A könyvtárügy stratégiája Két ciklus: 2003 – 2007, 2008 – 2013 Trendek 2002-ben:  Európában az élethosszig tartó tanulás, az átképzés központi helyévé.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

Országos könyvtári fejlesztések a tanulás támogatására
A KÖNYVTÁR – KAPU A VILÁGRA Kilenc fontos mondat.
K ulturális fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kulturális vidékfejlesztés és a könyvtárak szeptember 25.
TIOP /1 Haizler Lászlóné Bük, november 12. Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – „Tudásdepó Expressz”  A könyvtárak.
TIOP / „A minőségi szolgáltatás feltételeinek megteremtését és a Vas megyei tudásvagyon egyenlő esélyű hozzáférését támogató informatikai.
Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat mint képzőintézmény Bencze Györgyné Hajni.
Fehér Miklós Dombóvár, május 12.
határtalan technológia Szülőföldön boldogulás, határtalan technológia Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Budapest, november.
E-nemzeti könyvtári szolgáltatások fejlesztése
STRATÉGIAI TERVEZÉS Szellőné Fábián Mária.
Kulturális értékek digitalizálása az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Dippold Péter.
Könyvtári és Informatikai Szövetség
KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A Miskolci Egyetem TÁMOP projektjének záró rendezvénye Országos Széchényi Könyvtár Budapest, június 21.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
MÚZEUMI KÖNYVTÁRAK A STATISZTIKA TÜKRÉBEN - FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYOK Tóth Máté OSZK - Könyvtári Intézet.
1 Európai együttműködési lehetőségek és a hazai könyvtárak Könyvtári napok. Szakmai tanácskozás Sopron október Nagy Anna.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Stratégiai tervezés.
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Az informatika szükségessége és lehetősége a hazai és az Európai Uniós fejlesztési célkitűzésekben Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
Felkészülés a „Könyvtári minőségfejlesztés 21.” bevezetésére Skaliczki Judit 2002.
Berzsenyi Dániel Főiskola Szombathely, május 8. Könyvtári partnerség a felsőoktatásban XIII. Vas Megyei Könyvtári Nap.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
A jövő teleháza Teleházas szolgáltatások. Belső környezet - Teleházas történet 1995-től napjainkig - Teleházak jelenlegi száma - Teleházas kultúra és.
Cselekedni most és mindenkiért Kormányszóvivői tájékoztató Információs társadalom a javuló esélyekért Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002.
AJÁNLOTT IRÁNYELVEK: 1. A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános.
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei európai uniós források segítségével ( ) Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály Egyetemi Könyvtárigazgatók.
A képzett szakemberekért HEFOP központi program „ KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA” Záró rendezvény MEGNYITÓ.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
CÉL BÁRKI, BÁRHONNAN RÉSZESE LEHESSEN A HAZAI KÖNYVTÁRI RENDSZER SZOLGÁLTATÁSAINAK KSZR = AZ ODR KIEGÉSZÍTÉSE, AMELY BIZTOSÍTJA AZ ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÁSOK.
A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYOZÁSA. ALAPJOGSZABÁLY: ÉVI 140. TÖRVÉNY A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSRÓL.
A TÖRVÉNYEKBEN ELŐÍRT SZOLGÁLTATÁSOK
Nevelési Tudásdepó Csík Tibor projektmenedzser. Az országos lelőhely-nyilvántartás számára rekordok Magyar közoktatás tankönyvei Gyermek- és ifjúsági.
STRATÉGIA ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉS
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Digitalizálás és elektronikus hozzáférés az infokommunikáció világában
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
A kompetenciafejlesztés eszközrendszere
Könyvtári konstrukciók az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban Szakmai tájékoztató a városi könyvtárak számára Országos Széchényi Könyvtár.
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály „A könyvtárak fejlesztési lehetőségei.
A kistelepülési könyvtári ellátás reformja
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
A muzeális intézményrendszer átalakítása
„Olvasási és digitális kompetenciák fejlesztése könyvtári szolgáltatásokkal. A PTE Egyetemi Könyvtár a minőségi oktatás és hatékony tanulás szolgálatában”
Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, megvalósítási lehetőségek Dr. Kenyéri Katalin NKÖM Könyvtári Főosztálya 2005.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
Az UNESCO programja UNESCO Information for All Program (IFAP, I4-all) Az ismeretterjesztés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében könyvtárosok,
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
CALDERONI PROGRAM HEFOP K /1.0 A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI ÉS SZEREPE AZ ÚMFT-BEN március 4. IV. Calderoni Informatika Kerekasztal,
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Segédkönyvtáros képzés 1. Vázlat. 2010Biczák Péter A könyvtár fogalma, feladata a társadalomban  Az állampolgár könyvtárképe  A lexikonok könyvtárképe.
A kistelepülési könyvtári ellátáshoz kapcsolódó támogatások hatékony felhasználása Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Kulturális.
„Tudásdepó - „ Tájékoztató a magyarországi könyvtári rendszer fejlesztési irányairól és eredményeiről Sörény Edina vezető tanácsos Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Biczák Péter Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer KSZR.
Skaliczki Judit: Nemzetiségi könyvtári ellátás 1 A nemzetiségi könyvtári ellátás stratégiája minősége fejlesztése Skaliczki Judit Országos Idegennyelvű.
Könyvtártípusok és funkcióik. Könyvtár dokumentumtár információtár.
1 Felelősségvállaló szereplő avagy mit tehet a könyvtár a fogyatékosok érdekében.
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Társadalmi követelmények és igények speciális könyvtári ellátásra
Előadás másolata:

A könyvtárügy stratégiája Két ciklus: 2003 – 2007, 2008 – 2013 Trendek 2002-ben:  Európában az élethosszig tartó tanulás, az átképzés központi helyévé vált a könyvtár (az „utca egyeteme”)  Kistelepülések hátrányos helyzetben  Minőségfejlesztés több szférában megjelent 1.ciklus fő céljai:  Felkészülés az Európai Unióhoz történő csatlakozásra  Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása a demokrácia és esélyegyenlőség jegyében  Regionális könyvtári ellátás  A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele

Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra Fejlesztési területek  A minőségmenedzsment különböző területei  Esélyteremtés a hátrányos helyzetű könyvtárhasználóknak  Korszerű szolgáltatások, korszerű környezet Minőségi kérdések, minőségmenedzsment  A rendszerfejlesztés mellett az olvasói igények és elvárások feltérképezése  A könyvtárhasználó minden könyvtárban hasonló színvonalú szolgáltatással találkozzon  Mennyiségi és minőségi kritériumok számbavétele, folyamatos értékelése

Fő területek:  Humán erőforrás, módszerek, technikák megismerése, alkalmazása: Magasszíntű, korszerű ismeretekkel rendelkező könyvtárosok Képzés, továbbképzés (akkreditált tanfolyamok)  Minőségirányítás könyvtári bevezetésének metodikája és gyakorlata: Könyvtári teljesítménymutatók kidolgozása: egységes mérőszámok a szolgáltatások minőségének összehasonlítására  Minőségelvű értékelés: minőségelvű szakfelügyelet: A könyvtári szakfelügyeletet a 14/2001. (VII.5) NKÖM rendelet szabályozza, maga a munka 2005-ben indult

Esélyegyenlőség biztosítása Esélyteremtés a hátrányos helyzetű könyvtárhasználóknak  Fejlesztések, támogatások: Érdekeltségnövelő támogatás évente az önkormányzatoknak Akadálymentesítésre pályázatok Telematikai pályázatok (IKT fejlesztésre) A könyvtár nemcsak a látóké  Felmérések végzése: Fizikai hozzáférés milyensége Az intellektuális hozzáférés lehetőségei Az eszközpark állapota A könyvtári személyzet felkészültsége A szolgáltatások közzétételének módja

Korszerű szolgáltatások, korszerű környezet Könyvtárépítési támogatások (önkormányzatoknak) A dokumentumok teljes körű hozzáférésének biztosítása az ODR- ben:  2002:  2003:  2004: Az elektronikus dokumentumküldés technikai feltételeinek megteremtése Az ODR lelőhely-adatbázisának teljessé tétele Az integrált katalógusok adatbevitelének fokozása

Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) Tartalomszolgáltatás: EBSCO adatbázisok Országos Könyvtári Digitalizálási terv Regionális és kistelepülési könyvtári ellátás:  A település önálló könyvtárat tart fenn, és azt fejleszti,  A megyék megyei vagy nagyobb városi könyvtárától vásárolja meg az önkormányzat mindazon szolgáltatásokat, amelyekre a településnek szüksége van  Kistelepüléseken a könyvtári ellátást a könyvtárbusz végzi.  A községi lakosság majdnem kétharmada 1000-nél is kevesebb lakosú településen él.

Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer A) önálló könyvtár fenntartása ( ) fős településen. Az önkormányzatnak kell biztosítani a könyvtári helyiséget és a személyzetet. A KSZR ebben az esetben kiegészítő szolgáltatásokat nyújt (könyvtárközi kölcsönzés, rendezvények, stb) (b) Könyvtári szolgáltató helyek ( fős települések): az önkormányzatok nem tartanak fenn könyvtárat, hanem szolgáltatási szerződés megkötésével biztosítja a könyvtári ellátást. Az önkormányzat szolgáltató helyet biztosít: a megyei (esetleg városi) könyvtár minden szolgáltatást biztosít: beszerzés, feldolgozás, folyóiratok, egyéb dokumentumok, rendezvények, gyerekprogramok továbbképzések, elektronikus információk

(c) könyvtárbusz (elsősorban 1000 fő alatt): azokban a régiókban ajánlott, ahol aprófalvas települések vannak. Itt a mozgókönyvtári ellátás a kistelepülések együttműködésével valósítható meg. A KSZR tagjai:  Szolgáltató (megyei és nagyobb városi) könyvtárak,  A szolgáltatást megrendelő önkormányzatok,  A szolgáltatást fogadók (kistelepülések könyvtárai, a könyvtári szolgáltató helyek, a szolgáltatást más formában fogadók, pl. teletékák, teleházak),  Mozgókönyvtári állomáshelyek  Törvényi keretben működnek (2005)

A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele Fejlesztendő területek:  A társadalmi megbecsültség növelésének eszközrendszere,  A képző intézmények informatikai infrastruktúrájának fejlesztése,  Az OKM-mel együttműködve a felsőfokú szakirányú, akkreditált képzések megindításának ösztönzése,  A javasolt akkreditálandó továbbképzések többéves rendszerének kidolgozása,  A fiatal munkatársak felkészítésének programja  A könyvtáros műveltsége, személyisége,  Idegennyelv-tudás javítása  Könyvtáros - képzés  Etikai kódex

Stratégiai célok Jövőkép: a könyvtári rendszer egésze alkalmas lesz a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére Átfogó cél: magas színvonalú, országos szolgáltatási rendszert hozunk létre. Az olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése révén a könyvtár nélkülözhetetlen szerepet tölt be a formális oktatás, valamint a nem formális és informális tanulás támogatásában. Az előző stratégiából maradó célok:  Vidékfejlesztés  A hozzáférés növelése,  A fogyatékkal élők kiemelt támogatása

Célok: Közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz –határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság igényeit is), A használóközpontúság szellemében a könyvtári épülettől és a nyilvántartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez, Új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez, Közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő az életminőség javítását és az egyének versenyképességének növelését

1.cél: közvetítsen minden nyilvánosságra került információt: Beavatkozások:  Együttműködés minden információt előállító szervezetett,  A hagyományos és elektronikus dokumentumvagyon bibliográfiai feltárásának teljessé tétele –retrospektív konverzió. A hazai és nemzetközi információ források költséghatékony (konzorciális) beszerzése és szolgáltatása,  A különböző típusú könyvtárak együttműködésének összehangolása: regionális tudásközpontok,  Az országos nyilvántartások továbbfejlesztése: MOKKA, ODR, NAVA, NDA, NPA, MEK  Dedikált hálózat és egységes szolgáltatási felület kialakítása a digitális és elektronikus tartalmak közös szolgáltatására

2. cél:A könyvtári épületéttől és a nyitvatartási időtől függetlenül a szolgáltatások biztosítása Beavatkozások:  Az IKT infrastruktúra kiterjesztése  A web-alapú szolgáltatások kiterjesztése, értéknövelt szolgáltatások kialakítása,  Szabványos felépítésű könyvtári portál (ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával  Új technológiák bevonása a magasabb szintű szolgáltatások közvetítésére (blogok, RSS)  Az elektronikus szolgáltatások kialakítása, megerősítése a kistérségi szolgáltatások területén,  Egyedi azonosítók kialakítása a felhasználók számára a könyvtári adatbázisokban történő keresésre.

3. cél: új programok az olvasáskultúra fejlesztésére Beavatkozások:  Partnerség a könyves szakma minden érintett szervezetével,  A közoktatás megrendelőként használja a könyvtári szolgáltatásokat, rendezvényeket,  Új gyűjtemény fejlesztési stratégia többletforrásból  Az iskolai könyvtárak népszerűsítése, a SULINET program iskolai könyvtárakba helyezése  Az iskolai könyvtárak szerepének erősítése, ahol nincs kulturális szolgáltatás,  Többéves olvasási akció kidolgozása  Korai olvasásfejlesztő programok kialakítása

4. cél: közösségi szolgáltatásokkal elősegíteni az életminőség javítását Beavatkozások:  Partnerség minden szervezettel,  Önkormányzati és egyéb fenntartói megrendelésekkel a könyvtártípus ismeretanyagára támaszkodó szolgáltatás,  Közérdekű, közhasznú információk és on-line kormányzati szolgáltatások elérésen biztosítása,  Távoktatási anyagok, e-learning tananyagok előállítása és hasznosítása,  A könyvtárak kulturális turizmusba való bekapcsolódása információ szolgáltatóként különösen a helyi információk szétsugárzása érdekében,  Digitális írástudás oktatása.

Egyetemi könyvtárak Jövőkép Küldetés és célok Szolgáltatások Felhasználók Gyűjtemény Személyi és tárgyi feltételek Finanszírozás

Változó felsőoktatás Egyetemek közötti integráció Oktatási szolgáltatások piacának kiszélesedése Életkorhoz kötött tanulmányok helyett az „életen át való tanulás” kényszere Az új szakmák megjelenése (munkatartalmak gyors változása) Két cikluson alapuló képzési rendszer A mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése Az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban

Egyetemi könyvtárak feladatai A tudás és kompetenciák terjedése egységesítik az EU startégiájában a kulcskompetenciákat:  Informatikai kompetencia  Nyelvismeret  Technológiai kultúra  Vállalkozói képességek  Autonóm döntéseken alapuló önbizalom, felelősség és kockázatvállalás

Jövőkép és küldetés A könyvtár olyan tartalomszolgáltató, amely képes az oktatókkal együttműködve a tanuláshoz szükséges tartalmak létrehozására, a tudások összegyűjtésére, közvetítésére és eljuttatására a valóságos vagy virtuális tantermekbe. Olyan rugalmas hálózatban működő és erősen specializálódott információ és tartalom szolgáltató szervezet, amely képes a mobil, rugalmas képzési választék információ ellátására, értéknövelt szolgáltatásokkal segíti a tudományos kutatást és magas színvonalú kulturális szolgáltatásokat nyújt és képes betölteni a szociális találkozóhely szerepét.

Irányelvek A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely könyvtári feladatokon túl levéltári és múzeumi funkciót is elláthat. A könyvtár információs rendszerével, gyűjteményeivel, szolgáltatás-centrikus személyi állományával biztosítja az egyetem oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi tartalom szolgáltatást és könyvtári információs ellátást a hagyományos és elektronikus (digitális) dokumentumok beszerzése, szakszerű feltárása révén. A többciklusú képzési szerkezetben a könyvtári szolgáltatás tekintettel van az egyes ciklusok képzési és kimeneti követelményeire.