A család és az egészség Kovács Eszter Pikó Bettina Magatartástudományi Napok 2008 június 6. Szeged

Alapfogalmak „A család ellenkező nemű partnerek, vagyis (házas)társak együttélését jelenti közvetlen leszármazottaikkal együtt. A családot egyszersmind az emberi létezésmód leginkább elterjedt és legstabilabb alapmintájának tekinthetjük a leglényegesebb, primer szükségletek és funkciók kielégítésében, illetve teljesítésében.” (Buser és Kaul-Hecker, 1998) WHO „Az egészség a betegség hiánya, teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota” és Parsons „Az egészség optimális képesség, hogy hatékonyan el tudjuk látni társadalmi szerepeinket, feladatainkat, amelyekre szocializálva vagyunk” (Parsons, 1951)

Társadalmi változások Értékrendváltás, szekularizáció (Varga, 2003) Fogyasztói társadalom és következményei (Bauman, 2000) Új paradigmák a családi életre nevelésben – a szocializációs csatornák szerepének megváltozása Új szemléletmód az egészség kapcsán Családformák repertoárjának kiszélesedése, pluralitás (Somlai, 1999)

Mai trendek Kitolódik a házasságkötési életkor Házasságok száma csökken Válások száma nő Újraházasodási arányok csökkennek Populárissá válik az élettársi kapcsolat Szingli életforma →csökkenő gyermekvállalási hajlandóság, fogy a népesség (Clarkberg et al, 1995; Cherlin, 2004; Martin et al, 2003; Thornton & DeMarco, 2001; Pongrácz és Spéder, 2003)

Összefüggés az egészségi állapottal Szomatikus és pszichoszomatikus megbetegedések – eltérések családi állapot szerint (Schoenborn, 2004) Mentális jól-lét, elégedettség és boldogságérzet (Peiró, 2006) Deviáns magatartásformák – eltérések családi állapot szerint (Pikó, 2002) Újfajta szerepkonfliktusok – pszichikai teher, kiemelkedett veszélyben az orvosi hivatás (Peake és Harris, 2002)

Egészség Társas támogatás, mint védőfunkció (Kafetsios és Sideridis, 2006) és a közösségi kontroll Network – erős és gyenge kötések (Granovetter, 1971) Secure persons – a „biztos személyek” (Keadiene et al. 2007) Coping Prevenció – Rizikótényezők csökkentése, Egészségvédő faktorok megerősítése, Egészségtudatosság, Egészségvédelem- és fejlesztés

Kutatás a párkapcsolati preferenciákról és értékekről előrejelzés a fiatalok vágyottnak ítélt jövőjéről, családképéről N= 551 Szegedi reprezentatív minta Középiskolások év között

Szülői értékek Unger et al értékskálák - Szülői értékek tisztelete, fatalizmus, férfiközpontúság Hagyománytisztelet Erős mintakövetés – primer szocializáció „Jelennek élés” Hagyományos nemi szerepek – a munkaerő piacon A szülők véleménye nem fontos a párválasztásnál

Családformák megítélése National Survey on Marriage in America 2005 és ISSP 2002 Family and Changing Gender Roles III. családformákra vonatkozó véleménykérdések A családalapítás és gyermekvállalás szerepel a jövőképükben 78%-ban Tradicionális szemlélet - Házasságpárti attitűd jellemző

3 csoport a párkapcsolati attitűdök alapján

A házasság megítélése I.

A házasság megítélése II.

Eredmények Társadalmi trendek megjelenése – vallásosság terén megjelenő szekularizáció; szülők családi állapota → élettársi kapcsolatban élő szülők aránya

Konklúziók Családi minták erejéből fakadóan az egészségre nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni Hatni kell a szülőkre is az egészséges életmód tekintetében Társas támasz szerepe hangsúlyos a prevenció minden fázisában, ezért ennek erősítése a cél Egészségfejlesztő programok kidolgozása az egész család számára

Konklúziók Családi életre nevelés – pedagógusok szerepe nagy → gyermekközpontú nevelés: érzelmi szocializáció, partnerviszony A társadalomban való egészséges funkcionáláshoz szükséges a társas kapcsolati háló megerősítése, az új szerepek és értékek ismerete, adaptációs és coping stratégiák kidolgozása

Célok Komplex egészségfejlesztési programok: Családi életre nevelés Káros szenvedélyek Szexuális magatartás Stresszkezelés Szociális készségek fejlesztése