Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva (fetter.eva@vkkt.bme.hu) Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Amiről szó lesz… Hazai vonatkozó jogszabályi környezet Ennek tükrében a kármentesítés és szakaszainak bemutatása Az emberi egészségkockázat felmérés módszertanának bemutatása A szükséges adatigény és adatminőség A kockázatok számítása és értékelése mind toxikus, mind karcinogén szennyezőanyagokra vonatkoztatva

Vonatkozó hazai jogszabálykörnyezet 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségének védelméhez szükséges határértékekről (A,Ab, B, D értékek) 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 13.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről 90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 91/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről Országos Környezeti Kármentesítési Program Alapelvek A szennyezettség ne tevődjön át a szennyezett közegről másik környezeti elemre, a szennyezőanyagok terjedését korlátok között kell tartani, vagyis a szennyezetlen környezeti közegek elszennyeződése nem megengedett. Ingatlanhatáron átnyúló szennyezettség esete

OKKP OKKP célja a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése; a felszíni vizekben okozott károk kármentesítése; a természetben okozott károk kármentesítése. ÁLTALÁNOS FELADATOK jogszabályok kidolgozása műszaki szabályozások (szabványok, irányelvek) kidolgozása kutatási-fejlesztési tevékenység a kárfelszámolásban leginkább alkalmazható, korszerű technológiák OKKP finanszírozási rendszerének kidolgozása kiadványok, információs- és segédanyagok kidolgozása, oktatás és továbbképzés általános feladatnak minősül a hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítése más programokkal történő koordinációt (Vízbázisvédelmi Program és a Nemzeti Környezetegészségügyi Program) ORSZÁGOS FELADATOK környezetet veszélyeztető szennyezőforrások, tartós környezetkárosodások teljes körű országos számbavétele (KÁRINFO elnevezésű térinformatikai rendszer- része a FAVI-nak) A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) -kármentesítés ütemezése Az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosodások monitoring rendszerének a kiépítése és működtetése Az alprogramok kidolgozása, és azok végrehajtása EGYEDI, PROJEKTEK, BERUHÁZÁSOK

Környezetvédelmi kármentesítés-Tényfeltárás 1 A tényfeltárás lépései a tényfeltárás megtervezéséhez szükséges alapadatok begyűjtése és feldolgozása, szükség esetén a tényfeltárási terv elkészítése, és a Korm. rendelet szerint engedélyeztetése a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel, az engedélyezett tényfeltárás munkálatainak (terepi, laboratóriumi) elvégzése, a feltárási és vizsgálati adatok kiértékelése, a tényfeltárási záródokumentáció összeállítása, és a Korm. rendelet alapján benyújtása a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

Környezetvédelmi kármentesítés-Tényfeltárás 2 Tényfeltárási záródokumentáció Alapadatok Előzmények Az érintett terület bemutatása A tényfeltárás módszertana Vizsgálati eredmények Mennyiségi kockázatfelmérés Lehetséges műszaki beavatkozási változatok bemutatása Költség-haszon és költséghatékonyság elemzés A javasolt műszaki beavatkozás bemutatása és indoklása A tényfeltárás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra Egyebek A tényfeltárást követő döntés Műszaki beavatkozás elrendelése Kármentesítési monitoring A kármentesítés befejezése

Környezetvédelmi kármentesítés- Műszaki beavatkozás Műszaki beavatkozási terv készítése (koncepció, részletes leírás, kármentesítési monitoring bemutatása a mű.beav. alatt és utána, várható eredmények) Hatóság által a terv elfogadtatása-határozat (D érték, terület érzékenységi besorolás, monitoring tevékenység és jelentési kötelezettség, mű.beav. határideje) Munkára vonatkozó szabályok betartása (befejezését 5 napon belül jelenteni kell, ellenőrző mintavételi tev. bizt.,záródok. 30 napon belüli benyújtása) Műszaki beavatkozási záródokumentáció elkészítése (alapadatok, előzmények, alkalmazott technológiák, az elvégzett mű.beav. részletes leírása, a mű.beav. eredménye, üzemeltetett monitoring, további monitoring)

Környezetvédelmi kármentesítés- Kármentesítési monitoring Műszaki beavatkozást követő döntés (folytatás, további tényfelt., záródok. elfogadása, kármentesítési monitoring, kármentesítés befejezése) A kármentesítési monitoring magába foglalja: annak tervezését, megvalósítását, működtetését, felülvizsgálatát, megszüntetését a tényfeltárási és műszaki beavatkozási szakaszban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatásának, a beavatkozás eredményességének ellenőrzését Üzemeltetése: D érték elérése után 4 évig, tartós környezeti károsodás esetén annak teljes időtartama alatt Kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentáció összeállítása (alapadatok, előzmények, a kialakított mon.rdsz. bemutatása, hiányosság, javaslatok, eredmények bemutatása

Környezetvédelmi kármentesítés- Kármentesítési monitoring: Talajvíz kutak

Ki fizessen mindezért? Szennyező fizet elve: az okozott kár helyreállításának költségeit is a kár okozójának kell viselnie Tulajdonosváltás: ki a szennyező??? 1995. évi (LIII.) Környezetvédelmi Törvény: a tulajdonos egyetemleges felelősséggel tartozik Így, ha nincs meg a károkozó a fentiek alapján a költségek a tulajdonost terhelik 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján a megoldás: a) hatálybalépését követően folyt vagy folyik, akkor a Kt. 102. §-a alapján a jogsértő tevékenység helyének tulajdonosa vagy használója, b) hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam a felelős

Kármentesítés és kockázatfelmérés Kockázat (risk): A vegyi anyagok okozta káros hatás bekövetkezésének valószínűsége, tényleges vagy előre jelzett előfordulási gyakorisága, amennyiben az ember vagy az élőlények bizonyos fokú expozíciója bekövetkezik. Röviden a nem kívánatos következmény előfordulásának valószínűsége. Az ökoszisztéma, illetőleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége Kockázatfelmérés (mennyiségi): A kockázat leírására és számítására szolgáló, vizsgálati eredményeken alapuló eszköz, amely magában foglalja a veszély azonosítását, az expozíció becslését és a káros hatás következményeit. Egy adott szennyezett terület tényfeltárására támaszkodó részletes vizsgálata a kármentesítési célállapot, illetve a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározására, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, amely a környezet elemeinek szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető Kármentesítés: műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében Environmental remediation Site investigation Technical intervention Remedial monitoring Risk assessment The remediation target limit value Remained risk after the technical intervention

Kockázatfelmérés módszertana

Emberi egészségkockázat felmérése A környezeti kockázat kialakulásának feltételei: A környezetbe veszélyes anyagnak kell kerülnie Létező szennyeződés-terjedési útvonalból (működő transzport folyamatok) Hatásviselők megléte A kockázat csökkentési folyamatok alapvetően 3 különböző formában valósulhatnak meg: A káros anyagok környezetből való eltávolítása (hagyományos kármentesítés) Transzport folyamat megszakítása, ill. lassítása Hatásviselői tevékenységek korlátozása (pl.: intézkedések a területhasználat korlátozására, egyéni védő eszközök stb.). Receptors Transport Source Exposure Risk Effect

A kockázatfelmérés iteratív megközelítése Biotikus effektív kockázatok Biotikus potenciális kockázatok Abiotikus kockázatok D-érték képzésének nehézségei

Emberi egészségkockázat felmérése- a kockázatfelmérés menete Kockázatelemzés módszereinek és eszközeinek a jelen feladatra történő kiterjesztése. (alkalmazhatóságának vizsgálat) A területspecifikus adatok összefoglalása és értékelése. Az anyagspecifikus adatok összefoglalása és értékelése. A hatásviselők és az expozíciós utak meghatározása, hatásmátrix készítés. Az expozíciók számszerűsítése, a kockázat meghatározása. A meghatározott kockázat alapján az RRA (Reverse Risk Assessment) módszerrel (D) érték kiszámítása. A számítási eredmények figyelembevételével javaslat tétel a (D) kármentesítési célállapot határértékekre, illetve a kockázati szempontból szükséges további intézkedésekre.

Emberi egészségkockázat felmérése-expozíció Expozíció (kitettség): amikor az élő szervezet (ember vagy az ökoszisztéma egyéb elemei, vagy egésze) határfelülete (pl.: bőr, légutak, tápcsatorna) érintkezésbe/kontaktusba kerül a szennyezőanyaggal és a szennyezőanyag fel is szívódhat. Expozícióbecslés: a hatásviselő és a szennyezőanyag közötti kontaktus (expozíció) útjának, mértékének és idejének becslése. Expozíciós pont: az a hely, ahol egy élő szervezet, vagy populáció kapcsolatba kerül vagy kerülhet a szennyezőanyaggal

Emberi egészségkockázat felmérése-a terület és a szennyezőforrás jellemzése tárolásból vagy elosztó hálózatból a felszín alatti környezetbe került összes anyagmennyiség megadása (pl. NAPL, DNAPL, szennyvíz), mesterséges felszín alatti építmények (gátak, csővezetékek, alapok) helye és szerepe, az egyes környezeti elemekben a (B) szennyezettségi határértékek feletti szennyezett területek nagysága (függőleges és vízszintes kiterjedés), háttér -szennyezettség (levegőben, vízben, talajban).

Emberi egészségkockázat felmérése-szennyezőanyag jellemzése a szennyezőanyagok azonosítása, moláris tömeg, analitikai kimutatási határ (vízben, levegőben, talajban), sűrűség (száraz, nedves), mobilitás (diffúziós tényező vízben és levegőben), oldhatóság , illékonyság (gőznyomás), Henry állandó (megoszlás a folyékony és gőzfázis között), szorpciós tulajdonságok (Kd, Kp, Koc, Kow), lebonthatóság (felezési idő a telített és telítetlen zónában), jelen van-e szabadfázisként, vagy csak oldva (egy, vagy többfázisú áramlás), viszkozitás, hidrolízisre való hajlam, kimosódási képesség, toxicitás, karcinogenitás, mutagenitás, terratogenitás, referencia dózis és rák kockázatnövekmény (TDI, RfD, SF, UR, stb), biokoncentrációs faktor (növénybe, húsba, halba, tejbe, stb.), permeabilitás, ökotoxikológiai adatok (LC50, NOEC, stb).

Emberi egészségkockázat felmérése-területhasználatok ivóvízbázisok, lakóterület, gazdasági terület (ipari/kereskedelmi terület), üdülő és szabadidő terület, mezőgazdasági terület, vagy konyhakert, földmunkával érintett terület, fennálló vagy tervezett a területhasználat.

Emberi egészségkockázat felmérése- terjedési utak Az érintett területre meghatározott reprezentatív koncentráció Átviteli tényezők számítása a transzportfolyamatok alapján A hatásviselőt közvetlenül érintő expozíciós koncentráció meghatározása

Emberi egészségkockázat felmérése- terjedési utak az út hossza (a szennyező forrástól a hatásviselőig), a hatásviselő elérési ideje, a szennyezőanyagok mozgási sebessége a környezeti elemekben, a földtani közeg fizikai és kémiai jellemzői (a telítetlen zóna és a víztelített víztartó vastagsága, szemcseméret, szerves széntartalom, effektív és teljes porozitás, a talaj levegő- és nedvességtartalma), a hidrogeológiai viszonyok jellemzése (vízszint, fluktuáció, áramlási pályák, hidraulikus vezetőképesség, gradiens, keveredési zóna, stb), a felszín alatti környezet (földtani közeg és felszín alatti víz) pH-ja, hőmérséklete, redox viszonyai és mikrobiológiai jellemzői, mélyebb víztartók elhelyezkedése, áramlási rezsimek, átlagos csapadékmennyiség, beszivárgás, evapotranszspiráció, stb, szélirány, szélsebesség, domborzati viszonyok, beépítettség, a szennyezett területen található épületek jellemzői (aljzatvastagság, aljzat repedezettség, szellőzés, belső térfogat), felszín alatti víz felszíni víz kölcsönhatások (felszíni víz vízhozama, a felszíni vízbe időegység alatt bejutó felszín alatti víz mennyisége), a terjedési útvonal jellemzői időbeli változásának lehetősége (árvíz, áramlási viszonyok gyors megváltozása, haváriás események, stb.).

Felszíni befogadók és mederüledékek vizsgálata terjedési útvonal meghatározása céljából

A légkör, mint lehetséges expozíciós útvonal

A talaj és felszín alatti víz, mint lehetséges expozíciós útvonal

Természetes koncentráció csökkenés 1. Terjedési út Forrás közeg Közegváltást leíró átadási faktorok Oldalirányú terjedést leíró faktorok A terjedési útra vonatkozó teljes NAF Transzport légnemű fázisban Felszín alatti vízből történő kipárolgás zárttérbe Szennyezett felszín alatti víz Kipárolgási faktor (VFwesp)   1/VFwesp Talajból történő kipárolgás zárttérbe Szennyezett talaj Kipárolgási faktor (VFsesp) 1/VFsesp Felszín alatti vízből történő kipárolgás szabadtérbe Kipárolgási faktor (VFwamb) Diszperziós faktor (ADF) ADF/VFwamb Talajból történő kipárolgás szabadtérbe Kipárolgási faktor (VFsamb) ADF/VFsamb Felszínen lévő talajból történő kipárolgás és kiporzás szabadtérbe Szennyezett felszínen lévő talaj Kipárolgási faktor (VFss) Kiporzási faktor (VFp) ADF×1/ (VFss+PEF)

Természetes koncentráció csökkenés 2. Terjedési út Forrás közeg Közegváltást leíró átadási faktorok Oldalirányú terjedést leíró faktorok A terjedési útra vonatkozó teljes NAF Transzport vizes fázisban Talajszennyezettség bemosódása felszín alatti vízbe és transzport felszín alatti vízzel Szennyezett talaj A talajból a pórusvízbe történő bemosódás és további hígulás faktora LDFgw Hígulási-lebomlási faktor (DAF) DAF/LDFgw Oldott szennyező-anyag csóva terjedése Szennyezett felszín alatti víz   DAF Egyéb transzportútvonalak Felszín alatti víz szennyezettség transzportja felszíni vízbe Hígulási faktor (DFsw) DFsw Talajszennyezettség transzportja a növényzetbe Növényi bio-koncentrációs faktor (Kpl) Kpl

Emberi egészségkockázat felmérése-hatásviselők A lehetséges humán vagy ökológia hatásviselők jellemzése: korcsoportok, nemek, helyi szokások, vonatkoztatási idő (toxikus és rákkeltő anyagokra), testtömeg, expozíciós időtartam, gyakoriság, a felvett környezeti elem mennyisége; a bevitel nagysága (mg/kg, mg/l, mg/m3 ), átlagos testfelület, tüdőtérfogat nagysága, felszívódási arány, érzékeny alcsoportok, háttérkockázatok, megengedett (cél)kockázat, ökológiai receptorok (egy szervezet, több szervezet, tápláléklánc tagjai, stb.). A felszín alatti víz mint hatásviselő jellemzése: potenciális ivóvízbázis, vízbázis védőterülete (pl. 50 éves elérési időhöz tartozó), helyi jelentőségű vízbázis, regionális jelentőségű vízbázis.

Karcinogén és nem karcinogén anyagok megkülönböztetése dózis-hatás görbéje Nem karcinogén anyagok dózis-hatás görbéje

Emberi egészségkockázat felmérése- RQ számítás nem rákkeltőeknél 1. Az expozíció mértékét az átlagos napi dózissal számszerűsíthetjük, mely kifejezhető: Ahol Ck: az anyag koncentrációja a szennyezett közegben [mg/kg],[ mg/l] BM: a lenyelt, vagy felvett mennyiség [kg/nap],[ l/nap] EG: az expozíció gyakorisága [nap/nap] TT: testtömeg [kg]

Emberi egészségkockázat felmérése- RQ számítás nem rákkeltőeknél 2. Bőrön keresztüli felszívódás esetén Ahol SA (Surface Contact Area): érintett testfelület nagysága [cm2] AF (Soil Adherence Factor): tapadási tényező talajra [mg/cm2/nap] DA (Dermal Adsorption Factor): bőrön keresztüli felszívódási tényező [-] Inhaláció esetén az átlagos napi dózis helyett, Átlagos Belélegzett Expozíciós Koncentrációt határozzuk meg: EG: az expozíció gyakorisága [nap/nap] Ck: az anyag koncentrációja a szennyezett közegben [mg/m3]

RQ értékelése nem rákkeltőeknél Kockázati mutató (RQ) A kockázat mértéke 0,01 kisebb elhanyagolható 0,01-0,1 kicsi 0,1-1 mérsékelt 1-10 nagy 10-nél nagyobb igen nagy

Emberi egészségkockázat felmérése- CR számítás rákkeltőeknél 1. Karcinogén hatás kockázatának értékelése esetén teljes élet tartalomra vonatkoztatott napi dózist az ún. ÉÁND-t vesszük figyelembe: Ahol EH: az expozíció időtartama [év] ÉT: teljes átlagos élettartam [év] Inhalációs úton felvett karcinogén anyagok esetén az Átlagos Belélegzett Expozíciós Dózist szintén a teljes élettartamra vonatkoztatjuk Ahol: ÉT: a teljes élettartam [év]

Emberi egészségkockázat felmérése- CR számítás rákkeltőeknél 2. CR=1-exp-(SF×ÉÁND) Ahol: SF: orális meredekségi tényező [1/(mg/kg×nap)] ÉÁND: élettartamra elnyújtott átlagos napi dózis [mg/kg×nap] CR=1-exp-(UF×ÉÁBEK) UF: egységnyi kockázat [-] ÉÁBEK: élettartamra elnyújtott átlagos belélegzett koncentráció [-] Értékelés Amennyiben egy adott anyagra CR>10-5 /év (10 µrizikó/év) → kockázat Amennyiben a kummulált CR>10-6 /év (1 µrizikó/év) → kockázat

A kockázatfelmérés lépcsői összefoglalva 1. lépcső: Általános érvényű határértékek használata (szakmai-módszertani útmutatók, ajánlások, határértéklisták (10/2000 rendelet) összevetése a mért értékekkel) 2. lépcső: Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés (adatok korlátozottan állnak rendelkezésre, szennyezőanyagok és az expozíciós útvonalak áttekintése, konzervatív megközelítés (kedvezőtlen körülményekre), egyszerű eloszlási modellek használata) 3. lépcső: Részletes hely-specifikus mennyiségi kockázatfelmérés (kevésbé konzervatív, sok adatot felhasználó komplex modelleket tartalmazó eljárás)

Köszönöm a figyelmet! Következő alkalommal: Olajszennyezés és kárelhárítási, kármentesítési lehetőségei a felszíni vizekben, a felszín alatti vízben és földtani közegben