Mesterszakok - 2007 Dr. Bazsa György, a MAB elnöke www.mab.huwww.mab.hu → Listák FTT ülés – 2007. október 10.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az új felsőoktatási törvény koncepciója Mi várható a felsőoktatásban
Advertisements

A felsőoktatási szakképzési programok
Alapképzések kreditjeinek elismerése a mesterképzésben - a TTK-s megfontolások Dr. Varga Zsuzsa OKT egyetemi docens SZTE-TTIK.
 Szociális alapú ösztöndíj kifizetésére: Rendszeres Szociális Ösztöndíj, Rendkívüli Szociális Ösztöndíj, Alaptámogatás, Szakmai Gyakorlati Ösztöndíj,
Érettségi utáni továbbtanulási lehetőségek
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia november 17. dr. Princzinger Péter.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE
Egy sokkarú mérleg Bazsa György a MAB elnöke Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztály Budapest, március 18.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat.
Aktualitások a felsőoktatási felvételiben
50 éves a szegedi informatika
Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái szeptember 30 - október 1. Pécs Trendek és politika a magyar felsőoktatásban.
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, tanárképzés az ELTE-n
ELTE Bologna Szeminárium február 7.. „A”- szekció kérdései I. 1. Hogy értendő a mesterképzés 35%-os hallgatói létszáma? Minek a 35%-a ez, illetve.
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
Kiadványaink Országos Felsőoktatási Információs Központ.
Tanárképzés : modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” (Egyszerű kérdések – világos válaszok kellenek.) Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest,
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Környezettudományi MSc A Szegedi Tudományegyetemen.
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Nyílt Nap december 18. Tanulmányi és Információs Központ: Kongresszusi terem.
A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, május 28.
Tanári mesterszakok Felvételi eljárás Bartáné Kustár Katalin
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Mesterképzés az EKF-en
FELVÉTELI Előadó: Németh Péter igazgató. NEM VÁLTOZIK… …a pontos rendszer (emelt szintűért 50 többletpont, ha min 45%-os az eredmény), a.
Szakma és hivatás Kihívások és válaszok a közoktatásban és a pedagógusképzésben Budapest 2009 október 8. Átalakuló felsőoktatás: A Bologna folyamat 10.
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs
A megújuló tanárképzés
Képzések a pécsi bölcsészkaron
A mesterképzések lehetőségei a Bologna- rendszerben.
Dr. Bazsa György, az FTT elnöke:
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Bölcsész mesterképzések – kitörési pontok és az akkreditációs folyamat tanulságai Dr. Brenner Koloman ELTE BTK dékáni megbízott.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke Eötvös József Főiskola, Baja, szeptember 16.
Kamarai fórum Alapdiplomások ante portas Bazsa György a MAB elnöke Budapest január 16.
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke A Magyar Rektori Konferencia ülése Pécs, június 25.
Ismét: „Tennünk is kell valamit!” Bazsa György, a MAB elnöke A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai OKM – NFKK konferencia Budapest,
„Felsőfokú szakképzés lehetőségei a STRATOSZHOZ tartozó tagvállalatoknál” Ea.: Dr.Szeri István Stratosz Dél-alföldi régióvezető szeptember 28.
„Nemzeti szakképzés átalakítási lehetőségei Ea.: Dr.Szeri István Stratosz Dél-alföldi régióvezető május 06.
Szakképzési programok kidolgozása az FSZ szakképesítésekhez
MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ február.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Jankovits László egyetemi docens PTE BTK
TANÁRKÉPZÉS A BOLOGNAI RENDSZERBEN Gaál István DE TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettes.
Erdőmérnöki Kar QUO VADIS ERDÉSZETI OKTATÁS? Mészáros Károly dékán.
Tanárképzés a Debreceni Egyetemen Prof. Dr. Gaál István Prof. Dr. Gaál István TEK oktatási és tanárképzésielnökhelyettes
TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz.
Dr. Palásti Kovács Béla BMF-BGK kari főigazgató
Tanári mesterképzés Tájékoztató Dr. Szabó Antal
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
Előadó: Németh Péter igazgató
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
SZTE Egyetemi Tavasz TÁJÉKOZTATÓ A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉSRŐL Dr. Szendrei Mária Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete.
A nemzeti felsőoktatási törvényről Kaposi József 2015.
Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
A Felsőoktatási Regisztrációs Központ és a felsőoktatás Bakonyi László, főigazgató.
Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar
Előadás másolata:

Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.

A szakrendszer horizontális metszet  14 képzési terület (agár, bölcsészet, társadalom tudományok, informatika, jog, nemzetvédelem, gazdaság, műszaki, orvostudomény., tanárképzés, sport, term. tudományok, művészet, műv.-átadás).  ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül: magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet).  107 alapszak (néhány szakon még további szakirányok, specializációk jelennek meg.)  kb. 500 mesterszak (alakulóban)

A képzési szerkezet vertikális metszet Alap (B): zömmel 180 vagy * (gyakorlati) – ritkán 210 vagy 240 kredit. Mester (M): zömmel 120, ritkán 90, néhány manager szakon csak 60 kredit. B+M: minimum 300 kr. kell (nincs kivétel!) Osztatlan M: orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300). PhD fokozat: formálisan 180 kredit (oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) + disszertáció és védés (1993 óta így megy).

Specialitások  Felsőfokú szakképzés (hasonló az amerikai community college-hoz): 120 kredit. Ebből egy alapszak 30 vagy 60 kreditet elismer. Nem ad felsőfokú végzettséget!  +30* kredit: gyakorlati félév több Bachelor alapszak és az M tanárképzés végén.  Pedagógusképzés: - óvodapedagógusok: alapképzés – 180 kr. - tanítók: 1-4. o.alapképzés – 240 kredit - tanárok: o.mesterképzés – * 1 tanári mesterszak – 2 szakképzettség

Alapképzés (6-8 félév) Mesterképzés (2-5 félév) A piramis Főiskolát végzettek

Az arányok Bachelor: 100% ~ állami/év [~ önkölts.] M: 35% Munkaerő- piac ~65% M.p. PhD: 3% F.f.szk. ~ M.p M.p. Főiskolát végzettek ? %

Finanszírozás A képzésben: hallgatók száma × normatíva Finansz. csoport Alap- képzés Mester- képzés PhDképzésFelsőf.szakk %175%250%100% 2.150%262%375%150% 3.225%400%---225% + kutatás + működés. Épülhet-e erre intézményi stratégia?

Félúton 107 alapképzési (Bachelor) szaklétesítést akkreditált a MAB, ezekről megjelent a kormányrendelet (kkk). Ideiglenes lezárt! 2006-ban már csak ezek a Bologna-típusú alapszakok indultak a magyar FO-ban. (Volt néhány korábbi „úttörő” A-szak.) A törvény minden alapszakhoz megkövetel legalább egy mesterszakot. Az alapszakok indulásakor még csak kevés esetben volt ismert a továbblépési lehetőség. Ma már van – több is.

Statisztika – október 11. A ind. M lét.: M ind.: kezdeményezés támogatás nem támogatás visszavonás stornó tárgyalás alatt Amit becsülünk: kb szakirány. Rengeteg! A szakirány ügye rendezetlen! Ami hiányzik: előre gondolkodás a szakirányú továbbképzés lehetőségeiről.

A kimenet  Bologna kívánalom: a diplomákat fogad a munka- erőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic és professional irányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A sok M-ek indulásakor kiderül?!)  Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül - a képzésit a felsőoktatás, - a kimenetit a munkaerőpiac határozza meg.  Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot.  Ilyen kezdeményezés nálunk is volt.

Problémák  A munkaerőpiac nem vett, nem vesz részt aktívan a kimeneti követelmények megfogalmazásában.  A MAB Felhasználói bizottsága soknak tartja a mesterszakokat és a szakirányokat.  Az egyetemek a jelenlegi 5 év anyagát próbálták bezsúfolni az alapképzés 3 évébe. Mi lesz a mesterszakok valós tartalma?  A mesterképzésben a felvételi rendje, az álla- milag finanszírozott keretszámok elosztása (a pályázati rend) még kidolgozatlan.

Kihívások  Szükséges a Bologna-folyamat „népszerűsítése” - a felvételizők (és szüleik) körében, - a felsőoktatásban és - a munkaerőpiacon egyaránt.  Tudják-e kezelni az intézmények az élesedő versenyhelyzeteket – hazai és külföldi hallga- tókért, oktatókért, hazai és EU forrásokért?  Az intézmények saját értékeire koncentrálnak vagy mások babérjaira törnek?  A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-ben itt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi is ott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

→ Listák Köszönöm figyelmüket!