A pszichológia módszerei

AJÁNLOTT IRODALOM Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módsze- rek, gyakorlat Osiris Kiadó, Budapest

A hétköznapi és a tudományos megismerés jellegzetességei Hétköznapi megismerés Tudományos megismerés Megközelítés intuición alapul empirikus Eszközök gyakran nem megfelelően kiválasztottak, pontatlanok körültekintően kiválasztottak, pontosak Mérés nem megbízható és nem érvényes megbízható és érvényes Megfigyelés alkalomszerű, nem kontrollált szisztematikus és kontrollált Eredmények bemutatása szubjektív, gyakran elfogult objektív, előítélet-mentes Fogalmak nem egyértelműek, többjelentésűek egyértelműen definiáltak, problémacentrikusak Hipotézisek nem tesztelhetők tesztelhetők Hozzáállás nem kritikus, elfogadó kritikus, szkeptikus (Shaughnessy és Zechmeister, 1994 nyomán)

A módszerekkel szembeni követelmények Érvényesség (validitás) (mennyiben méri azt amit mérni szándékozunk) Megbízhatóság (reliabilitás) (ha ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük – ugyanazt az eredményt kapjuk  a megbízhatóság mértéke = milyen pontossággal kapjuk ugyanazt az eredményt (mérési hiba)  Gyakorlati használhatóság (flexibilitás)

1. Kutatási módszerek (1) Cél: új tudományos eredmények feltárása 1.1. Tudományos megfigyelés (céltudatos, tervszerű, rendszeres és dokumentált észlelés) 1.1.1. A megfigyelhető jelenségek pl. viselkedés, érzelmi reakciók, teljesítmény, beszéd 1.1.2. A megfigyelés tárgya  önmegfigyelés (introspekció)  saját élmények retrospekció (saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük)  mások megfigyelése (extrospekció) (objektívebb, kontrollálhatóbb) 1.1.3. A megfigyelés lebonyolítása  a megfigyelő mint tárgyilagos rögzítő  a megfigyelő mint bevont elemző

Kutatási módszerek (2) 1.1.4. A megfigyelt jelenségek rögzítése  kódolás nélkül (feljegyzés, napló, teljes vagy szelek- tív jegyzőkönyv)  kódolással (becslési skála, jel- vagy kategóriarend- szer) 1.2. Kikérdezés (kérdések segítségével gyűjtünk információt egyén/csoport ismereteiről, véleményéről, élményeiről, motívumairól stb., összefüggések feltárása, szabályszerűségek igazolására, ten- dencia kimutatására) Alapváltozatai: szóbeli/írásbeli 1.2.1. Szóbeli kikérdezés (személyes interakcióra épül)  A kikérdezettek száma szerint: egyéni - csoportos  A kikérdezés sajátosságai szerint  interjú

Kutatási módszerek (3)  klinikai beszélgetés (a kérdés mindig a válaszra épül)  exploráció (az irodalomból ismerhető és a gyakorlatban használt kész kérdéssorok együttesét hasz- nálják) 1.2.2. Írásbeli kikérdezés (nem szükséges vagy nem kívánatos a kérdező jelenléte)  A kikérdezettek száma szerint: egyéni - csoportos  A kikérdezést szolgáló eszköz jellege szerint:  kérdőívek  skálák  szociometria (közösségi kapcsolatok feltárása) 1.3. Esettanulmány (tárgya lehet: ember, helyzet, történés stb.)  Legfőbb jellemzője: idiografikus  Típusai: longitudinális és retrospektív

Kutatási módszerek (4) 1.4. Kísérlet 1.4.1. Lényege:  a megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletvezető teremti meg  a kívánt je- lenség biztosan előáll, a helyzet megismételhető, kontrollálható. 1.4.2. A módszer szakkifejezései:  hipotézis,  változó,  mérés,  statisztika,

Kutatási módszerek (5) 1.4.3. Jellemzői:  kísérleti csoport,  kontrollcsoport. 1.4.3. Jellemzői:  Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas.  A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók).  A vizsgálat során a független változók hatását vizsgál- ják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó).

Kutatási módszerek (6) 1.4.4. Formái  laboratóriumi  természetes vagy terepkísérlet + műszeres vizsgálatok

2. Vizsgálati módszerek (1) Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkal- mazása 2.1. Tudományos megfigyelés 2.2. Kikérdezés 2.3. Teszt (próba) 2.3.1. Jellemzői:  nemzetközileg szabványosított feladatsor,  feladathelyzeteket tartalmaz,  értékelési útmutatók és ún. standardek (átlagok) alapján minősítik.

Vizsgálati módszerek (2) 2.3.2. Fő típusai:  teljesítmény,  személyiség,  klinikai,  speciális képesség – alkalmassági. + + műszeres és egyéb vizsgálatok

3. Műszeres és egyéb vizsgálatok (1) Hagyományos röntgenkép Képalkotó eljárások □ számítógépes tomográfia (CT) □ mágneses rezonancia (MR) □ pozitron emissziós tomográfia (PET) □ ultrahang- technikák (UH)

Műszeres és egyéb vizsgálatok (2) Elektrofiziológiai módszerek □ Elektroenkefalográfia (EEG) □ Magneto- enkefalográfia (MEG) □ Elektro- miográfia (EMG) □ Elektro- okulográfia (EOG) □ Galvános- bőrellenállás (EDA)

Műszeres és egyéb vizsgálatok (3) Keringési rendszer vizsgálata □ Elektrokardiográfia (EKG) □ Vérnyomásmérés Sztereotaxikus eljárások Pszchofarmakológiai módszerek Pupillometria A légzőrendszer vizsgálata Szövettani vizsgálat

Műszeres és egyéb vizsgálatok (4)