Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.

Tartalom A naturalizmus különféle értelmezései, megközelítései A metafizika mibenléte A metafizikai álláspontok áttekintése A naturalizmus, ateizmus és a szkepticizmus elhelyezése a térképen

Naturalista filozófia A filozófia naturalista képe (aka. naturalista ismeretelmélet, metodológiai naturalizmus tradicionális értelemben) Filozófiai naturalizmus (aka. naturalista metafizika, ontológiai naturalizmus) Módszertani naturalizmus (aka. metodológiai naturalizmus világnézeti vitákban, tudományos naturalizmus)

A filozófia naturalista képe A filozófia egésze, mint emberi vállalkozás, nem kitüntetett az igazságok keresésében (pl. empirikus/naturalista ismeretelmélet) Párhuzamosan fejlődik a tudományokkal, azok eredményeit belátás szerint átveszi, vagy szükség esetén kritizálja Feladata, hogy a tudományok fogalmait, módszereit és eredményeit analizálja, értelmezze, rendszerezze és továbbgondolja A 20. század elején Amerikában kikristályosodott, mára már széles körben elfogadott filozófiai irányzat

Filozófiai naturalizmus Az a (metafizika) álláspont, amely szerint a természet a valóság egésze (kifejtés később…) Egy több évezredes múltra visszatekintő természetfilozófia illetve lételméleti állítás mai, letisztult formája

Módszertani naturalizmus Az a módszertani feltételezés, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek legjobban természetes okokkal magyarázhatóak, a természetfelettire való mindenféle hivatkozás nélkül – Robert T. Pennock A filozófiai naturalizmus feltételezése a természettudományos vizsgálódás során, anélkül, hogy azt elfogadnánk vagy elutasítanánk (mint metafizikai állítást) – Steven D. Schaphersman A tudományos módszertanra vonatkozó tézis, miszerint az világnézetileg és vallásosság szempontjából semleges – Paul Draper Modern tudomány kontra vallás vitákban használt fogalom

Filozófia Ismeretelmélet (episztemológia) Metafizika Etika Logika Politikafilozófia Esztétika

Metafizika 1 - szóelemzés A „meta” különböző szóösszetételekben: „át”, „túl”, „mögött” – a fizikán túl? A „meta” logikai értelemben: valami saját magáról (a tárgyról szóló lesz a tárgy) – a fizika törvényszerűségeit vizsgáló? Eredete a görög „ta meta ta phusika” – a „fizika” után

Metafizika 2 – mi a tárgya? Antik és középkori értelmezés –Arisztotelész metafizikája: ontológia, teológia, végső tudomány –létezés, mint olyan; első okok; a dolgok, amik nem változnak Középkor –a létezés kategóriái, univerzálék, szubsztancia (elsődleges létezők) Modern –A létezés módjai (modalitás) –A tér és idő problémái –mentális és fizikai –szabad akarat –rész-egész és felépülés

Hogyan épül fel a világ? Az ontológia alapvető kérdései: Mik a létezők? Hogyan kategorizálhatóak a létező dolgok? Milyen formái vannak a létezésnek? Monista vs dualista (pluralista) ontológia: –Monizmus: a világ egylényegű; egyféle szubsztancia létezik; minden egy egységes rendszerben írható le –Dualizmus: léteznek a fizikaitól lényegében különböző dolgok, pl. mentális jelenségek, Isten, absztrakt objektumok (univerzálék); két vagy több alapvető szubsztancia létezik

Kauzális zártság avagy milyen dolgoknak lehet fizikai (ok-okozati) hatása? Newtoni mechanika: mind testetlen erők, mind fizikai ütközések kifejthetnek hatást Fejlődő fizika: mozgási energia megmaradása, lendület-megmaradás, kinetikus + potenciális energia megmaradása  az erőket törvényszerűségek szabályozzák, nem „léphetnek fel” önkényesen Termodinamika I. főtétele: megjelenik a hőenergia Speciális relativitáselmélet: energia és tömeg megmaradása

Lélek-dualizmus Filozófiai naturalizmus Kauzálisan zártKauzálisan nyílt Idealizmus Neutrális monizmus Logikai pozitivizmus DeizmusElme-dualizmus Teizmus Egylényegű Többlényegű

A filozófiai naturalizmus története Thalész Atomizmus Tudományos forradalom Francia materializmus Az anyag fogalma Fizikalizmus

Lélek-dualizmus Elme-dualizmus Filozófiai naturalizmus Ateizmus? Kauzálisan zártKauzálisan nyílt Idealizmus Neutrális monizmus Logikai pozitivizmus Egylényegű Többlényegű Teizmus Deizmus

Elme-dualizmus Filozófiai naturalizmus Lélek-dualizmus (tudományos) szkepticizmus? Kauzálisan zártKauzálisan nyílt Idealizmus Neutrális monizmus Logikai pozitivizmus Egylényegű Többlényegű Teizmus