Filozófia 2 Társadalomelmélet

A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében antikvitás és középkor (premodern) Arisztotelész helyezte el a filozófiai diszciplínák között (gyakorlati filozófia) antropológiai (zoon politikon) és etikai (boldogság) megalapozottság ideális társadalmi közösségi és uralmi forma megtalálása teleologikus szemlélet (jobb élet reménye)

A premodern társadalomfilozófia jellemvonása közösség szabadsága> egyén szabadsága művelt civilizált ember ↔barbár, műveletlen (intolerancia a sokféleség tekintetében) eszményi államforma mint kutatási téma vágyak feletti uralom parancsa, az eszményi közösség (uralkodó) racionális és igazságos legitimitás értékalapú igazságosság mint etikai erény természetjogi gondolkodás (természeti törvény) kereszténység

A modernitás problémája XVI. századtól napjainkig közösség és etika elválása legitimitás új alapjai (hasznosság, relativizmus, szekularizáció, felvilágosodás) emberi természet új perspektívába állítása, amely a társadalmi szerződés elméletekben (Locke, Hobbes, Rousseau) megosztott abban a tekintetben, hogy az ember alapvetően jó vagy rossz társadalom-és politikafilozófia elválása pozitivizmus és a szociológia tudományának hatása

Ferdinand Tönnies 1855-1936 társadalomtudományi érdeklődés empirikus, statisztikai tanulmányok öngyilkosság, bűnözés jelensége érdekelte Hobbes – tanulmányok, felvilágosodás, racionalizmus ↔porosz konzervativizmus, junker arisztokrácia, nemzeti liberális erők, kapitalizmus „ideális szocializmus”

Tönnies: Közösség és társadalom (1887) több tudományág és elméleti hagyomány összeolvasztására vállalkozó társadalomfilozófiai mű három részre tagolható: elméleti vázlat Hobbes által inspirált deduktív –racionalizmus (akaratelmélet) természetjogi elmélkedés Két felfogás összeütközése: konzervatív –romantikus – felvilágosodás - racionális

Akarattípusok lényegakarat (Wesenwille) – schopenhauer-i jelleg pszichés realitás velünk született örökletes Fontos: vegetatív, animális és mentális mozzanatok megkülönböztetése Formái: érzéki tetszés szokás emlékezet Az ember mint testi – lelki egész tevékenysége (társadalmi) választóakarat (Kürville) - gondolkodás és cselekvés szétválása = célokat választó és megvalósító pszichés tevékenység Elemei: a, egy távolabbi cél érdekében le kell mondani a vágyak egy részének kielégítéséről b, tetszőlegesség c, fogalom A választóakarat az önzés világát alakítja ki.

Közösség és társadalom A közösség elmélete elfogadott uralom és egyenlőtlenség hallgatólagos egyetértés közösségi egyetértés alapja: vérségi, rokonsági, szomszédsági, baráti családi gazdaság leírása lényegakaratnak feleltethető meg A társadalom elmélete az emberek közötti kapcsolat piaci jellegű tagjai a gazdasági cselekvők: racionális, érdekalapú és előnyökre koncentráló egyének minta a marxi gazdaságtan A választóakaratnak felel meg.

A közösség formái

Georg Simmel 1858-1918 differenciálódás és individualizálódás jelensége, a társadalmi munkamegosztás a nagyvárosi élet alapján minta: Spencer, Mandeville munkássága egoista motívumok által vezérelt cselekvés →erkölcsös közjó (magánbűnök –közhaszon) minél több közösségi kapcsolattal rendelkezünk annál jobban erősödik az individuum a modern társadalomban /statuszkonzisztencia) társadalmi stabilitás feltétele

Egyén és közösség

Elias a szociokulturális evolúció lsd. szöveggyűjtemény 1897-1990 Kp-i témája: a civilizáció és a kultúra jellemvonásainak taglalása, a civilizáció folyamata német szociológia jelentős hatása mutatható ki. 1937-39: A civilizáció folyamata a, szociogenetikus (szociális mező teljes struktúrájának feldolgozása, történelmi rend kutatása) b, pszichogenetikus (individuum összes pszichés energiájának feltérképezése) vizsgálódások

Elias a civilizált viselkedés jellemvonásai A francia és a német fogalom közötti alapvető különbség A civilizációban a nyugat öntudata fejeződik ki. Illemszabályok és udvari etikettek történetének tanulmányozása A társadalom szelleme fejeződik ki a civ. kutatásában francia: civilizáció fogalma egységes, nincs szakadás a polgári – értelmiségi és udvari körök között. német: kultúra: egy kicsiny, szétszórt értelmiségi középréteg öntudata civilizáció: udvari, francia mintákat utánzó szemlélet

A civilizált viselkedés eredete udvari ember viselkedése a késő középkortól a XIX. századig (evés, szexualitás-és egyéb testi funkciók történeti változásának bemutatása), Következtetése: civilizáció = viselkedés átalakulása. Iránya: freudi én meghasonlottsága a felettes én és tudatalatti lény kettéválasztásával. A viselkedés kettőségére a civilizáció kényszeríti rá az embert. „Ösztön megnyilvánulások visszafogásának kényszere, amelynek során a társadalmi szankciókkal támogatott tilalmak az egyénbe belső kényszerré plántálódnak”

Szociokulturális evolúció modern kor egyén belső kényszer felettes én ↔tudatalatti én tudatos cselekvés ↔ ösztönös cselekvés külső kényszer

A civilizáció folyamata Európában Az emberek akaratától független folyamat, amelynek jellevonásai: társadalmi differenciálódás előrehaladó funkciómegoszlás interdependencia Az európai történelemben kiemelkedő jelentőséggel bír: az állami hatalom, az állami erőszak apparátus külső ↔ belső erőszak (pszichés kényszer)

Emile Durkheim (1858-1917) a francia szociológia és társadalomelmélet modern képviselője prehistorikus társadalmak és a vallások kutatása Meghatározó művei: A társadalmi munkamegosztásról (1893) Az öngyilkosság (1897) A vallási élet elemi formái (1912)

Durkheim tudományosztályozása

Társadalomfelfogás Korának társadalmát kritikával illette Munkamegosztás megnyilvánulási fomái egyén és közösség viszonyában: mechanikus vagy hasonlóságból eredő közvetlen szolidaritás: közös tudat (két tudat lakik bennünk: individualizáció, illetve társadalmi tudat) →az egyén közvetlenül társadalmi organikus szolidaritás (pozitív együttműködés) Munkamegosztás: 3 természetellenes formája: ipari válságok, munka – tőke harca, tudományok közötti meghasonlottság

Társadalomtípusok mechanikus szolidaritás: törzsi, nemzetségi illetve egyéb horda típusú premodern társadalmi típusok (közös leszármazás) organikus szolidaritás: modern társadalom, amelyben a vállalt társadalmi tevékenység alapján tagozódik az egyén a közösségbe. születési környezet↔hivatási környezet A hivatási környezet miatt nő az individualizáció lehetősége, csökken a társadalmi tudat

A társadalmi tény elmélete kényszerítő jelleg (mihelyt egy nem fizikai kényszerrel állunk szemben) Típusai A/ szankciók büntetés – jogi szabály rosszallás – erkölcsi szabály elenyésző jellegű szankció: illemszabály B/ „játékszabályok”: aki nem alkalmazkodik hozzájuk automatikusan kívül kerül az adott tevékenységen (pl. nyelvhasználat) C/ társadalmi áramlatok (tömeglélektani kutatások, mint előzmény) D/ nevelés – intézményrendszer kiemelkedően fontos

Az öngyilkosság szociológiai jelensége érdekelte. Mi az oka annak, hogy egyes társadalmakban nagyobb az aránya, mint más társadalmakban? A társadalom: integráltságától: egoista illetve altruista típusok szabályozottságától: anómista és fatalista típusok függ

Durkheim vallásszociológiája A vallási élet elemi formái (1898-1912) előzmény: R. Smith semitákról írott vallási tanulmánya. A vallások funkciója kettős: regulatív asszimilációs (közösség összetartó ereje ven) Durkheim: vallás =társadalom működése, azaz egyén felett álló hatalom, függőség, hierarchia Vallás tanulmányozása segít a társadalom működésének megértésében. totem - elmélete meghatározó bizonyíték

Max Weber (1864-1920) klasszikus német szociológia, közgazdaságtan, politológia modernitás problémája tudományfelfogás a történelemben egy immanens törvényszerűség, egy belső logika keresése politikum – uralom értékmentesség követelménye Élménye a modern tőkés gazdaság szerkezetében bekövetkező változás, társadalmi struktúrára gyakorolt hatás

M. Weber: ismeretelmélete szubjektivista a tudományok közötti különbség nem a valóság alapján, hanem az alkalmazott módszer alapján Szociológia: empirikus társadalomtudomány: megértés és tények, illetve összefüggések fontos: ideáltipikus fogalmak törvények egyedi sajátosságok kettő keveréke

A cselekvés fogalma Műve: A gazdasági és a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái A cselekvés a társadalomelmélet alapkategóriája/ atomi összetevője A cselekvés: a cselekvő személy cselekvéshez kapcsolt értelme alapján tipizálható értékracionális célracionális Indulati tradicionális

Cselekvéstípusok eszköz cél érték következmény célracionális + értékracionális - indulati tradicionális Célracionális: az a cselekvő, aki képes a külvilág tárgyaival és más emberekkel kapcsolatos vonatkozásait felhasználni arra, hogy saját, racionálisan kiválasztott és mérlegelt céljait sikeresen elérje.” Értékracionális: ha cselekvését a sikerességtől függetlenül egy magatartásnak feltétlen …önértékébe vetett tudatos hit vezérli. Indulati: tényleges indulati és érzelmi állapotok jellemzik. tradicionális: meggyökeresedett szokások

Vallásszociológia Vallástipológia gazdaság-és társadalom….című művében töredékes jellegű célja az emberi közösségek tanulmányozása kell egy összehasonlító séma = egyéni üdvözülés útja = ÜDVÖZÜLÉS TIPOLÓGIA

Kultúrvallások Aszkétikus és világtól elforduló: nyugati keresztény szerzetesség Kontemplatív és világtól elforduló: hinduizmus, buddhizmus Világ felé forduló és aszkétikus: protestantizmus evilági aszkézise Világ felé forduló kontemplatív: antik zsidóság, iszlám, őskereszténység, keleti kereszténység

Vallástipológia II

A vallás keletkezésének tudományos igényű magyarázata XVIII. századi felvilágosodás teszi vizsgálat trágyává. Feltételei: vallási tolerancia igénye, amely a reformációval jelentkezik egyéb irányzatok mint alternatív megközelítési módok: deizmus, ateizmus lehetősége világ kitágulása a kereszténység mellett más vallások ismerete szociológia, pszichológia és kulturális antropológia eredményei

Irányzatok racionalizmus = a vallások keletkezésének oka a racionális ismeretek hiánya Comte Tylor Spencer Sir James Frazer emocionalizmus = a vallások keletkezésének oka az érzelmi feszültség, irracionális szférához van köze Marett Malinowsky funkcionalizmus = vallás keletkezésének magyarázata a rítusok és szertartások folyamatos gyakorlásában keresendő. 1. Durkheim

Világvallások örök törvény vallások hinduizmus buddhizmus kínai univerzizmus a. konfucianizmus b. taoizmus az isteni kinyilatkoztatás vallásai kereszténység iszlám