1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, 2008. január 22.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

A képzett szakemberekért A HEFOP és programok szinergikus eredményei Budapest május 20.
Az OH TÁMOP fejlesztései
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Dunaújváros, A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÜGYE Hová tart a külföld? Áttekintés a külföldön megvalósult felsőoktatási minőségről Dr. Veress Gábor.
Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
A tanári munka értékelése
A felnőttképzés jövőképe (Érdemes-e intézményi stratégiát alkotni?) Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – országos konferencia (2008.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, január 22. Topár József.
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
Tanfolyam megszervezése Képzés módszerei SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 2009/2010. I. félév Szeged.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
2007-es minőségügyi tevékenység BTK. A feladat Önértékelés készítése - szervezeti felépítés - oktatási és kutatási tevékenység személyi és infrastrukturális.
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
Cseke Istvánné, Szilágyi Barnabás Nyíregyházi Főiskola Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
AaAa ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Monitoring és értékelés.
Az első lépések Dr. Kadocsa Ildikó, osztályvezető
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
Diplomás pályakövető rendszer TÁMOP és TÁMOP kapcsolata Educatio Kht. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató március 4-6.
Eddigi eredmények, további feladatok Egyházy Tiborné dr. projektvezető október 27.
Ellenőrzés, visszacsatolás
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Az EEM helye a menedzsmentben
LB felkészítő: március
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Mottó: A tudás gyakorlatban történő alkalmazása
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
© Veress, Záró konferencia június „Partnerközpontú önértékelési modell a foi humánerőforrásainak fejlesztéséért” Eredmények az EU ajánlások.
Felnőttképzési bázisközpontok és hálózat fejlesztése projekt K o d o l á n y i János Főiskola.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
MINŐSÉG A SZAKFELÜGYELETBEN
INTÉZMÉNYI KÖR NYILVÁNTARTÁS AKKREDITÁCIÓ ENGEDÉLYEZÉS.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
1 Felsőoktatási intézményi akkreditáció 2006/2007 Dr. Vámosi Tamás Egyetemi adjunktus PTE FEEK Andragógia Intézet.
Középtávú szakképzési koncepció Borsod-Abaúj- Zemplén Megyében Egységes szerkezetű TISZK-ek létrehozásának lehetősége Előadó: Dr. Simon Csaba Ph. D. mb.
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.
Működő képzések akkreditációja A jó gyakorlat elemei Szántó Tibor A MAB főtitkára január 22.
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Barcsák Marianna KPSZTI
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Molnárné Stadler Katalin Menner Ákos
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.

2 AZ (INTÉZMÉNYI ) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEI hatalmas témakör MAB Útmutató, október 16 (27+4old.) Elnöki előszó MAB koncepció Koncepcionális elemek Minőségértékelési szempontok Standards and Guidelines for QA ENQA, 2005.

3 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI (ESG 1.1) A képzési programok minőségbiztosítási rendszere a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika) –szándékok –eszközök –megvalósítás módja a minőségbiztosítás eljárásrendszere –felelősség és hatáskör –oktatás és kutatás kapcsolata –a hallgatók bevonása –a célok megvalósításának figyelemmel kísérésének felülvizsgálatának eljárásrendje

4 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI (ESG 1.1) Kapcsolatok (1.6.)

5 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/1) A képzési programok tervezése és felügyelete a végzettekkel szembeni igények meghatározása előrebecslés és beválás alapján a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján a képzési program meghatározása a képesítési követelmények alapján

6 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/2) A képzési programok minőségbiztosítása a képzési programok engedélyezési eljárása a hallgatók előrehaladásának követése szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől szabályozott időszakos felülvizsgálat

7 A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1.2/2) Kapcsolatok (1.4.) (1.5.) 2.1. (2.3.) 3.1.(ESG 1.1.)

8 A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE (ESG 1.3.) A hallgatók képességének, képzettségének, teljesítményének felmérésére, értékelésére (assessment) szolgáló módszerek (osztályozás, tesztek, stb.) A hallgatók felmérésére szolgáló eljárások, módszerek a képzési program követésére alkalmasak a képesítési követelmények teljesülésének követésére alkalmasak szakszerűek következetesen alkalmazottak szabályzatokban rögzítettek közzétettek.

9 A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE (ESG 1.3.) Kapcsolatok (1.2.) (ESG 1.2.)

10 AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG.1.4.) A hallgatók oktatásában résztvevők minősítettek és kompetensek teljes mértékben ismerik és értik az oktatott tárgyat a tudás átadására képességgel és tapasztalattal rendelkeznek a hatékony hallgatói megértésre képességgel rendelkeznek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz hozzáférhessenek Az oktatók minőségének biztosítása érdekében alkalmas felvételi és kinevezési eljárások továbbképzési lehetőségek megbecsülés a gyenge oktatók fejlődésére lehetőség vagy felmentés

11 AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG.1.4.) Kapcsolatok (ESG 1.2.)

12 A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (ESG 1.5.) A hallgatók tanulásának támogatására hozzáférhető erőforrások: megfelelőek és rendelkezésre állnak minden felkínált program számára Ennek érdekében eljárásrend az erőforrások könyvtárak informatikai eszközök tutorok, tanácsadók stb. tervezésére, figyelemmel kísérésére, felülvizsgálatára és a szolgáltatások tökéletesítésére.

13 A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (ESG 1.5.) Kapcsolatok (1.4.) (1.5.) (ESG 1.2.)

14 INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE (ESG1.6.) Biztosítani kell a képzési programok hatékony menedzseléséhez szükséges releváns információk –gyűjtését –elemzését és –használatát. Az információs rendszernek tartalmaznia kell legalább –a hallgatók előmenetele és boldogulási aránya –a végzettek elhelyezkedhetősége –a hallgatók programokra vonatkozó elégedettsége –az oktatók hatékonysága –a hozzáférhető erőforrások és költségeik –kulcs teljesítménymutatók, stb.

15 INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE (ESG1.6.) Kapcsolatok (ESG 1.2.) 3.3.(ESG 1.3.) 3.4.(ESG 1.4.) 3.5.(ESG 1.5.)

16 A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA (ESG 1.7.) A felkínált programokra vonatkozó részrehajlás nélküli, tényszerű, naprakész információk szabályozott közzététele. Célja „a fogyasztóvédelem,” a közérdekű adatok nyilvánossága.

17 A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA (ESG 1.7.) Kapcsolatok (1.7.) 2.1. (2.3.) 3.2.(ESG 1.2.) (3.3.(ESG 1.3.)) (3.4.(ESG 1.4.)) (3.5.(ESG 1.5.))

18 AZ (INTÉZMÉNYI) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEI Összefoglalás a lényeget jól tükrözi az ENQA –ESG a képzési programok (1.2), a kapcsolódó hallgatói felmérések (1.3.), az oktatók minőségbiztosítása (1.4.) és a tanulás-támogatás (1.5.) minőségbiztosítási rendszere (1.1) megfelelő információs rendszerrel (1.6.) a közvéleményt tájékoztatva (1.7.) a kutatás minőségbiztosítása?

19 AZ (INTÉZMÉNYI) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEI Dr. Veress Gábor KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!