A MAB működése: elvek és gyakorlat Bazsa György a MAB elnöke MAB szakértői fórum Budapesti Corvinus Egyetem szeptember 25.

Elvek Minőség: megfelelés a célnak. A diplomás célja: megfelelni munkájának (hivatásának), ezzel együtt önmagának. 2 alapdokumentumunk van: - Felsőoktatási törvény (+ kormányrendelet) - European Standards and Guidelines (ESG) - ENQA tagságunk A minőségügy nem cél, hanem fontos eszköz a a jó oktatási, kutatási, szolgáltatási teljesít- ményhez, annak magas minőségéhez. A minőség a felsőoktatási intézményekben és nem a MAB-ban dől el! De a MAB-on sok múlik!

A felsőoktatás minőségügyének szereplői: OKM: ágazati minőségpolitika (keret, feltételek) főszereplők a FOI-k: belső minőségbiztosítás MAB: külső minőségértékelés és -hitelesítés alkalmazói szféra (stake holderek, köztük hallgatók) Napjaink minőségügyi paradigma váltása: az intézmények szerepe és felelőssége növekszik, a belső minőségbiztosítás meghatározó szerephez jut (pl. Oxford, Írország). Az intézmények funkciói (a jó oktatás, kutatás, szolgáltatás érdekében) a minőségügyben: minőségbiztosítás + minőségfejlesztés + belső minőségértékelés: minőségkultúra

Gyakorlat: a MAB konkrét feladatai: Bemenet = input = ex ante (FOI kezdeményez): alap- és mesterszak létesítések alap- és mesterszak indítások doktori iskolák létesítése intézmény- és (kar)létesítés egyetemi tanári pályázatok (évente ~150) Ezek szakértői véleményezése – ma! – közel nélkülözhetetlen funkció: a magyar felső- oktatás ambiciózus, fejlődő, expanzív – de olykor (ön)kritikátlan, mértéktelen, …

A MAB a bemenet akkreditációjában: Akkreditációs követelményeket fogalmaz meg. Útmutatót publikál a beadványokhoz. Értékeli a beadványokat (dokumentumokat) – nyilvános szempontok alapján. (Nem győzné a helyszíni értékelést, de egyes indokolt esetekben kommunikál az intézménnyel.) (szakértői) értékeli(k) a tartalmat, a személyi hát- teret, az infrastrukturális feltételeket: a minőséget; elfogadja az oktatók tőle független minősítését (besorolás, PhD, DSc), de értékeli relevanciájukat; elhiszi a kapacitás akkreditáció adatait.

Folyamat = process = ex post (8 évente) benne: kimenet = output értékelés Tartalma – témája (a MAB kezdeményez): párhuzamos szak-akkreditációk intézmény akkreditáció: stratégia, szervezet, működés, minőségbiztosítás. Jellege: akkreditáció és audit – vegyesen, így nem csak hitelesítő, de értékelő, segítő is. Fázisai (ehhez is adunk útmutatókat): önértékelési jelentés helyszíni látogatás (komponált LB) akkreditációs jelentés és határozat (8/X évre). Akkreditációs működési feltételeket magyar jogszabály nem (vagy alig), csak a MAB ad meg. Így o. k.

Egy komplett akkreditáció: doktori iskolák akkreditációja – teljes, elektronikus, nyilvános, hiteles adatbázisra alapoz, az érintettek rendszeresen aktualizálják bemeneti feltételeket, működési adatokat és kimeneti teljesítményértékeket egyaránt tartalmaz ~2200 törzstagot és ~170 doktori iskolát komplex módon értékelünk utána a program évi rendszerességgel figyeli a bemeneti, működési és teljesítményadatokat a párhuzamos szak-akkreditáció keretében helyszíni DI értékelést is végzünk

Az ex ante akkreditációk főbb adatai Szakértői feladat Össz.TNTNT% Alapszak létesítés % Alapszak indítás %26%26%26% Mesterszak létesítés % Mesterszak indítás % Professzori pályázat % Ex post intézményi és párhuzamos szak-akkreditációk: évente 8-14 (mérettől függően)

A MAB szervezete 29 tagú testület (plénum: a fő) → 19 [elnökség : elnök, 4 alelnök + 2 tag] 4 kollégium (az illetékes KÁB elnökökből áll) 15 képzési ági bizottság (KÁB) → 8 TTB anonim szakértők vs. ismert LB tagok 7 elnökségi bizottság: EtKoll; Doktori, QA, Stratégiai, Etikai, MTT, NTT. titkárság (főtitkár, főtitkárh., gazdasági ig., szak referensek, ügyintézők) 2. szint: Felülvizsgálati Bizottság [vs. új beadvány] Felügyelő Bizottság (gazdálkodás)

A MAB a szféra része, + MTA, kamarák stb.: ez előny (hozzáértés, tapasztalat, szakmai tekintély) és hátrány (érintettség, érdekeltség, belterjesség) Határozott tapasztalatom és véleményem: a MAB tagok és közreműködő szakértők döntő többsége tárgyilagos, felelős, minőségelvű mun- kát végez és ilyen véleményt formál (szavaz). Sajnos, egyetlen rossz eljárás száz jó hatását rontja el a közvéleményben.

A szakértő (expert, peer review) „sapkája”: elismert, tapasztalt felsőoktatási szakember; látogató bizottságokban + hallgató + stake holder + minőségügyi szakember is van; független (összeférhetetlenség); személye anonim. Csak a KÁB elnök, a MAB referens és ő tudja: nem fedhető fel; véleménye a FOI kérésére kiadható, kivéve az egyetemi tanári pályázatokat; csekély anyagi elismerést kap; képzésüket itthon most kezdjük el; szakértői nyilvántartást tervezünk;

objektív (tárgyilagos) és nem szubjektív; jó elemző és kritikai készsége van; látja a lényeget és a belső összefüggéseket („olvas a sorok között is”); érzékeli a kontextusokat; át- és körültekintően értékel; határozott, megindokolt véleményt formál; szabatosan fogalmaz (nem feltételes módban); a bírálatban igazodik az Útmutatóhoz; visszacsatolás: nincs szervezett rendje, de a szakértő a MAB honlapon követni tudja A KÁB jogosult – alapos indoklással – eltérni a szakértői véleményektől.

A MAB rendszerében egy-egy elem – szakértő, KÁB, kollégium, plénum – tévedhet (téved is), de a rendszer, benne a Felülvizsgálati Bizottság, képes a korrekcióra, így megalapozott, objektív szakértői vélemény kialakítására és kiadására. Az OKM ezt nem változtathatja meg, de (állam- igazgatási, oktatáspolitikai) döntésében a MAB véleményétől eltérhet. (Nem) ritkán el is tér. Ma „mindenki” akkreditációt akar. Ezt a formulát kéri a felsőoktatás is a törvényhozástól. Köszönöm a figyelmet!