A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár 2008. szeptember 8.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ARÁNYA Magyarországon Tanév Óvodába járók (%) Általános és középfokú iskolába járók (%) 2001/2002 1,2 3,6 2002/2003 1,5 4 2003/2004 1,7 4,4 2004/2005 1,8 4,7 2005/2006 1,6 5,1 EU-s átlag: 2,5 A táblázathoz meg kell jegyezni, hogy a megyék közötti szóródás: 3,7 % és 18,1 % között van. Ez azt jelenti, hogy van olyan megye Magyarországon, ahol a a gyerekek 3,7 %-a sajátos nevelési igényű, s van olyan megye, ahol ez az arány 18,1 %. A növekedés hátterében egyértelműen megállapítható: a pszichés fejlődés zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók számának emelkedése (diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások).

Diszlexia…egyéb részképesség zavar Tanév Óvoda Általános és középfokú iskola 2001/2002 675 6291 2002/2003 1030 9611 2003/2004 1475 13386 2004/2005 1602 18485 2005/2006 1263 23337 A megyék közötti szóródás ebben a körben még kirívóbb: 0.1% és 10.9% között van.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló testi fogyatékos Közoktatási törvény 121. § 29. a) pont érzékszervi fogyatékos értelmi fogyatékos beszédfogyatékos több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos autista megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető 121. § 29. b) pont szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

Intézkedések 2007. december 31-ig: SZB megvizsgálta a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottság miatt SNI-vé nyilvánított gyermekeket tanulókat (diszlexiások…) Ha nem maradt SNI 2008. március 15-ig Nevelési Tanácsadók megkapták a szakvéleményt 2008. augusztus 31-ig a költségvetési támogatások tekintetében az érintett gyermekeket SNI-nek kellett tekinteni 2008. szeptember 1-től a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni (visszahelyezett tanulók: fejlesztés, 60%-os normatíva)

Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás…tanulók ellátásában közös: felülvizsgálatát a szakértői bizottság végzi egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztik azonos órakeretben fejlesztik Organikus okra vissza- vezethető Organikus okra vissza nem vezethető Ellátását a szakértői bizottság vizsgálja Ellátását a nevelési tanácsadó segíti Fejlesztő foglalkoztatás fejlesztő pedagógussal, pedagógussal Kt. 30. § (7) bek. Kt. 52. § (6) bek. Rehabilitációs foglalkozás gyógypedagógussal, Kt. 52. § (6) bek.

16.2. Sajátos nevelésű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Közoktatási kiegészítő hozzájárulások 2007. CXXVII. törvény A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásának finanszírozása 2008. évben ( 3. sz. melléklet alapján) 16.2. Sajátos nevelésű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Fajlagos összeg: 240 000Ft / év a 2008/2009. tanévre 16.2.1. Gyógypedagógiai nevelés,oktatás az óvodában és az iskolában

Az igénylés feltételei 16.2.1.a. Magántanuló /szakértői vélemény/ 5/2003. ESzCsM rendelet Legalább heti 10 tanítási óra egyéni fejlesztés 240.000,- Ft 16.2.1.b. 60 % jár a visszahelyezett tanulók valamint a folyamatos figyelemmel kísérés alatt lévők esetében 2 évig 144.000,- Ft 16.2.1.c. 160% jár a testi,érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos után 384.000,- Ft

Az igénylés feltételei 16.2.1.d. 80% jár a beszédfogyatékos,enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt 192.000,- Ft 16.2.1.e. 60% jár a megismerő funkciók vagy a vissza nem vezethető tartós és súlyos 144.000,- Ft „A gyerekek puszta státusa nem egyenlő a gyerekek sorsával. Az elmúlt évek a törvénymódosítások jegyében teltek, anélkül, hogy a gyerekek ellátása bármit is javult volna. Amíg a puszta státus a fontos, s egy intézmény léte függhet ettől, addig a gyerekek sorsa érdektelen marad. Nem a vizsgálatok rendjét kell módosítgatni, nem a jobb pedagógusképzéstől kell várni a változásokat, hanem szembe kellene végre nézni azokkal a társadalmi méretű problémákkal, amelyek kikerülhetetlenül és kíméletlenül, évről évre (t)örvényszerűen súlyosbítják az érintett gyerekek, iskolák és térségek állapotát.” http://nol.hu/cikk/483122/ - Sajátos Neveletlenségi Igény. Szűgyi Jerne pszichológus cikkéből

Köszönöm a figyelmet! domotorm@gyogyped-zeszeg.sulinet.hu