Az ifjúságpszichiátria egymásra épülő szolgáltatásrendszerének szükségessége Dr. Sátorhegyi Éva Ápoló-Gondozó Otthon Kisléta Nyírbátor, 2011. június 28.

Mottó: „A gyermek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába.” WHO A gyermek- és ifjúságpszichiátria indterdiszciplináris terület, ötvözi az orvosi, gyermekorvosi, pszichiátriai, neurológiai, pszichoterápiás, pszichológiai valamint gyógypedagógiai szaktudást.

Morbiditási adatok I. A 0-18 év közötti korosztály a lakosság 1/5-ét teszi ki, így országosan mintegy 2 millió gyermek és serdülő ellátása tartozik a gyermek- és ifjúságpszichiátria területéhez. Nemzetközi gyermekpszichiátriai epidemiológiai vizsgálatok a gyermekpszichiátriai morbiditást életkori szakaszoktól függően 12-20 % közé teszik. Ferge Zsuzsa szerint ma Magyarországon több mint 500.000 veszélyeztetett gyermek él, akik pszichiátriai szempontból is kockázati csoportot jelentenek.

Morbiditási adatok II. A gyermekkori kriminalitás utóbbi években észlelt növekedése, a véghezvitt, illetve megkísérelt öngyilkosságok aránya a gyermek és serdülő populációban, a gyermekvédelem szempontjából veszélyeztetettnek nyilvánított fiatalkorúak számának növekedése egyaránt arra utal, hogy jelentős arányú morbiditással szükséges számolnunk. A növekvő számú gyermekpszichiátriai eseteket felismerni, besorolni, megfelelő szinten ellátni és gondozni képes egészségügyi szerkezet és az ehhez rendelt szakszemélyzet Magyarországon ma nem áll teljes mértékben rendelkezésre.

Jelen helyzet I. Néhány kivétel: A mentális zavarok hazai előfordulása a felmérések szerint megegyezik a világszerte talált és az európai adatokkal. Néhány kivétel: férfiak depressziója, kóros alkoholfogyasztás, bipoláris betegségek, befejezett öngyilkosságok száma több.

Jelen helyzet II. Becsült adatok szerint minden 4., 5. gyermek, kamasz küzd valamilyen, nem feltétlenül medikális segítséget igénylő érzelmi, magatartási, tanulási és egyéb pszichés problémával. Többségük nem elsősorban orvosi, egészségügyi ellátást igényelne, hanem egy átfogó az oktatási intézményekkel szorosan kooperáló pszihoszociális ellátórendszert.

Az ellátórendszer jellemzői A pszichiátriai ellátórendszerre az elavult infrastruktúra, a belső strukturális aránytalanság jellemző.

Kevés az ágyszám I. 10 ezer felnőttre 3,1 ágy (OPNI bezárása előtt 4,2 ágy), 10 ezer gyermekre ½-1 ágy. Három régióban nincs gyermekpszichiátriai fekvőbeteg ellátás. A kórházi ágyakon még mindig sok a szociális indíttatású, illetve ambulánsan is ellátható eset.

Kevés az ágyszám II. További strukturális aránytalanságot gerjeszt az a tény, hogy hiányoznak a prevenció, az utókezelés és a rehabilitáció feltételei. A pszichiátriai infrastruktúrába való beruházásoknak az egészségügyi átlaghoz viszonyítva is igen alacsony mértéke, jelentős akadályt képez az esélyegyenlőség, a minőségi ellátás fejlődésének útjában. A humán kapacitás szerkezete hiányos, kevés az orvos és a szakdolgozó. Megközelítőleg 85-90 gyermekpszichiáter dolgozik a szakmában, s ennek mintegy ötszörösére lenne szükség, hogy a gyermekpszichiátriai gyógyítás megfelelő színvonalon működhessen Magyarországon.

Járóbeteg ellátás Az egészségügy keretén belül: gyermek-, és ifjúságpszichiátriai gondozók (hazánkban 26 ilyen intézmény működik), szakambulanciák, szakspecifikus ambulanciák, korai fejlesztő központok, drog ambulanciák. Nem az egészségügy keretén belül: nevelési tanácsadó szolgálatok, családsegítő intézetek, gyermekjóléti szolgálatok.

Aktív fekvőbeteg ellátás Fekvőbeteg osztályok (hazánkban 7 ilyen intézmény van 151 aktív ággyal), Nappali szanatórium (4 intézményben 55 ággyal).

Rehabilitációs ellátás I. Az egészségügy keretén belül: rehabilitációs részlegek (4 osztályon, 63 ágyon), Nem az egészségügyi keretén belül: speciális oktatási intézmények, speciális nevelési intézmények, ápoló-gondozó otthonok.

Rehabilitációs ellátás II. Hiányos az átmenet az egészségügyi és szociális rendszer között. A ma ellátottak 30 %-ának nem a tartós ápolásban kellene helyet kapniuk. Kiskorúakat ellátó ápoló-gondozó otthonokban nem különültek el egymástól a fogyatékos és pszichiátriai betegek ellátásának színterei. Az ápoló-gondozó otthonoknak korszerűsítésre és kapacitásbővítésre lenne szükségük. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása több helyen még egyáltalán ki sem épült.

Struktúraváltás az egészségügyi ellátórendszerben 2011. június végére alakul ki az új kórházi ellátórendszer szerkezete, majd a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés után 2012. januárjától állhat fel az új struktúra. Az Állami Egészségszervezési Központ feladata az operatív teendők ellátása, a Nagytérségi Egészségfejlesztési Igazgatóságok felügyelete lesz. Az intézmények funkcióváltásához uniós pályázati források állnak majd rendelkezésre. 2011. szeptemberében megkezdődhet a Semmelweis Tervben is vázolt progresszív ellátási modell kialakítása, a nagytérségi centrumok létrehozása.

Nagytérségi Egészségszervezés I. Célok: Egyforma esély a betegellátáshoz. Hatásos gyógyító eljárások eredményes alkalmazása. Az erőforrás allokáció hatékonyság javulást eredményezzen. Betegjogok megfelelő érvényesítése. Fenntartható portfóliót eredményező erőforrás koncentráció.

Nagytérségi Egészségszervezés II. A teljes spektrumú egészségügyi ellátás megyei szinten nem biztosítható (személyi, tárgyi feltételek hiánya, korlátozott anyagi erőforrások stb.), ezért nagytérségi egységeket kell létrehozni, ahol a betegút szervezési modell alapján kell a strukturális átalakításokat és az ellátást, a progresszivitási szinteknek megfelelően meghatározni. A betegjogok érvényesítése érdekében létrejön Nemzeti Betegfórum és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ.

Az ellátórendszer korszerűsítése I. Alapellátás tanácsadó-egészségfejlesztő tevékenység, pszichoszociális rehabilitáció, „konzultációs-kapcsolati pszichiátria”. Járóbeteg szakellátás a pszichiátriai gondozó egy-egy területi egység, pszichiátriai ellátásának központja.

Az ellátórendszer korszerűsítése II. Fekvőbeteg szakellátás aktív rehabilitációs részlegek, magas biztonsági fokozatú osztályok kialakítása (agresszív betegek ellátása), profiltisztítás –„szociális ágyak”. Forenzikus pszichiátriai ellátórendszer A Semmelweis Terv kimondja egy Országos Addiktológiai és Pszichiátriai Intézet felállítását. Az intézet létrehozásával párhuzamosan megoldás születik a belügyi, az igazságügyi, illetve a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó ellátásról.

A közösségi alapú, lakosságközeli ellátó hálózat elemei I. Pszichiátriai gondozó hálózat mobil krízis szolgálattal Multidiszciplináris munkacsoport Célja, hogy a pszichés, pszichoszociális, egzisztenciális krízisben lévők és hozzátartozóik saját közegükben kapjanak segítsége, megelőzve ezzel a krízisállapotok szövődményeit, ideértve az öngyilkosságot és az intézmény elhelyezést is.

A közösségi alapú, lakosságközeli ellátó hálózat elemei II. Nappali kórház átmenet a járó és fekvőbeteg szakellátás között profitváltás, „kiváltják” az aktív kórházi pszichiátriai ágyakat, kivédhetik a hospitalizációs szövődményeket. Nappali ellátást nyújtó szociális intézmények pszichiátriai betegek nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye.

A közösségi alapú, lakosságközeli ellátó hálózat elemei III. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények Védett lakhatási programok pszichiátriai betegek lakóotthona, védett lakások, védett bérlemények.

A közösségi alapú, lakosságközeli ellátó hálózat elemei IV. Védett munkahelyek Konzultatív (liaison) pszichiátria A nem pszichiátriai ellátásban részesülő, mentális zavarban szenvedő betegek korai felismerése, kezelésbe vétele, az őket kezelő orvosok, szakemberek számára szakmai segítség nyújtása.

Konklúzió A pszichiátriai betegellátás optimális működtetése csak az aktív, a rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg ellátás, a járóbeteg szakellátás és pszichiátriai betegek speciális szociális ellátásai -közösségi ellátások, szakosított ellátások, ápoló-gondozó otthonok- komplex rendszerként történő kezelésével lehetséges.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!