vallási legfelsőbb szervnek (a legfőbb hatalom birtokosai a vallási vezetők), Kommunista hatalomgyakorlás esetében az alkotmány kimondja a kommunisták pártjának vezető szerepét (a népköztársaságban, a népi demokratikus köztársaságban és a szocialista köztársaságban a kommunista vezetők testületei a hatalom birtokosai; az általuk hozott döntések végrehajtói pedig az egyéb szervek; kormány, parlament, köztársasági elnök-szervek), Katonai (diktatórikus) hatalomgyakorlás, ami formálisan köztársasági berendezkedés, a hadsereg a hatalom birtokosa. Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Miért volt meghatározó szerepe a Nagy Francia Forradalomnak a modern polgári állam kialakulásában? Mi a különbség az állam és a nemzetállam között? Milyen hatással lehet a globalizáció a nemzetállamok jövőjére? Mit ért az állam struktúrája és formája alatt? Mit ért regionális állami struktúra alatt? Mit ért kormányzati hatalommegosztás alatt?

2. előadás: Állam társadalmi és gazdasági szerepe Benedek / Kocziszky

2. előadás - tartalom Kormány pozitív vagy normatív szerepe Az állami szerepvállalás célja Az állami szerepvállalás okai Az állami szerepvállalás modelljei Az állami szerepvállalásról alkotott irányzatok A keynesi paradigma Az IS- és LM-görbék és az egyensúly Az állam szerepe a piacgazdaságban - centralizált állam Benedek / Kocziszky

Kormány pozitív vagy normatív szerepe A kormányzati tevékenység Musgrave (1959) szerint kétirányú, normatív vagy pozitív jellegű lehet: Normatív esetben a kormány azokakat a jóléttel kapcsolatos elveket (normákat) határozza meg, amelyek korrigálhatják a piacok tökéletlen működését. Pozitív szerep a kormány tényleges tevékenységének elemzésére irányul. Benedek / Kocziszky

Az állami szerepvállalás célja Intézményi szabályozás: az állam meghatározhatja az intézményrendszer és a piacok működési feltételeit. Folyamatszabályozás: az állam piacokat építhet, piacokat védhet, kialakíthatja a „fair” verseny feltételeit, szankcionálhatja a piactorzító magatartást gondoskodhat a fogyasztók védelméről, garantálja s szerződések tiszteletben tartását. Tulajdonosi funkció: az állam tulajdonosi szerepet tölt be, profitorientált vállalkozásokat működtethet, adhat el és vásárolhat. Benedek / Kocziszky

Az állami szerepvállalás okai Árrendszerben jelentkező tökéletlenségek, alacsony hatékonyságú piaci koordináció, alacsony hatékonyságú erőforrás eloszlás. Benedek / Kocziszky

Az állami szerepvállalás modelljei (Berg/Cassel/Hartwig, 2003) Éjjeliőr szerepet vállaló állam, beavatkozó (cselekvő) állam, liberális-, neoliberális állam, centralizált állam, jóléti állam. Benedek / Kocziszky

Az állami szerepvállalásról alkotott irányzatok Gazdaságpolitikai irányzat Fontosabb képviselői klasszikus gazdaságpolitika (láthatatlan kéz, piaci önszabályozás). David Hume (1711-1776) Adam Smith (1723-1790) David Ricardo ((1772-1823) John Stuart Mill (1806-1873) Jean Baptiste Say (1767-1892) Alfred Marshall (1842-1924) beavatkozó (cselekvő) állam gazdaságpolitikája. J.M.Keynes (1883-1946) neoklasszikus gazdaságpolitika (kínálati politika, dereguláció, állami támogatások leépítése, innováció-orientált támogatások). Friedrich von Hayek (1899-1992) Milton Friedman (1912-2006) Ludvig v. Mises (1881-1973) Amaryta Sen (1933- ) neo-/ ordoliberális gazdaságpolitika. Walter Eucken (1891-1959) Wilhelm Röpke (1899-1966) Ludwig Erhard (1897-1977) Alfred-Müller Armack (1901-1978) Alexander Rüstow (1885-1963) fenntartható (keresletorientált) postkeynessi gazdaságpolitika. Barro J.R. (1944- ) Kaldor Miklós (1908-1986) Roy F. Harrod (1900-1978) Evsey Domar (1914-1997) Mankiw N.G. (1958- ) Tobin J. (1918-2002) Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

A keynesi paradigma Az egyensúlytalanság okát az elégtelen keresletben kell keresni, a kereslet ingadozása hatást gyakorol a foglalkoztatás változására, a gazdaságpolitikának ezért az adott gazdasági potenciál kihasználását kell segítenie, a gazdaságpolitikai intézkedések a stabilizációt kell, hogy szolgálják, a költségvetési (fiskális) politikának a keresletet kell gerjesztenie (a multiplikatív hatásokkal), a pénzügyi politikát a kamatcsökkentés motiválja (evvel erősíthető a multiplikatív hatás). Benedek / Kocziszky

Az IS- és LM-görbék és az egyensúly Kamatláb (r) LM  IS Reálkibocsátás (Y) Forrás: Samuelson/Nordhaus, 1993.

Kamatláb és a reálkibocsátás kapcsolata (IS-görbe) Az IS-görbe azokat a reálkibocsátás-kamatláb kombinációkat tartalmazza, amelyekre teljesül a beruházások (I) és a megtakarítások (S) egyenlősége (vagy ezzel ekvivalens, a jövedelemazonosság). Az IS-görbe egyenlete tehát maga a jövedelemazonosság: (1) Y = C + I + G + NE A kormányzati vásárlások (G) kivételével a jobb oldal valamennyi tagja függ a kamat-lábtól: Y = C (r) + I(r) + G + NEX (r) A fogyasztás (C), a beruházás (I), valamint a nettó export (NE) a kamatláb csökkenő függvénye, ezért az IS-görbe negatív meredekségű. Benedek / Kocziszky

Pénzkereslet és a pénzkínálat kapcsolata (LM-görbe) Az LM-görbén azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk helyezkednek el, amelyekre a pénz kereslete (L) egyenlő a pénz kínálatával (M). A pénzkínálatot (pénzmennyiséget) a központi bank határozza meg, a pénzkereslet viszont az árszínvonal, a reálkibocsátás és a kamatláb is függvénye: L(Y,r) = M Rövid távon akkor alakul ki egyensúly az IS-LM modellben, ha a gazdaság a két görbe metszéspontjában van; ekkor mind a pénz, mind pedig más javak piacán a kereslet egyenlő a kínálattal. Benedek / Kocziszky

Állami beavatkozás az IS-LM modellben: az IS-görbe jobbra tolása Kamatláb (r) LM    IS IS Reálkibocsátás (Y) Kiszorítási hatás Forrás: Samuelson/Nordhaus, 1993. Benedek / Kocziszky

Az aggregált kereslet növelése IS-LM modell alapján Kiadásnöveléssel, adócsökkentéssel: jobbra toljuk az IS-görbét (költségvetési expanzió), Központi bank segítségével növelheti a pénzkínálatot, jobbra tolva ezzel az LM-görbét (monetáris expanzió). Benedek / Kocziszky

Az állam szerepe a piacgazdaságban - centralizált állam Az első világháború után politikai nyomásra létrejött a túlállamosított tőkecentralizált állam modellje: az egyéni kezdeményezőképesség felszámolásához, másrészt túlbürokratizálódáshoz vezetett, a centralizált állam működése (rövid- és hosszú távú) terveken alapul, az állam irányítja a gazdaságot a dönt az előállított javak felhasználásáról és a bevételek elosztásáról, a gazdaság időszaki teljesítményét részletes ágazati tervekre bontja, evvel a szabadpiac működési problémáira ajánl megoldást, a gyakorlatban viszont gondot okozott az érdekeltség megszűnése, ill. a tervek közötti összhang megteremtése. Benedek / Kocziszky

Neoklasszikus (neoliberális) felfogás az állami szerepvállalásról A második világháborút követően a keynesi gazdaságpolitika dominált a fejlett kapitalista országokban. Az 1960-as évek második felében azonban az állami kiadások növekedése olyan mértékűvé vált, ami ennek a politikának a fenntarthatóságát kérdőjelezte meg. Ennek talaján alakult ki az un. neoliberális irányzat, ami az állami szerepvállalást kívánta visszaszorítani, ill. a monetarista eszközökkel kívánta a szabályozási feladatokat megoldani. Az állam szerepe a piacgazdaságban: a piaci kudarcok kezelése, a túlzott jövedelemkülönbségek mérséklése, az állami beavatkozásnak alig van hatása a konjunkturális ingadozásokra, a kínálat bővítésére (a versenyre) kell helyezni a hangsúlyt, a piac hosszú távon az egyensúlyi állapot irányába mozdul, ezért az állami szerepvállalást korlátozni kell. Benedek / Kocziszky

Jóléti állam szerepvállalása „A szociális piacgazdaság alapvetően értékrend, amely bizonyos alapvető elveket rögzít és követ. Schumpeter szerint a kapitalizmus tulajdonképpen nem más, mint a gazdasági változásoknak egy módszere, formája. A kapitalizmus, vagy ha úgy tetszik, a piacgazdaság tehát folyamatosan változik. Nincsenek örök, állandó válaszok. Vannak azonban állandó értékek. Ezek mindenekelőtt a szabadság és a szolidaritás. Az értékekből következnek a célok. Az alapcél a cselekvési szabadság biztosítása. Biztosítani kell a szabadságjogok gyakorlását, amely szabadságjogok elválaszthatatlanok egymástól.” (Martonyi, 1997.p. 15.) Benedek / Kocziszky

Az ordoliberális iskola irányzatai Wilhelm Röpke (Röpke, 1942) és Müller-Armack (Müller-Armack, 1947) az állami szociálpolitikára helyezi a hangsúlyt. Walter Eucken (Müller-Armack, 1947) és Franz Böhm (Böhm, 1950) által képviselt un. freiburgi iskola, a piaci versenyt korlátozó kartellek működését, a gazdasági hatalom koncentrációját kívánták korlátozni. Benedek / Kocziszky

A neoweberi modell célja Az állam szerepének növelése, a képviseleti demokrácia központi-, regionális- és lokális szintjeinek erősítése, jogszerűség és a normativitás erősítése, az elszámoltathatóság és a politikai felelősség erősítése, a kormányzati erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságának növelése, az ex-port értékelési szemlélet erősítése, professzionális közszolgálat kibővítése. Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mit ért az állam normatív szerepvállalása alatt? Mi a célja az állam normatív szerepvállalásának? Mi az állami szerepvállalás indoka? Milyen funkciókat vállal fel a liberális államról alkotott felfogás? Mit ért kiszorító hatás alatt? Mi jellemzi a keynessiánusi gazdaságpolitika állami szerepvállalásról alkotott nézeteit? Milyen szerepet szán a neoliaberális felfogás az államnak? Milyen veszélyekkel jár a túlzott állami szerepvállalás?

3. előadás: Az állami szerepvállalás módszerei Benedek / Kocziszky

3. előadás - tartalom Közpolitika fogalma, funkciója Gazdaságpolitika funkciói Az ágazati- és horizontális gazdaságpolitikák kapcsolata Horizontális és ágazati gazdaságpolitikák célja és eszközei A gazdasági ciklus szakaszai Benedek / Kocziszky

Közpolitika fogalma, funkciója Közpolitika: a társadalom egészét érintő kormányzati célok-, eszközök- és módszerek rendszere. Demokratikus politikai berendezkedés esetén az állami akarat a társadalommal folytatott párbeszéd eredményeként a közpolitikákon keresztül valósul meg. A közpolitikák csoportjai: társadalom- és szociálpolitika, ill. annak részterületei: (pl.: kultúrpolitika, szociálpolitika, stb.), amely meghatározott érdekek és értékek mentén a társadalomra kíván hatást gyakorolni; gazdaságpolitika: azaz az állam valamennyi azon intézkedésének összességére, amit a gazdaság rendezése, szabályozása érdekében foganatosít. Benedek / Kocziszky

Gazdaságpolitika funkciói Intézményi és jogi funkció, amely a gazdaság működtetésének szervezeti és jogszabályi kereteit határozza meg. Allokációs funkció, amelynek keretében az állam a piaci kudarcok kompenzálására törekszik. Újraelosztási (redisztribúció) funkció, amely a társadalmi igazságosság megteremtésére, fenntartására hivatott. Ennek keretében a megtermelt és az állam által elvont jövedelem átcsoportosítására kerül sor. Stabilizációs funkció, amelynek keretében az állam a gazdasági egyensúly megteremtésére és fenntartására tesz kísérletet a „bűvös négyszög” (azaz az egyenletes gazdasági növekedés-, a teljes foglalkoztatás-, az árstabilitás-, valamint a belső és a külső egyensúly) megteremtése érdekében. Benedek / Kocziszky

Az ágazati- és horizontális gazdaságpolitikák kapcsolata Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Horizontális és ágazati gazdaságpolitikák célja és eszközei Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

A monetáris politika eszközei A monetáris politika a pénz mennyiségének növelését, ill. csökkentését négy módon érheti el: kötelező banki tartalékráta változtatásával, refinanszírozási politika szabályozásával, kamatláb szabályozásával. nyílt piaci műveletekkel. Benedek / Kocziszky

A gazdasági ciklus szakaszai Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mit ért közpolitika alatt, milyen közpolitikákat működtetnek a fejlett piacgazdaságokban? Mit ért gazdaságpolitika alatt? Milyen céljai lehetnek a gazdaságpolitikának? Mi az ágazati gazdaságpolitikák célja és eszköze? Mi a keresztmetszeti gazdaságpolitikák célja és eszköze? Hogyan mérhető az állami gazdaságpolitika hatékonysága? Milyen hatással vannak az adók és a transzferek a fogyasztási és a megtakarítási függvényre? Hogyan hat a monetáris politika az összkeresletre? Hogyan hat a fiskális politika az összkeresletre? Mi a célja az anticiklikus gazdaságpolitikának?

4. előadás: Az állami szerepvállalás eszközrendszere Benedek / Kocziszky

4. előadás - tartalom Szerepvállalás eszközrendszere Közkiadások átfogó megoszlása az EU-ban A központi költségvetés fő csoportjai Benedek / Kocziszky

Szerepvállalás eszközrendszere Az állam céljainak elérése-, a közpolitikák működtetése érdekében fiskális és adminisztratív (szabályozó) eszközöket alkalmaz. Benedek / Kocziszky

Közkiadások átfogó megoszlása az EU-ban, 2008 Benedek / Kocziszky Forrás: EUROSTAT

A központi költségvetés fő csoportjai adók és adójellegű bevételek, nem adójellegű bevételek, felhalmozási és tőkejellegű, adományok, segélyek, átvett pénzeszközök, központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek , az államháztartás alrendszereinek befizetései, külföldről származó visszatérítés nélküli- és beruházási támogatások. Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mit ért államháztartás alatt? Hogyan mérhető az állami szerepvállalás nagysága? Miből finanszírozható az állami szerepvállalás? Milyen fiskális szempontok szólnak az állam nagyobb szerepvállalása ellen? Mit ért költségvetési deficit, szufficit és egyensúly alatt?

5. előadás: Az állami szerepvállalás intézményrendszere Benedek / Kocziszky

5. előadás - tartalom Az állami szerepvállalás intézményrendszere Az önkormányzatok modelljei alkotmányos helyzetük alapján Benedek / Kocziszky

Az állami szerepvállalás intézményrendszere Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Az önkormányzatok modelljei alkotmányos helyzetük alapján Angolszász modell (pl.: Egyesült Királyság, Írország), ahol a helyi önkormányzatok státusát nem rögzítették az alkotmányban, a helyi önkormányzatok működésük során csak azt tehetik meg, amire kifejezett törvényi felhatalmazást kapnak. Napóleoni modell államaiban (pl.: Franciaország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Olaszország) a helyi önkormányzatok alkotmányjogi státust élveznek, erős az önkormányzás közösségi hagyománya, azonban a települések szintjén a feladatok szűkkörűek, pénzügyi és gazdasági önállóságuk csekély. Skandináv modell (pl.: Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország) jellemzője, hogy az önkormányzatok alkotmány alapján működnek, az önkormányzás alapelveit, ill. alapjogait rögzítették. (A decentralizált rendszerben a települési szintű önkormányzatok gazdasági önállósággal és jelentős helyi bevételekkel rendelkeznek, széleskörű szolgáltatási kötelezettséggel s felelősséggel bírnak.) Német modellt (pl.: Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg) a decentralizáció és az önkormányzatok alkotmányos státusa biztosított. A rendszer erősen hierarchizált, települési szinten kevesebb a feladat. Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mi az állami intézmények funkciója a közpolitikák gyakorlásában? Milyen szempontok befolyásolják a szerepvállalás intézményrendszerét?

6. előadás: Állam térszervező szerepe Benedek / Kocziszky

6. előadás - tartalom Tér fogalma Térkoncepció a földrajztudományban A lokalitás fogalma Térlehatárolás lehetőségei Regionalizációt befolyásoló hatások Területi közigazgatási szintek Mezo szintű közigazgatási egységek az EU-27 tagállamában Benedek / Kocziszky

Tér fogalma Descartes az időt és a teret olyan kategóriának tekintette, amely lehetővé teszi a dolgok lényegének megnevezését és osztályozását. Az abszolút térfelfogás értelmében minden testnek kiterjedése van, amely kitölti a tér egy meghatározott részét (azonosul magával a térrel); a tér meghatározza a dolgok, a tárgyak lényege. Regionalista értelmezése szerint a tér az egymásmellettiség (míg az idő az egymásutániság) rendje; ilyen értelemben a tér tulajdonsága a tárgyak közötti viszonyban van. Benedek / Kocziszky

Térkoncepció a földrajztudományban Magatartásföldrajz az 1970-es évek végének új irányzata, amelyben a konkrét teret absztrakt tér váltotta fel. Eszerint az emberi magatartás közvetlen módon felelőse a térbeli folyamatoknak. A teret természetes környezetként definiálták, amelyből az egyén bizonyos ingereket (stimulusokat) érzékel és értelmez (ami meghatározza az individum térbeli cselekedeteit). Benedek / Kocziszky

A lokalitás fogalma Giddens szerint a lokalitások regionalizáltak, ami nem jelent egyebet, mint annak a meghatározását, hogyan oszlik az egyének tevékenysége tér-idő zónákra. Ennek megfelelően a térbeliség három formáját különböztette meg: térbeliség, mint régió; térbeliség, mint centrum-periféria jellegű szerveződés; térbeliség, mint az intézmények és konvenciók helyhez kötött adottságai. Benedek / Kocziszky

Térlehatárolás lehetőségei Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Regionalizációt befolyásoló hatások Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Területi közigazgatási szintek Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Mezo szintű közigazgatási egységek az EU-27 tagállamában Forrás: http://europa.eu.int/comm/eurosat/ramon/nuts/lau_en.html Benedek / Kocziszky

Fejlesztési (tervezési) és statisztikai régiók A fejlesztési régió egy vagy több nagyobb területi egységre kiterjedő, társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység. A fejlesztési régiókat meghatározott célra hozzák létre. Ennek megfelelően lehatárolásuk a célmegvalósítás, ill. az idő függvényében változhat. A tervezési statisztikai régió tervezési-, ill. statisztikai számbavételi egység. Az Európai Unió regionális támogatási rendszerének kialakulásával egyidejűleg hozták létre a tervezési-statisztikai régiókat, amelyek önálló programjaikra közösségi szintű támogatást vehetnek igénybe. Benedek / Kocziszky

Funkcionális térfelosztás Ipari régió Innovatív régió Vidéki(rurális) régió Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mit ért tér és mit ért idő alatt? Milyen filozófiai térfogalmak alakultak ki? Milyen térkoncepciót képviselt a hagyományos földrajzi szemlélet? Milyen térfogalommal operál a modern földrajztudomány? Milyen indokai és formái lehetnek a térlehatárolásnak? Mit ért regionalizmus-, ill. regionalizáció alatt? Mi a funkciója a közigazgatási régióknak? Milyen jogosítványai lehetnek a közigazgatási régióknak? Mi a célja a tervezési-, statisztikai regionális lehatárolásnak? Mi a szerepe a fejlesztési régióknak? Hogyan definiálható a gazdasági tér? Melyek a hagyományos ipari régiók jellemzői? Milyen okok vezettek a hagyományos ipari régiók válságához Európában? Hogyan jellemezhetőek az innovatív régiók? Mit ért vidéki térség (rurális) alatt?

7. előadás: Regionális politika Benedek / Kocziszky

7. előadás - tartalom Regionális politika fogalma Regionális politika célja Térformáló célok, eszközök és módszerek kapcsolata Regionális politika logikai modellje Regionális politikával szemben támasztott elvárások A neoliberális és a post-keynesi regionális gazdaságpolitika jellemzői A hatáselemzések szerepe a szakpolitika kialakításán folyamatában Benedek / Kocziszky

Regionális politika fogalma A regionális politikára vonatkozólag számos definíció született. ezek egy része a regionális politikát, mint a térbeli struktúra alakítóját definiálja, pl.: „A regionális politika azon intézkedések összessége, amely adott térség térbeli struktúrájának megváltoztatására irányul” (Eckey, 1995. p. 815.), más szerzők a regionális politikát gazdasági struktúrával hozzák kapcsolatba, pl.: Regionális gazdasági tervek és intézkedések összessége (Klodt, 2003), a definíciók harmadik nagy csoportja a térségek közötti kohéziót emeli ki (Molle, 2007). Benedek / Kocziszky

Regionális politika célja a térbeli folyamatok formálása, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a térség versenyképesség javítása (Klemer/Zimmerman, 1976), „adott ország valamennyi polgárának méltányos szintű jövedelemhez jutásának és életkörülményeinek javításához való hozzájárulás” (Reichart, 1999. p. 224), „a munkahelyek teremtése, túlnépesedett városok demográfiai nyomásának csökkentése, fejlettségbeli különbségek csökkentése, regionális identitás megőrzése, népesség és környezet egyensúlyának megőrzése” (Mayer/Tödtling, 2002. p. 181.), „területi egységek közötti gazdasági és szociális kohézió megteremtése” és strukturális alkalmazkodásában, valamint a hanyatló ipari térségek átalakításában való részvétel útján. Benedek / Kocziszky

Térformáló célok, eszközök és módszerek kapcsolata Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Regionális politika logikai modellje Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Regionális politikával szemben támasztott elvárások Kiszámíthatóság Arányosság Integrativitás Nyitottság Elszámoltathatóság Hatékonyság Benedek / Kocziszky

A neoliberális és a post-keynesi regionális gazdaságpolitika jellemzői Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

A neoliberális regionális politika gyenge pontjai A tőke és a munkaerő nem teljesen rugalmas, a pénzalapoknak a gyengén fejlett régiók irányába történő irányítása csökken, így ezek elveszítik a fejlődés forrásaikat, ezek a régiók kikerülnek a nagy nemzetközi vállalatok és az újításra képes régiók által uralt globális versenyből, elveszítik fejlődési esélyeiket, megindul a munkaerő elvándorlása a periférikus régiókból a központiak felé, a gravitációs folyamat felgyorsíthatja a területi polarizálódást. Benedek / Kocziszky

A hatáselemzések szerepe a szakpolitika kialakításán folyamatában Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mit ért regionális politika alatt? Mivel indokolható a regionális politika horizontális jellege? Milyen elvárásoknak kell eleget tennie a regionális politikának? Mi az alapvető különbség a neo-liberális és a post-keynesi regionális politika között? Melyek a regionális politikatervezésének lépései?

8. előadás: Regionális politika kialakulása és fejlődése Benedek / Kocziszky

8. előadás - tartalom A regionális politika kialakulásának fázisai A közösségi alapok reformja (1988) - a Strukturális Alapok átalakításának okai A reform során megfogalmazott alapelvek A bővítések hatása A területfejlesztés kooperációs összefüggései Regionális szintű diszparitások Benedek / Kocziszky

A regionális politika kialakulásának fázisai Térségi alulfoglalkoztatottságából, infrastruktúra hiányából eredő problémák kezelése (két világháború közötti időszak), térség ágazati (pl.: bányászat, kohászat) problémáinak kezelése (1950-es, 1960-as évek), intézményesülés és expanzió, önálló regionális politika kialakulása (1970-es évek), új regionalizmus (2000-es évek). Benedek / Kocziszky

A közösségi alapok reformja (1988) - a Strukturális Alapok átalakításának okai A strukturális politikát gazdasági hatásokat kiváltó eszközökkel valósítsák meg, a tagállamok támogatását hosszú távú programokhoz kössék, a strukturális politika megvalósításában résztvevő szereplők között szoros partnerkapcsolatok épüljenek ki, különös figyelemmel a regionális hatóságok és önkormányzatok koordinációs szerepére és a magánszféra pénzeszközeinek a bevonására. Benedek / Kocziszky

A reform során megfogalmazott alapelvek Szubszidiaritás és decentralizáció Forráselosztás decentralizációja A források felhasználásának koncentrálása Helyi erőforrások bevonása Az addíció követelménye Programba illeszkedés Normativitás és diszkrecionalitás egyensúlya EU legfontosabb regionális politikai lépései Benedek / Kocziszky

A bővítések hatása Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

A területfejlesztés kooperációs összefüggései Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Regionális szintű diszparitások Forrás: 3. Kohéziós jelentés 2004 Benedek / Kocziszky

EU legfontosabb regionális politikai lépései Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

EU legfontosabb regionális politikai lépései Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

EU legfontosabb regionális politikai lépései Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

EU legfontosabb regionális politikai lépései Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Miért tekinthető a regionális politika közpolitikának? Milyen fejlődési fázisokon ment keresztül a regionális politika napjainkig, hogyan jellemezhetőek ezek a szakaszok?

9. előadás: Regionális politika célrendszere Benedek / Kocziszky

9. előadás - tartalom A regionális politika célja Regionális gazdasági növekedés forrásai (2000-2007) az EU-ban A munkatermelékenység növekedésének forrásai, 2000-2007 az EU-ban Szezonális, konjukturális és strukturális hatás jellege Fenntartható életminőség célrendszere A regionális politika céljainak összehasonlítása Benedek / Kocziszky

A regionális politika célja Gazdasági növekedés biztosítása, magas határtermelékenységű ágazatok (vállalkozások) támogatása, szűk keresztmetszetek feloldása, stabilitási cél, strukturális és konjuktúrális változtatások generálása (szanálások), konvergencia cél, területi kiegyenlítődés támogatása, környezettel való harmónia megteremtése, ill. fenntartása. Benedek / Kocziszky

Regionális gazdasági növekedés forrásai (2000-2007) az EU-ban Forrás: : DG REGIO, Eurostat Benedek / Kocziszky

A munkatermelékenység növekedésének forrásai, 2000-2007 az EU-ban Forrás: DG REGIO, Eurostat Benedek / Kocziszky

Szezonális, konjukturális és strukturális hatás jellege Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Fenntartható életminőség célrendszere Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

A regionális politika céljainak összehasonlítása Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Mit ért makro- és regionális gazdasági ciklus alatt? Milyen szerepe lehet az állami beavatkozásnak a gazdasági ciklus függvényében? Mit jelent az anticiklikus regionális gazdaságpolitika? Milyen potenciális veszélyei vannak az anticiklikus regionális politikának? Mi indokolhatja a prociklikus regionális politikát, milyen veszélyekkel járhat alkalmazása? Milyen regionális politikai célok fogalmazhatók meg? Milyen tényezők befolyásolják a regionális politika célrendszerének összeállítását?

10. előadás: Regionális politika módszerei, területfejlesztés Benedek / Kocziszky

10. előadás - tartalom A területfejlesztési és területrendezési feladatok elhatárolása A területfejlesztés fogalmai Területfejlesztési tervek készítésének lehetséges modelljei Tervezési dokumentumok és kapcsolataik Tervezési dokumentumok hierarchiája Területfejlesztési tervekkel szemben támasztott követelmények Regionális innovációs potenciált meghatározó indikátorok kapcsolata Regionális innovációs potenciált befolyásoló tényezők Benedek / Kocziszky

A területfejlesztési és területrendezési feladatok elhatárolása Benedek / Kocziszky Forrás: Kocziszky

A területfejlesztés fogalmai „Olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását kívánja ellenőrizni a spontán regionális (gazdasági-társadalmi) folyamatokat törekszik a kisebb-nagyobb közösségek befolyása alá vinni” (Bartke, 1995. p. 9.). „Olyan beavatkozás sorozat, amely a regionális fejlődés spontán folyamatait korrigálja” (Enyedi, 2000. p. 13). „Közfeladat, amely alkalmas a szakpolitikák és konkrét fejlesztések területi harmonizációjára, tudatos hatásgyakorlás, amely különböző tevékenységek térbeli megosztására, térbeli változás indukálására irányul, valamint alkalmas gazdaságpolitikai és társadalompolitikai szempontok érvényesítésére” (Nyikos, 2011. p. 41). „Emberi tevékenységek, társadalmi- és gazdasági funkciók térbeli alakításának egyik formája, amellyel az állam a piac által megoldatlan problémákat orvosolja” (Hamilton, 1999. p. 33.). „Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid-, közép- és hosszútávú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben” (A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5.§.). „Adott (földrajzilag lehatárolt) térség, társadalmi-, gazdasági-, ökológiai potenciáljának tudatos és komplex javítására irányuló tevékenység” (Kocziszky, 2008). Benedek / Kocziszky

Területfejlesztési tervek készítésének lehetséges modelljei Forrás: Kocziszky Benedek / Kocziszky

Tervezési dokumentumok és kapcsolataik Benedek / Kocziszky Forrás: Kocziszky

Tervezési dokumentumok hierarchiája Benedek / Kocziszky Forrás: Kocziszky

Területfejlesztési tervekkel szemben támasztott követelmények Eredményorientált és innovatív jelleg Mérhetőség, számbavehetőség Együttműködés Objektivitás, realitás, végrehajthatóság Fenntarthatóság Benedek / Kocziszky

Térségi gazdaságfejlesztés céljai Kutatás fejlesztési- és innovációs kapacitás fejlesztése, együttműködés javítása, strukturális változások támogatása, vállalkozások tényező-termelékenységének javítása, hálózatosodás, klaszteresedés, foglalkoztatás javítása, üzleti környezet fejlesztése, erőforrásvonzó képesség javítása. Benedek / Kocziszky

Regionális innovációs potenciált meghatározó indikátorok kapcsolata Forrás: Kocziszky Benedek / Kocziszky

Regionális innovációs potenciált befolyásoló tényezők Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Innováció szerelőinek kapcsolata Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Ellenőrző kérdések Mi a területfejlesztés célja? Hogyan teremthető meg a különböző szintű területi tervek közötti összhang? Milyen elvárások fogalmazhatóak meg a területi tervekkel kapcsolatban?

11. előadás: Hálózatosodás, klaszteresedés Benedek / Kocziszky

11. előadás - tartalom Gazdasági hálózatok csoportosítása Hálózatépítés logikai folyamata Klaszteresedés előnyei Klaszterek funkciói az összevonás és koordináció lehetőségei A klaszterek jellemző típusai Benedek / Kocziszky

Gazdasági hálózatok csoportosítása Tulajdonosi struktúrája, jellege, funkciója, tagjainak földrajzi elhelyezkedése alapján. Benedek / Kocziszky

Hálózatépítés logikai folyamata Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Klaszteresedés előnyei Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Klaszterek funkciói az összevonás és koordináció lehetőségei Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

A klaszterek jellemző típusai Sok kis cég, azonos termék, azonos termék, sok kis cég és néhány közepes cég, amelyek közül helyi vezető cégek emelkednek ki, szoros alvállalkozói kapcsolatok helyi kis cégek között, alvállalkozók rendszere egy vagy néhány nagy cég körül, speciális középvállalatok piaci résekben. Benedek / Kocziszky

Fordista és a posztfordista termelési rendszerek összehasonlítása Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Ellenőrző kérdések Hogyan segíthető a regionális foglalkoztatás? Mit ért regionális tőketranszfer alatt? Hogyan növelhető a regionális innovációs potenciál? Milyen feltételei vannak a reindustrializációnak? Hogyan építhető a reindusztrializáció? Milyen célokat fogalmaz meg a regionális politika; milyen kapcsolat van a célok között? Mit ért laza munkaerő piac-, alacsony bérnyomás, konjukturális kilátás alatt? Milyen hatással lehet a makrogazdaság elhúzódó mérleg alkalmazkodása adott régió kibocsátására? Milyen hatással lehet az országkockázati prémium növekedése adott régió tőkevonzó képességére? Hogyan hat a kibocsátási rés növekedése a gazdaság ciklikus helyzetére adott régióban? Milyen tényezők befolyásolják adott régióban a kibocsátási rés alakulását?

12. előadás: Regionális politika eszközrendszere, intézményrendszere Benedek / Kocziszky

12. előadás - tartalom Regionális politikai eszközök Regionális politika fiskális eszközei Regionális politika eszközeinek összehasonlítása Területi közigazgatás jellemzői Európában A területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon Benedek / Kocziszky

Regionális politikai eszközök Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Regionális politika fiskális eszközei Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Regionális politika eszközeinek összehasonlítása Benedek / Kocziszky Forrás: Davies, S. (2006), módosítva, kiegészítve

Területi közigazgatás jellemzői Európában Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Regionális politika betagozódása az Európai Bizottság szervezeti felépítésébe Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

A területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Ellenőrző kérdések Milyen fiskális eszközök vehetők igénybe a regionális politikai intézkedések végrehajtásához? Milyen adminisztratív eszközökkel támogatható a regionális politika? Kik a regionális politika szereplői? Milyen szervezetek segítik az EU-ban a Kohéziós Politika megvalósulását?

13. előadás: Regionális politika értékelése I. Benedek / Kocziszky

13. előadás - tartalom Strukturális Alapok értékelési feltételeinek változása költségvetési ciklusonként A szakpolitika, a program és az értékelés folyamata Példa regionális politika közvetlen, közvetett és tovagyűrűző hatásaira Benedek / Kocziszky

Strukturális Alapok értékelési feltételeinek változása költségvetési ciklusonként Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Strukturális Alapok értékelési feltételeinek változása költségvetési ciklusonként Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

A szakpolitika, a program és az értékelés folyamata Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Példa regionális politika közvetlen, közvetett és tovagyűrűző hatásaira Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Regionális politika ex-ante hatásvizsgálatának logikai folyamata Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Ellenőrző kérdések Mi a célja a regionális politika (mint közpolitika) hatásvizsgálatának?

14. előadás: Regionális politika értékelése II. Benedek / Kocziszky

14. előadás - tartalom Strukturális Alapok értékelési feltételeinek változása költségvetési ciklusonként A szakpolitika, a program és az értékelés folyamata Példa regionális politika közvetlen, közvetett és tovagyűrűző hatásaira Regionális politika ex-ante hatásvizsgálatának logikai folyamata Példa regionális infrastruktúra politika környezeti hatásmátrixára Regionális modell struktúrája Shift-share elemzés logikai folyamata A módszerek összehasonlító vizsgálata Benedek / Kocziszky

Példa regionális infrastruktúra politika környezeti hatásmátrixára Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky

Regionális modell struktúrája Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Shift-share elemzés logikai folyamata Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

A módszerek összehasonlító vizsgálata Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés

Ellenőrző kérdések Mi a célja az ex-post, az ex-ante és a mid-term elemzésnek? Jellege alapján milyen hatások vizsgálhatóak?