Veszélyes anyagok és készítmények kezelése és használata Munkavédelmi technikusi tanfolyam

Veszélyes anyagok és készítmények kezelése és használata Óraszám: 6+1 óra Követelmény: ZH Előadó: Nagy Margit margonagy@freemail.hu

Házi feladat 2000. Évi XXV. Törvény A törvény célja Veszélyes anyagokkal végzett tevékenység feltételei Kémiai biztonság ellenőrzését végző hatóságok és feladataik 20 § (3) értelmezése Vegyi anyagokat vizsgáló laboratórium létesítésével kapcsolatban

Letöltés

Letöltés

Veszélyes anyagok és készítmények kezelése és használata (1-6 óra) Témakörök: Általános kémiai ismeretek Rövidítések Fontosabb jogszabályok, REACH rendelet Biztonsági adatlap, veszélyjelek és szimbólumok A felhasznált és keletkező anyagok veszélyessége Vegyi folyamatok (szállítás, tárolás, raktározás, felhasználás /szerves vegyipar alapeljárásai: alapfolyamatok + alapműveletek/) EVE kiválasztás Beszállással végzett munkák Mérések Tevékenységek korlátozása Hulladékgazdálkodás, veszélyes hulladékok tárolása a munkahelyen Munkahelyi környezetvédelem

Általános ismeretek

Általános ismeretek Atomok felépítése (rendszám, tömegszám), stabilitás, izotópok, elemek periódusos rendszere Elemek (~108 db), vegyületek (~10 millió), - felosztása (szerves, szervetlen) Anyagok jellemzői (fizikai /szín, szag/, fizikai-kémiai /gyulladási hőm, robbanási konc./, kémiai /méreg erősség, maró hatás/, környezeti) Kémiai kötések (ionos /NaCl/, kovalens /H2/, fémes ) Halmazállapotok (szilárd, folyadék, gáz /plazma/) Állapothatározók (p /N/m2/ T (K), V (m3), anyagmennyiség n /mol/). Anyagi rendszerek (homogén, heterogén, kolloid)

Atomok felépítése Rendszám: az atommagban lévő protonok száma (p+, n0) Elektronfelhő (e-) Rendszám: az atommagban lévő protonok száma Tömegszám: protonok és neutronok száma

Főcsoportok Periódusok Mellékcsoportok

A periódusos rendszer főcsoportjai I.A: Alkáli fémek (/H/, Li, Na, K, Rb, Cs, Fr) II.A: Alkáli földfémek (Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra) III. A: Átmeneti és félfémek (B, Al, Ga, In, Tl) IV. A: Szén csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb) V.A: Nitrogén csoport elemei (N, P, As, Sb, Bi) VI.A: Oxigén csoport elemei (O, S, Se, Te, Po) VII.A: Halogének (F, Cl, Br, I, At) VIII.A: Nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rd)

Elemek, vegyületek Elemek: 108 db. Kémiai úton tovább nem bothatóak! Kémiai elem: az azonos rendszámú (protonszámú) atomok halmaza. Vegyület: 2 vagy több elem kémiai reakciójával létrejövő anyag ( 10 millió). Az alkotó elemek eredeti tulajdonságait nem tartják meg! Megbontásuk csak kémiai úton lehetséges, meghatározott összetételű egy meghatározott vegyület. Szerves vegyületek (C, H, O, N, /Cl, S, fémek, Br, Si/) pl.: ecetsav (C2H4O2), aceton (C3H6O), etanol (CH3CH2OH) Szervetlen vegyületek pl.: CO, CO2, H2O, CuSO4, SiO2, Fe2O3

Vegyületek felosztása Szervetlen Pl: CO, H2O, HCl, NaOH, CaSO4 Szerves /C, H, O, N/ (Cl, S, fémek, Br, Si) Pl: CH3OH, C6H6 sav só lúg Telített, telítetlen Nyílt, zárt szénláncú

Szerves vegyületek A szerves vegyületek viszonylag kisszámú elemből, bonyolult módon épülnek fel, és fizikai tulajdonságaikban (hőérzékenység, oldhatóság) eltérnek a szervetlen vegyületektől. Érzékenyek hőre, hevítéskor elbomlanak, elszenesednek. Csak kevés oldódik vízben, többségüket csak szerves oldószerekben oldhatjuk fel.

Rövidítések

Rövidítések MK érték: Maximális koncentráció ÁK érték: Megengedett átlagos koncentráció CK érték: Megengedett csúcskoncentráció CAS szám: (Chemical Abstracts Service Registry Number) vegyi anyag azonosító szám UN szám: veszélyes áru azonosító szám ppm: cm3/m3 LD50: közepes halálos dózis (orális, mg/testtömeg kg) LC50: közepes halálos koncentráció (belélegezve, mg/liter/4 óra) ARH: Alsó robbanási határ FRH: Felső robbanási határ R mondat / szám: A veszélyes anyagok veszélyeire / kockázataira utaló mondat / szám S mondat / szám: A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat / szám

Rövidítések, fogalmak NOAEL: (no observed adverse effect level) nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje NOEL: (no observed effect level) nem észlelt hatásszint EINECS szám: kereskedelmi forgalomban lévő régi anyagok Európai Jegyzéke szerinti anyagazonosító szám ELINCS szám: Notifikált Vegyi Anyagok Európai Listája szerinti szám ADR: Veszélyes áruk közúti szállítása REACH: Az EU új vegyi anyag szabályozása (1907/2006/EK ) MEBIR: Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MSZ 28001:2008) Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum

Rövidítések, fogalmak pH: az oxóniumion anyagmennyiség koncentrációjának tízes alapú negatív logaritmusa pH= -lgH3O+ pOH: a hidroxidion anyagmennyiség koncentrációjának tízes alapú negatív logaritmusa pOH= -lgOH- Vízben és a vizes oldatokban a pH +pOH =14 Sav: pH<7 Lúg: pH>7 Sav-bázis reakciók: a sav protonjából (vizes oldatban keletkező H3O+ionokból) és hidroxidionokból semleges kémhatású víz keletkezik. HA+BOH=AB+HOH (pl: NaOH+HCl=NaCl+ H2O)

Jogszabályok Biztonsági adatlap

Kémiai biztonság A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy elkerülhetővé tételét - célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról I. fejezet: Fogalommeghatározások és a törvény hatálya II. fejezet: az anyagok és készítmények emberre és környezetre való veszélyességének meghatározása, a veszély azonosítása III. fejezet: az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozása, bejelentése, az új anyagok törzskönyvezése IV. fejezet: a veszélyes anyagok, illetve készítmények csomagolása, feliratozása (címkézése), tárolása, szállítása, reklámozása

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról V. fejezet: Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés VI. fejezet: a kockázat kezelése: egészségvédelem, munkavédelem, lakosság- és fogyasztóvédelem, környezetvédelem, termékfelelősség; Biztonsági adatlap VII. fejezet: A kockázatok ismertetése, közlése, információcsere VIII. fejezet: A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei, a kémiai biztonság hatósági ellenőrzése IX. fejezet: záró rendelkezések

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag; veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap; expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK Megengedett csúcskoncentráció: (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) ≤ 1:105/év (10 mikrorizikó/év)

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről Rákkeltő anyag: aa) az 1. számú mellékletben felsorolt anyag, ab) az a készítmény, amely egy vagy több - az 1. mellékletben felsorolt - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő(k) koncentrációja alapján (a koncentrációt a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni) a készítmény az 1. vagy a 2. karcinogén kategóriába tartozik, ac) a 2. számú mellékletben meghatározott eljárás során felszabaduló vagy alkalmazott, az 1. számú mellékletben szereplő anyag vagy ilyen anyagot az ab) pontban meghatározott koncentrációban tartalmazó készítmény, ad) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg keményfaporokat tartalmazó faporok

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI Kockázatbecslés és –meghatározás Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő anyag helyettesítése Populációs és egyéni kockázatcsökkentés Megelőzés és expozíciócsökkentés Előre nem látott veszélyhelyzet, illetve expozíció (riasztási, mentési terv) Előre látható veszélyhelyzet, illetve expozíció Belépés a veszélyeztetett területre Személyi higiéné, egyéni védelem A munkavállalók tájékoztatása és oktatása A munkavállalókkal folytatott tanácskozás, a munkavállalók részvétele a konzultációkon

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről Vegyes rendelkezések A rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók nyilvántartása Egészségügyi ellenőrzés Feljegyzések készítése, dokumentumok megőrzése A munkavédelmi felügyelőség tájékoztatása Azbesztre és vinil-kloridra vonatkozó különleges előírások Hatósági ellenőrzés

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről A munkáltató gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők - rákkeltő anyagok használatával kapcsolatos - oktatásáról és képzéséről, ennek keretében írásban - szükség esetén szóban - tájékoztatást ad a munkavállalók számára, az általuk értett nyelven a rákkeltő(k) hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról és többletkockázatokról, b) az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve létesítményen belül, c) az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló előírásokról, d) az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről, e) a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária, katasztrófa esetén, f) havária, katasztrófa esetén a mentőszemélyzet által teendő intézkedésekről.

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 1. melléklet: Az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45, illetőleg R 49 számú mondattal jellemzett rákkeltők listája 2. melléklet: A rákos-daganatos megbetegedés kockázatát megnövelő eljárások, tevékenységek nem teljes körű tájékoztató jegyzéke 3. melléklet: Az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelősége részére nyújtott tájékoztatás a rákkeltő anyagokkal tevékenységet végző munkáltatókról és munkavállalókról 4. melléklet: - 5. melléklet: A vinil-klorid monomer expozíció hatásának kitett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó előírások

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről Példák: bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg keményfaporokat tartalmazó faporok Benzol Azbeszt Ásványolaj párlatok (ld. Rendelet) Szénhidrogének, C4; Ásványolajgáz Alkánok, C1-4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz Alkánok, C1-2; ásványolajgáz króm(III)-kromát; kromo-kromát Szénhidrogének, C8-11, nehézbenzin krakkolás, toluol párlat; alacsony forráspontú nehézbenzin - pontosabban nem meghatározott [Prehidrogénezett, krakkolt nehézbenzin desztillációjával előállított, bonyolult összetételű szénhidrogén-elegy. Túlnyomóan C8 és C11 közötti szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forráspontja körülbelül a 130 °C és 205 °C (266 °F és 401 °F) közötti hőmérséklet-tartományban van.]

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények osztályba sorolása Koncentrációs határértékek R, S mondatok Általános követelmények az osztályozásra, címkézésre Veszélyjelek, veszélyszimbólumok

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 1. számú melléklet: A veszélyes anyagok osztályba sorolása 2. számú melléklet: A veszélyes készítmények osztályba sorolása 3. számú melléklet: Általános követelmények a veszélyes anyagok és készítmények osztályozására és feliratozására (címkézésére) 4. számú melléklet: Készítmények anyagai/komponensei veszélyesnek minősülő koncentrációi 5. számú melléklet: Veszélyes anyagok és készítmények bejelentése 6. számú melléklet: Törzskönyvezés (bejelentőlap, műszaki dosszié) 7. számú melléklet: Törzskönyvezési okirat 8. számú melléklet: Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke 9. számú melléklet: Vegyi anyag kémiai azonosítása a kémiai elnevezés feltüntetésének mellőzése esetén

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 10. számú melléklet: A címke (feliratozás) tartalmi és formai követelményei 11. számú melléklet: visszavonva 12. számú melléklet: Mérgezési eset bejelentőlap 13. számú melléklet: Adatlapok - veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez - veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységekben bekövetkezett változás ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez 14. számú melléklet : A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatás-szolgáltatási díjak és azok mértéke

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Pl: R szám és mondat R 40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 63 A születendő gyermeket károsíthatja

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Pl: S szám és mondat S 29 Csatornába engedni nem szabad S 30 Soha nem szabad vízzel keverni S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell S 35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni

Veszélyjelek és szimbólumok (10 db) Fokozottan tűzveszélyes Tűzveszélyes

REACH: Az EU új vegyi anyag szabályozása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 18-i 1907/2006/EK RENDELETE a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

REACH: Az EU új vegyi anyag szabályozása A REACH a jogszabály angol nyelvű változatának kulcsszavaiból alkotott betűszó. Registration regisztrálás Evaluation értékelés Authorisation and Restriction engedélyezés és korlátozás of CHemicals anyagok

REACH eljárásai A REACH egyik legfontosabb eleme a regisztráció. A regisztrációt követi a regisztrációs dokumentáció értékelése az un. dosszié értékelés. Engedélyezés Korlátozások Bejelentés az osztályozási és címkézési leltár elkészítéséhez A négy alapvető elem, a regisztráció-értékelés, az engedélyezés, a korlátozás és az osztályozás-bejelentés között nincs közvetlen kapcsolat, ezek folyamatukban, első közelítésben függetlenek egymástól.

REACH rendelet címei I. cím: Általános kérdések II. cím: Anyagok regisztrálása III. cím: Adatok megosztása és a szükségtelen vizsgálatok elkerülése IV. cím: Tájékoztatás a szállítói láncban V. cím: A továbbfelhasználók VI. cím: Értékelés VII. cím: Engedélyezés VIII. cím: Egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások IX. cím: Díjak X. cím: Az ügynökség XI. cím: Osztályozási és címkézési jegyzék XII. cím: Információk XIII. cím: Illetékes hatóságok XIV. cím: Végrehajtás XV. cím: Átmeneti és záró rendelkezések

REACH mellékletei 1. I. melléklet: Az anyagok értékelésével és a kémiai biztonsági jelentések elkészítésével kapcsolatos általános rendelkezések II. melléklet: Útmutató a Biztonsági adatlapok készítéséhez III. melléklet: Az 1-10 tonna mennyiségben regisztrált anyagokra vonatkozó kritériumok IV. melléklet: A regisztrálási kötelezettség alóli mentességek a 2. cikk (7) bekezdésének A, pontja értelmében V. melléklet: A regisztrálási kötelezettség alóli mentességek a 2. cikk (7) bekezdésének B, pontja értelmében VI. melléklet: A 10. cikkben említett tájékoztatási követelmények VII. melléklet: A legalább 1 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt információk VIII. melléklet: A legalább 10 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt információk IX. melléklet: A legalább 100 tonna vagy azt meghaladó mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt információk X. melléklet: Az 1000 tonna vagy azt meghaladó mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt információk

REACH mellékletei 2. XI. melléklet: A VII.-X. mellékletben meghatározott egységes vizsgálati rendszertől eltérő alkalmazás általános szabályai XII. melléklet: Általános rendelkezések a továbbfelhasználók számára az anyagok értékeléséről és a kémiai biztonsági jelentések elkészítéséről XIII. melléklet: A bioakummulatív, perzisztens és mérgező anyagok, valamint a nagyon bioakummulatív és a nagyon perzisztens anyagok azonosítási kritériumai XIV. melléklet: Az engedélyköteles anyagok jegyzéke XV. melléklet: Dokumentációk XVI. melléklet: Társadalmi gazdasági elemzés XVII. melléklet: Egyes veszélyes anyagok, készítmények és árucikkek gyártásával, forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások

A REACH fontosabb időpontjai 2007. június 1.: hatályba lépés 2007. június 1. -2008. június 1.: felkészülési idő 2008. június 1.- 2008. december 1.: elő-regisztráció minden bevezetett anyagra, új (be nem vezetett) anyagok regisztrációja 2009. január 1.: az Ügynökség közzéteszi a honlapján mindazon anyagok listáját, amelyek szerepeltek az előzetes regisztrációban 2010: GHS (Globally Harmonized System for Hazard Classification) nemzetközi veszélyesség meghatározási-, osztályozási-, címkézési szabályozás bevezetése 2011: az árucikkekben lévő különösen veszélyes anyagok bejelentésének kezdete

A REACH halasztott regisztrációs időpontjai 2010. november 30. 1,2 kategóriájú CMR > = 1 t/év Vízi környezetben nagyon mérgező, hosszú távon káros hatású lehet (R50/53) > = 100 t/év > = 1000 t/év 2013. május 31. > = 100 t/év 2018. május 31. > = 1 t/év

http://www.okbi.hu/reach/index.html

RIP 3. Ipart segítő útmutatók 1. 3.1 Útmutató a regisztrációhoz. (regisztrációról szóló összefoglaló, az intermedierekről, polimerekről és a kutatás-fejlesztés anyagairól szóló speciális dokumentumok) 3.2 Kémiai biztonsági jelentés 3.3 Információ kötelezettség 3.4 Adatmegosztásról szóló útmutató 3.5 Továbbfelhasználók 3.6 Osztályozás és címkézés a Globális Harmonizálási Rendszer-ben (A GHS szerinti osztályozást kell majd a REACH-ben is alkalmazni)

RIP 3. Ipart segítő útmutatók 2. 3.7 Engedélyezés 3.8 Árucikkek 3.9 Szociális-gazdasági elemzés (Az engedélyezési dokumentáció része) 3.10 Anyagok azonosítása (a rendelet hatályba lépésével együtt jelent meg) A fogalmazványok és előkészítő dokumentumok a Vegyi Anyag Hivatal honlapján megtalálhatóak: http://ecb.jrc.it/reach/rip

A Vegyipari cégek fontosabb tennivalói a felkészülési időben a REACH végrehajtásához Rendelet értelmezése adott környezetben, akcióterv készítése Anyagleltár, anyagok származása és kikerülése Anyagokra vonatkozó meglévő adatok, adat szerzési lehetőségek felkutatása Felkészülés az elő-regisztrációra Anyaginformációs cserefórumok kialakítása, működtetése Körülmények megteremtése (információs rendszer, szakismerettel rendelkező emberek, megfelelő létszám, anyagi forrás biztosítása) Osztályozás, címkézés, Biztonsági adatlapok átdolgozása A REACH integrálása a már működő (MEBIR) rendszerbe

Néhány adatforrás Internet elérhetősége: -European chemical Substance Information System: http://ecb.jrc.it/ESIS/ (793/93/EGK és OECD SID adatok is megtalálhatók) -OECD / EchemPortal : http://webnet3.oecd.org/eChemPortal/Home.aspx (keresőgép, több adatbázissal, közte SIDS-IUCLID, SIDS-UNEP) -EPA HPV Challenge Program : http://www.epa.gov/hpv (HPV Chemical Data, HPVIS - High Production Volume Information System)

Biztonsági adatlap A biztonsági adatlapokra vonatkozó követelmények A Biztonsági adatlapra vonatkozó követelményeket AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 18-i 1907/2006/EK RENDELETE 31 cikke tartalmazza.  (1) Az anyag vagy készítmény szállítója az anyag vagy készítmény átvevőjét ellátja az II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal, A biztonsági adatlapot - amennyiben az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik, illetve rendelkeznek - azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén kell biztosítani, amelyekben az anyag vagy készítmény forgalomba kerül. (6) A biztonsági adatlapot dátummal látják el

Biztonsági adatlap A biztonsági adatlap a következő pontokat tartalmazza: 1. az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása; 2. a veszélyek azonosítása; 3. összetétel/tájékoztatás az alkotórészekről; 4. elsősegélynyújtási intézkedések; 5. tűzvédelmi intézkedések; 6. intézkedések véletlenszerű kibocsátás esetén; 7. kezelés és tárolás; 8. az expozíció korlátozása és ellenőrzése/személyi védőfelszerelések;

Biztonsági adatlap A biztonsági adatlap a következő pontokat tartalmazza: 9. fizikai és kémiai tulajdonságok; 10. stabilitás és reakcióképesség; 11. toxikológiai információk; 12. ökológiai információk; 13. ártalmatlanítási útmutató; 14. szállítási információk; 15. szabályozási információk; 16. egyéb információk. A REACH rendelet II. melléklete útmutatást ad a Biztonsági adatlapok elkészítéséhez.

A felhasznált és keletkező anyagok veszélyessége

A felhasznált és keletkező anyagok veszélyessége Tűzveszély (Égési folyamat feltétele: éghető anyag, oxigén /levegő, megfelelő hőmérséklet /gyújtóforrás) Robbanásveszély (ARH, FRH) Öngyulladás (levegővel vagy egymással érintkezve önmaguktól (külső gyújtóhatás vagy kényszergyújtás nélkül meggyulladnak) Mérgezés (LD 50, LC 50) Maró, ingerlő, fertőző hatás Sugárzó Egészségkárosító hatás: rákkeltő, mutagén, teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), utódkárosító, stb. Környezetkárosító hatás

Az égési folyamat feltételei Éghető anyag Égéshez szükséges oxigén Megfelelő hőmérséklet, gyújtóforrás

Égés megszüntetésének lehetőségei Égő elegy hűtése Gyújtóforrás eltávolítása Éghető anyag eltávolítása Égést tápláló anyag koncentrációjának csökkentése, amikor az elegy összetétele a felső égési határ fölé kerül. Ha nem biztosítható, hogy a képződött éghető gázok vagy gőzök koncentrációja az alsó égési (robbanási) határ koncentráció alatt legyen akkor a légtér O2 konc-t kell csökkenteni. Ez történhet inert gáz (pl: N2, CO2, vízgőz, vízköd) alkalmazásával /megelőzés, oltás !/

Oltóanyagok Víz (legrégebbi, legáltalánosabban használt anyag) - Előnyei: alkalmazhatósága igen széleskörű, a legtöbb szilárd anyag égésénél, de meghatározott módon a folyékony anyagok tüzeinél is felhasználható; olcsó, legtöbb helyen fellelhető, szinte korlátlanul áll rendelkezésre; kémiai tulajdonsága, hogy – kevés kivétellel – a legtöbb anyaggal szemben semlegesen viselkedik, nem mérgező; jó fizikai tulajdonsága, hogy igen nagy távolságra is egyszerű módon elszállítható. - Hátrány: alkalmazása vízre érzékeny anyagoknál. Tűzoltóhabok (vízzel rokon tulajdonságokat mutatnak, hiszen előállításuk habképzőanyag és víz, valamint a levegő megfelelő arányú keverékéből történik) Oltóporok (olyan helyeken alkalmazható, ahol a víz és a hab használata nem eredményes, vagy veszélyes) Oltógázok (zárt terek tűzoltásánál kaptak meghatározó szerepet) (A halon környezetkárosító tulajdonságai miatt kiszorult a tűzoltóanyagok köréből)

3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről A munkáltató általános feladatai A munkáltató alapvető (minimális) munkavédelmi kötelezettségei a robbanóképes légtér veszélyeivel szemben A készülékek és védelmi rendszerek kiválasztásának követelményei A munkáltató kockázatértékelési kötelezettsége A munkáltató koordinációs feladatai A robbanásveszélyes területek A robbanásvédelmi dokumentáció 1. számú melléklet:Azoknak a munkatereknek zónákba történő besorolása, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, és amelyek tekintetében a munkáltatói védőintézkedések megtétele szükséges 2. számú melléklet A robbanásveszélyes környezet bejáratának jelölésére szolgáló ábra [8. § (3) bekezdés]

Robbanási határok /ARH, FRH/ A robbanási határok között a gáz (gőz) és levegőelegy robbanásra alkalmas. RH-et tf %-ban vagy g/cm3 egységben, 20 oC és 1 bar nyomásra, mint kezdeti feltételekre vonatkoztatott koncentrációként adják meg. (Benzin: 0,7-8,0 tf%; metán: 5-15 tf%; propán: 1,9-9,5 tf%) Robbanásra alkalmas tartomány Hidrogén Levegő ARH 4,1 tf% FRH 75,0 tf%

Néhány por alsó robbanási határértéke/ARH/ Porfajta Szemcse- méret (m) Nedvesség (%) Hamu- tartalom ARH (10-3 kg/m3) liszt (átszűrt) 7,10-5 m-ig 9,30 2,58 30,2 szénapor 8,19 33,00 55,4 tőzegpor 16,50 7,80 17,6 szénpor 32,40 114,0

Robbanás kockázatának értékelése Vannak jelen tűzveszélyes anyagok? A tűzveszélyes anyag kialakulhat-e robbanóképes környezetet? Hol alakulhat ki robbanóképes környezet? Megelőzés lehetőségei (műszaki, szervezési intézkedések) Intézkedés, felelős, határidő Visszaellenőrzés, értékelés

Műszaki intézkedések Gyújtóforrások elkerülése Robbanások hatásainak mérséklése (pl. robbanásálló készülék,), Robbanások erősségének csökkentése, Robbanás elfojtása (hasadó felület), Robbanás kiterjedésének megelőzése, Robbanás leválasztása, Folyamatszabályozás alkalmazása, Munkaeszközök kiválasztása

Szervezési intézkedések Üzemeltetési utasítás Munkavállalók alkalmazása, oktatása Munkavállalók ellenőrzése Munkavégzés engedélyezési rendszere Veszélyes helyek jelölése Felügyelet és őrizet Karbantartás

Robbanásveszélyes ágazatok Vegyipar (tűzveszélyes gázok, folyadékok, szilárd a.) Szemétlerakók és mélyépítés Erőművek (szénpor) Szennyvíztisztítás (biogázok) Gázszolgáltatás (gázszivárgás) Fafeldolgozás (fapor) Festékszórás (oldószergőz) Mezőgazdaság (biogáz előállítás) Fémfeldolgozó műveletek (felület-megmunkálás során /pl. köszörülés robbanóképes por keletkezik Élelmiszer és takarmányipar (gabona és cukoripar szárítás, raktározás) Gyógyszeripar (oldószerek) Olajfinomítók (feldolgozott CH-ek, tűz- és robbanásveszélyesek)

Öngyulladó anyagok A kémiai elemek és vegyületek között vannak olyanok, amelyek a levegővel vagy egymással érintkezve önmaguktól (külső gyújtóhatás vagy kényszergyújtás nélkül) meggyulladnak, ezért tárolásnál, szállításnál, felhasználásuk során tüzet vagy robbanást okozhatnak. Az öngyulladást kiváltó körülmények szerint csoportosítva lehetnek: Levegővel való érintkezés hatására (fehér foszfor, korom, Al por, alkálifémek karbidjai, fémszulfidok) Víz hatására (alkálifémek) Kölcsönös elegyítés következtében gyulladók (oxidálószerek) Egyebek (mezőgazdasági termékek: széna, lóhere, korpa)

Öngyulladás példa C (por) + O2  CO2 (hő!!!) Ha Q 1 > Q elvezetett ex C (por) + O2  CO2 (hő!!!) Ha Q 1 > Q elvezetett Öngyulladás!!! oxigén Q felh. Szén por

Vegyi folyamatok Szerves vegyipar alapeljárásai

Vegyi folyamatok Elemei: Vegyi folyamatok biztonságát vizsgálva a teljes folyamatban kell gondolkodni. Elemei: Szállítás (közút, vasút, légi, vízi) Raktározás, tárolás (tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi előírások) Felhasználás (szervezett munkavégzés) /alapfolyamatok, alapműveletek/

Veszélyes áruk szállítása Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó, ügyintéző alkalmazása Vizsga (szállítók részére) Veszélyes áruk besorolása: UN szám (veszélyes áru azonosító) szerint Jelölés: Narancssárga tábla (KEMLER szám (X!!) / UN szám), bárcák Veszélyes áruk multimodális szállítása ICAO/IATA IMDG-code ADR/RID/ADN

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítása Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) és mellékletei Felépítése: A melléklet (1-7 rész) Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírások 3 rész: 3.2. A táblázat „Vezérlő táblázat” B melléklet (8-9 rész) Szállítóeszközökre és a szállításra vonatkozó előírások 2 évente változik (2007. január 1-től)

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítása

A veszélyes áruk osztályai az ADR szerint: 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak 2 osztály Gázok 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2 osztály Szerves peroxidok 6.1 osztály Mérgező anyagok 6.2 osztály Fertőző anyagok 7 osztály Radioaktív anyagok 8 osztály Maró anyagok 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

FELSŐ SOR = VESZÉLYSZÁM X = vízzel veszélyes reagálás Veszélyt jelző tábla FELSŐ SOR = VESZÉLYSZÁM Állhat: minimum 2 X X = vízzel veszélyes reagálás „vízzel reaktív” Maximum 3 számjegyből ALSÓ SOR = UN SZÁM

Veszélyességi bárcák:

Tárolás Raktározás Műveletekhez szükséges átmeneti tárolás Követelmények: Ismert, azonosított és jelölt anyag Zárt göngyöleg, tárolóedény Kézi anyagmozgatás súlynormák Veszélyes anyag megfelelő védelem (műszaki, szervezési, EVE) Munkavállalók személyi alkalmassága Képzettség, oktatás

Országos tűzvédelmi szabályzat (OTSZ) 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet Tűzvédelmi műszaki követelmények éghető folyadékok és gázok tárolása II. fejezet: Éghető folyadékok tárolása és szállítása 300 literig* (általános előírások, tárolás, szállítás) Építmények tűzvédelmi követelményei Építmények tűzvédelme II. fejezet: Építmények és szabadterek használati szabályai 3. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 4. Tűzveszélyes tevékenység 5. Dohányzás 6. Szállítás és vontatás 7. Raktározás és tárolás

Munkahelyen belüli anyagmozgatás, szállítás Kézi anyagmozgatás súlynorma, csoportos szállítás, EVE, ép /zárt göngyöleg Segédeszközzel történő anyagmozgatás >200 kg, osztatlan tömegű anyag pl.:hordóemelő Gépi anyagmozgatás v. anyag/ készítmény tul. figyelembevétele pl.: RB-s targonca zárt munkatér, megfelelő szelőztetés pl.: kipufogógázos /diesel gép alkalmazása) Zárt rendszerű / csővezetékes szállítás (anyagnév, áramlási irány, színjelölés, szimbólum, védőtálca)

Vegyipari készülékek A vegyipari készülékek ált-ban henger alakú zárt vagy nyitott készülékek. Szerkezeti anyaguk lehet: fémek és ötvözeteik, ásványi anyagok, fa, műanyag (lejátszódó folyamat, résztvevő anyagok). A zárt vagy zárható készülék nyomástartó edény, ha a töltet nyomása 0,07 MPa (0,7 bar) túlnyomásnál nagyobb, és nincs kitéve égéstermékek vagy villamos energia közvetlen hatásának. A nyomástartó edények fő részei: A klk köpenye /héja/ (a fő méretekhez képest vékony lemezből) Készülékkarima (ahol a készülék szétszedhető) Zárófelületek Alátámasztás Különböző nyílások, csonkok és csatlakozók Pl.: biztonsági szelep csonk, T-, p- mérő csatlakozások Búvónyilás (belső felületek hozzáférhetőségét biztosítja

Vegyipari készülékek kialakítása A géprészek, gépelemek kialakítása, szerkezeti anyaga függ: Mekkora és milyen a készülék igénybevétele A készülékben felhasznált anyagok tulajdonsága Korrózió és a hőmérséklet

Veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetséges módjai

Szerves vegyipar alapeljárásai Alapeljárások = alapfolyamatok + alapműveletek = Kiindulási anyagok előkészítése, kémiai folyamatok végrehajtása, termékelegy feldolgozása Alapfolyamatok Az alapfolyamat elnevezhető: A benne érvényesülő kémiai elv alapján (oxidálás, redukálás, hidrolízis stb.) A kémiai változás során keletkező főtermékről (nitrálás, szulfonálás, észterezés stb.) A kidolgozó személyéről (pl.: Friedel-Crafts reakció)

Alapeljárások = alapfolyamatok + alapműveletek Mechanikai anyagkezelési műveletek (pl.: aprítás, osztályozás) Folyadék és gáztérben végzett alapműveletek (pl.: szűrés, centrifugálás) Termikus hatáson alapuló műveletek (pl.: bepárlás, szárítás, kristályosítás) Anyagátadással járó alapműveletek (abszorpció, adszorpció)

Előkezelő és utókezelő műveletek Célja, hogy a vegyi anyagokat a kémiai reakcióra legalkalmasabb formában lehessen alkalmazni, illetve a kémiai reakció során keletkező anyagokat (fő és melléktermékeket) szét kell választani, különböző fizikai eljárásokkal kezelni, hogy a főterméket kinyerjék és továbbfelhasználásra vagy csomagolásra, szállításra (forgalomba hozatalra) alkalmassá tegyék.

Technológiák Technológia: egy termék / végtermék előállítását összefoglaló lépések sorozata (műveletek összessége). technológia veszélyes nem veszélyes Veszélyes anyag „A” környezett egyéb

Technológia példa M1: őrlés, aprítás (szilárd anyag) Veszélyforrás: por, sztatikus feltöltődés M2: oldás (szilárd oldószer) Veszélyforrás: exoterm reakció NaOH (sz) oldása M3: bepárlás (keverés: hőelvonás, egyenletesség biztosítása) Veszélyforrás: oldószer gőze, tűzveszély, robbanásveszély M4: szárítás Veszélyforrás: tűzveszély, robbanásveszély, oldószer gőze

Kőolaj feldolgozás 1. (Munkavédelmi előírások 13 Kőolaj feldolgozás 1. (Munkavédelmi előírások 13. - alapanyagok, technológiák veszélyei)

Kőolaj feldolgozás 2. (Munkavédelmi előírások 13 Kőolaj feldolgozás 2. (Munkavédelmi előírások 13. - alapanyagok, technológiák veszélyei)