Oktatásszervezés II. A vezetés szerepe a tanítási-tanulási folyamat eredményességének növelésében vizsgaanyag

Összetevők – „eredmény” INPUT (álló vagy mozgó „jármű”) –Tartalom- és kimenet-szabályozás –Feltételek, erőforrások (tárgyi, humán) –Fenntartó (és) elvárásai –Helyi társadalom, egyéb partnerek elvárásai –Szervezeti és vezetési lehetőségek + kapacitás –Értékelési, visszacsatolási (PDCA) igény ill. kapacitás OUTPUT –Tartalom –Forma

Tartalom és forma választás Nevelési-oktatási modell választás 1.a tanulókról alkotott felfogás 2.a tanterv fókusza és szerkezete 3.a tanulási folyamatok megszervezése 4.a tanulók csoportba sorolásának elvei 5.nevelési eljárások 6.az értékelés funkciója 7.a nevelési-oktatási folyamatok értékelése Szervezeti struktúra választás 1.A szervezet struktúrája 2.Az iskola koordináló mechanizmusai 3.A vezetés 4. A szervezet komplexitása

Rész és/vagy egész - egyén és/vagy szervezet Helyzetkép –Szabályozói-szabályzati láncreakció –Kompetencia körkép kognitív, személyes, szociális Tölgyerdők a Hortobágy területén –Rendszerjellemzők – szükséges feltételek –Egyén (rész) vagy szervezet (egész) Fejlesztés – melyik szinten „támadjunk”? –Egyén – értékelők, mentorok –Csoport – témafelelősök, középvezetők –Szervezet – iskolavezetés (szakemberek!) Mondjunk csoport és szervezet kompetenciákat

Az ELTE-s (egyéni) kompetencia lista Személyiségfejlesztés Közösségek alakulásának segítése Szaktudományi, szaktárgyi, tantervi tudás integrálása Pedagógiai folyamatok tervezése Tanulási folyamatok szervezése, irányítása Pedagógiai folyamatok értékelése Szakmai együttműködés és kommunikáció Elkötelezettség a szakmai fejlődésért Elkötelezettség a saját intézmény iránt Mérhetőség: nominális-, rang-, intervallum-, arány- skálák (szakember!)

Intézményi autonómia, mint 1. sz. feltétel Minek a feltétele? Önálló döntéshozatal és cselekvés + felelősségvállalás Kompetencia deficit: az elvárt (szükséges) kompetencia és a rendelkezésre álló kompetencia különbsége (melyek ismertek, melyek mérhetőek, mely szinteken?) Támadáspont: egyén, csoport, szervezet Döntésre és kivitelezésre való képesség → szervezeti autonómia (döntés és megvalósítás + felelősség a következményekért) + PDCA

K1 K2 K3 K4 K5 LK1 LK2 Igazgató Igazgató- helyettes Gazdasági vezető

A középvezető menedzsel egy évfolyamot felügyel egy tantárgycsoportot témagazdája egy átfogó területnek (pl. szakképzés, osztályfőnöki munka, érettségi). 4-5 óra/hét kedvezmény + vezetői pótlék igazgatóhelyettesi titulus egy ciklusra kap megbízást (hosszabbítható) bárki pályázhat – az igazgató dönt saját területén mindenben dönt ill. belátása szerint – előkészít és javasol

A „listás” középvezető 1, max. 2 évre kap meghívást a vezetésbe az adott tanév valamely kiemelt témájának felelőse pl. az ún. „kis” tárgyak (ének, rajz, filozófia, média, etika, stb.) képviselete, érdekérvényesítése volt a feladata mind tantervi, mind tervezői-fejlesztői, mind napi operatív szinten Teljesjogú tagja az iskolavezetésnek órakedvezménye, pótléka nincs évi 2 alkalommal kiemelt teljesítményprémium

Tantestületi adatok Tanulólétszám: 600 fő Tantestület: 60 fő A legszűkebb iskolavezetés: 9 fő Munkaközösségvezető: 10 fő Osztályfőnök: 21 fő Tagozatvezető: 1 fő „Mezei” tanár: 21 fő (van-e mérhető önfejlesztés?) Segítők: iskolapszichológus, szociálpedagógus, szabadidő szervező, oktatástechnológus.

Intézményi autonómia, mint 1. sz. feltétel Mitől fut végig a „hatás” a szervezeten? Jogdelegálás és kompetenciaszint „megemelése” minden szinten + érzékenyítés –Az elsőszámú igazgatóhelyettes (a munkáltatói jogok kivételével) igazgatói, –a középvezetők lényegében igazgató helyettesi, –a tantárgyfelelősök és osztályfőnökök közel középvezetői jogokkal vannak felruházva. Természetesen ennek megfelelőek a kompetencia- elvárások is velük szemben. Output indikátor: van-e mérhető (önfenntartó) önfejlesztési igény a végeken? Hagyományos és kompetencia elvű vezetés

Kompetencia elvű vezetés – az Illyésben Nagyfokú autonómia és felelősség –Intézményi –Csoport –Egyéni szinten Minden szint felértékelése jogdelegálásban és elvárt kompetenciákban egyaránt Nagyon kiterjedt, ugyanakkor világos hatáskörmeghatározás, feladatelkülönítés Bizalom, bizalom, bizalom

Kompetencia elvű vezetés – az Illyésben Autonómia a (külső-belső) kapcsolatrendszer alakításában is (pl. új of. koncepció) Tehermentesítés a bürokrácia, az adminisztráció alól (e. napló, pályázati gazdaságis, ofő. szervezések kiváltása, stb.) Pedagógiai-szakmai segítség, legitimitás és háttér nyújtása (közösségek) Biztonság, stabilitás nyújtása Személyes fejlődési, továbbképzési igények kielégítése

Kompetencia elvű vezetés – az Illyésben A fejlesztő értékelés meghatározó része az önértékelés A környezetből származó bizonytalanság maximális csökkentése Kiszámíthatóság, tervezhetőség Közös nyelv

Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet – hagyományos → kompetencia alapú vezetés A világosan, konkrétan megfogalmazott cél után: szintek szerinti tervezés –szervezet, csoportok, egyének, kapcsolatok hatásvizsgálatok források biztosítása párhuzamos menedzselés –megőrzendő működés + változás –nem csak a változási folyamat tartalma, hanem maga a változási folyamat is fontos! átmeneti működtetés a megújult szervezet működtetése

Egymástól való tanulás – szükséges feltétel (kötelező) Az iskolai gyakorlatból teljesen hiányzik a kölcsönös óralátogatás, óramegbeszélés. Semmilyen mintát nem látunk, sokszor ugyanazt és ugyanúgy csináljuk, mint ezelőtt 20 évvel. Pedagógus kompetenciákat fejleszteni egészen biztosan nem lehet magányosan, egymástól való tanulás nélkül. –A megvalósulásban érdekelt: a pedagógus, a szervezet –A megtervezésért felelős: tantárgyfelelős, osztályfőnök –Operatív megvalósítás: órarendkészítő (oktatási assz.) –Az iskolakultúrába való beépülés: a vezetés felelőssége.

Értékelés a kimeneti eredmények alapján Oktatási asszisztensként adjon pro/kontra szempontokat a következő kimeneti mutatókkal kapcsolatban: Továbbtanulási mutatók Kompetenciamérések eredményei Érettségi eredmények

Továbbtanulási mutatók A szelektív iskolarendszer hatását (ok és okozat) „alig” szűri A szakiskolákat nem méri a rendszer Plafonhatás (a „legjobbak” nem javulhatnak) Az egyetemek, főiskolák differenciálatlansága A külföldön továbbtanulókat nem kezeli A szakközépiskolásokat együtt kezeli a gimnazistákkal (nem továbbtanulni akarók)

Érettségi eredmények Valós tudást mér (van tétje) Többmóduszú eloszlások (jegyhatárok) – megbízhatóság (emelt szint – populáció lefedettség) Nincsenek szocioökonómiai jellemzők Szakiskolák kimaradnak

Kompetencia mérések (a közeljövő csúcsragadozója) Nagy minták évfolyamonként (4., 6., 8., 10.), ugyanakkor mintavétel (20 fő/iskola) Nincs tétje (valós tudást mér?) Szakiskolákat is méri Objektív javítás (normál eloszlás) Saját társadalmi háttérmutatók Mit mér pl. 10.-ben? (ált. isk. vagy kp. isk.) Elvárható érték