A NÉMET MODELL

A NÉMET KÖNYVTÁRÜGY SAJÁTOS FEJLŐDÉSI FOLYAMATA

A HISTÓRIAI FOLYAMAT RÖVID JELLEMZÉSE 1. Rendkívül fejlett tudományos (szak- és felsőoktatási) könyvtári rendszer = gazdag egyetemi, szakképzési hagyományok. 2. Az angolszász világhoz képest és a tudományos gyűjteményekhez viszonyítottan elmaradott közkönyvtári rendszer = a neveléssel kapcsolatos felfogások, gyakorlatok.

A KÖZKÖNYVTÁRAK FEJLŐDÉSI FOLYAMATA

A XVIII-XIX. SZÁZAD FORDULÓJA AZ AUFKLÄRIZMUS HATÁSAI A felvilágosodás hatása a német fejedelemségekre, fejedelmekre. A gazdaság fellendülése  szükség van az írás-olvasás tudásra. A polgárság számának növekedése és a polgárság érdekeinek megjelenése. Az iskoláztatás kiszélesedése  a könyvek, a könyvtárak iránti érdeklődés növekedése.

TÁRSADALMI HATÁSAI A KÖZNEVELÉS (ÖFFENTLICHE ERZIEHUNG) fogalmának és tevékenységének megjelenése.

DIE ÖFFENTLICHE ERZIEHUNG TARTALMA Immanuel Kant (1724-1804) Az állam felelős polgárai neveléséért. A nevelés részterületei: fizikai, esztétikai, intellektuális, praktikus A nevelés színterei: magánszféra (család); közszféra (iskola, egyházak, könyvtárak).

MILYEN POLGÁROKRA VAN SZÜKSÉGE AZ ÁLLAMNAK? Városi polgárokra: a megújuló gazdaság és közigazgatási rendszer működtetéséhez. Vidéki polgárokra: akik a korszerű ipari és mezőgazdasági termelési folyamatokat, technológiákat ismerik és alkalmazzák. MINDENEKELŐTT azonban „JÓ POLGÁROKRA”

A JÓ POLGÁROK NEVELÉSÉNEK EGYIK SZÍNTERE A KÖNYVTÁR… MILYEN KÖNYVTÁRAKRA VAN SZÜKSÉGÜK POLGÁROKNAK? A városi polgárság számára: városi könyvtárakra, amelyek az iskolázottabb rétegek igényeit elégítik ki. A vidéki polgárság számára: a praktikus ismereteket tartalmazó gyűjteményekre.

MI JELLEMZŐ A NÉMET TERÜLETEK EKKORI KÖNYVTÁRAIRA? Kialakulóban vannak a városi közkönyvtárak, de igen kezdeti stádiumban. A falusi könyvtárak ( ha egyáltalán vannak) többnyire egy szekrényből és legfeljebb száz kiolvasott könyvből állnak. A könyvkiadás és könyvkereskedelem fejlettsége miatt meghatározó a kölcsönkönyvtárak (Leihbibliothek) működése  üzleti haszon.

EZZEKKEL SZEMBEN MI AZ ELVÁRHATÓ, AMIT AZ ÁLLAM HASZNOSNAK TARTANA? Fejlett, de az állami elvárásokhoz (hasznosság) igazodó városi könyvtári rendszer. Olyan falusi könyvtárak létrehozása, amelyek a parasztok praktikus ismereteinek bővítését szolgálják (hasznosság).

A KÖZKÖNYVTÁRAK KIALAKULÁSÁT SEGÍTŐ NÉPMŰVELÉSI MOZGALOM HATÁSRENDSZERE A polgárok nevelése „állami megrendelésre” történik  paternalisztikus elemek megjelenése. Utilitarizmus = haszonelvűség A népművelési mozgalom fő célja: „jó állampolgárok” nevelése. A közkönyvtárak gyűjteményeinek alakításában a haszonelvűség dominál. A szelekció szempontjai: szolgálja-e a mű a „jó állampolgár” személyiségének kialakítását? Ennek megfelelően vannak jó (a célokat szolgáló) művek, és vannak rossz (a célokat nem szolgáló, sőt azzal ellenkező értékeket közvetítő) kiadványok. A paternalisztikus művelődéspolitikai felfogás miatt a közkönyvtárak a „jó műveket” kell, hogy olvastassák.

A „NEVELŐ KÖNYVTÁR” KLASSZKUS PÉLDÁJA AZ ELSŐ (NYILVÁNOS) NÉPKÖNYVTÁR (Bücherei) (1828. Großenhain, Szászország) A BENJAMIN PREUSKER KÖNYVTÁR GROSSENHAINBAN Karl Benjamin PREUSKER (1786-1871)

A KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYE 1853-BAN Mennyisége: kb. 3000 kötet Összetétele: Természethistória Technika Egyéb tudományos művek Amelyek jól szolgálják az ifjúság, az iparos rétegek, valamint a magasabb iskolázottságú polgárok képzését, tudásának továbbfejlesztését.

A PUBLIC LIBRARY KÖNYVTÁRTÍPUS MEGJELENÉSE Egyesült Államok: 1848 P-L alapítás –Boston Egyesült Királyság: 1850. P-L Act 1852. P-L alapítás – Manchester, Liverpool

FRIEDRICH VON RAUMER (1781-1873) 1841-ben, Berlinben alapítványt tett, amelyből az amerikai P-L mintájára négy könyvtárat hoztak létre. Ám a berlini városi tanács csak azzal a feltétellel támogatta a könyvtárak működését, ha azok gyűjteményétől távol tartják az erkölcsi, vallási és állami kifogásolható műveket. Sőt! Olyan kiadványokat szereznek be, amelyek erősítik a fenti értékrend fejlesztését.

P-L MINTÁRA: BÜCHERHALLE NEM CSAK KÖLCSÖNÖZ, HANEM OLVASÓTERMET IS MŰKÖDTET A tudományos könyvtárak és a népkönyvtárak közötti jelentős különbözőségek oldására. Az állományt úgy alakítják, hogy valamennyi olvasó megtalálhassa az őt érdeklő műveket. 1899-ben a Comenius Társaság minden 10 ezernél nagyobb lélekszámú településen kezdeményezte a Bücher- und Lesehallek létesítését.

A LEGNAGYOBB BÜCHERHALLEK 1896. Jena – Öffentliche Lesehalle (az alapítók különböző társaságok, társulatok + vállalati támogatás: Zeiss-Werken in Jena) 1899. Essen – Krupp’sche Bücherhalle (üzemi Bücherhalelleként alapítva, majd nyilvános) 1899. Hamburg - Öffentliche Bücherhalle (üzemi könyvtárként alapítva, majd nyilvánossá vált)

1899. BOSSE-ERLAß POROSZORSZÁG Célja: a népkönyvtárak létesítésének és fenntartásának ösztönzése, kezdeményezése, támogatása. A könyvtárak feladata: szakszerű tájékoztatás, a hazafias érzés és a moralitás erősítése. Direktívái: A nyilvános könyvtárak közfeladatot ellátó szervezetek. A könyvtárak a múzeumokhoz, színházakhoz, iskolákhoz állami gondozás alá kerülnek. A közkönyvtárak fenntartása állami, városi és községi finanszírozással történik. A különböző politikai irányzatokat távol kell tartani a könyvtáraktól.

A RENDELET SZEMLÉLETMÓDJA VISSZALÉPÉS VOLT A 19 A RENDELET SZEMLÉLETMÓDJA VISSZALÉPÉS VOLT A 19. SZÁZADI „NEVELŐ KÖNYVTÁR” (A NÉPMŰVELÉS) ESZMÉJÉHEZ

A könyvtáraknak egymással kooperálva kell működni. VITA A HAGYOMÁNYOS ÉS A MODERN KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁS KÉPVISELŐI KÖZÖTT 2. A MODERN, SZOLGÁLTATÁSKÖZPONTÚ MODELL KÉPVISELŐJE: PAUL LADEWIG (1858-1940): Politik der Bücherei (1912) A könyvtáraknak nem a nevelés a feladata, hanem az olvasók igényeinek kiszolgálása A könyvtáraknak egymással kooperálva kell működni. A HAGYOMÁNYOS NÉMET MODELL (NÉPKÖNYVTÁR) KÉPVISELŐJE: WALTER HOFFMAN (1879-1952) A könyvtár szociális, oktató és nevelő intézmény. Csak a szép és jó könyveket gyűjtheti, adhatja az olvasók kezébe.

A VITA KÖVETKEZMÉNYEI A hagyományos népkönyvtári modellhez való visszatérés. A kirobbant vita 20 évig húzódott el. A német könyvtárügy modernizációjára vonatkozó törekvések megbuktak. A folyamat része a német a kultúra és a nyugati kultúra között ezekben az években lezajlott összeütközésnek, amelyben a német kultúra maradt alul.

A Német Birodalom 1871-ben.

A KÉT NÉMETORSZÁG 1949-1990.

Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen Nordrhein-Westfalen Baden-Würtemberg Bayern Berlin Brandenburg Bremen Hamburg Hessen Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen Nordrhein-Westfalen Rheinland-Pfalz Saarland Sachsen Sachsen-Anhalt Schleswig-Holstein Thüringen NÉMETORSZÁG MAI KÉPE