Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

A transzparencia tartalma A jogállami eszme legújabb jelentéstartalma, mely kiegészíti és hatékonyabbá teszi a jogállam klasszikus összetevőit a népképviselet a végrehajtó hatalom felelőssége és a hatalommegosztás elvét. Követelménye, hogy az államot egyre átláthatóbbá, a polgárt egyre átláthatatlanabbá kell tenni.

Az állampolgár kontrollálni tudja az önkényre hajlamos államot Biztosítja a hatalomgyakorlásban való részvételt Legitimált döntések születnek Növeli az önkéntes jogkövetést, így hatékonyabbá válik a jogrendszer A transzparencia hasznossága

Az angolszász, a francia és a skandináv megközelítés

egyre több állam, illetve szupranacionális hatóság deklarálja az információszabadság jogát ez a jog fokozatosan szélesedik, a dokumentumokhoz való, kérelemre történő hozzáféréstől kezdve, a hivatalból történő tájékoztatás és közzététel irányába a közzététel elektronikus módon valósul meg az állami döntéshozatal egyre bonyolultabbá válik, a döntéshozatal kikerül a nemzetállami keretek közül fejlődik a kommunikáció (ICT)

A közösségi szabályozás A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001 EK rendelet előzményei: Az átláthatóság követelményét felismerve 1993-ban a Tanács, 1994-ben a Bizottság alkotta meg belső szabályzatát a dokumentumokhoz való hozzáférésről A környezetvédelmi jog fejlődésének hatása Amszterdami Szerződés szerinti új 255. cikk az elsődleges jogban biztosítja a hozzáférési jogot

Mindhárom pillérre kiterjedő hatály A főszabály az, hogy alapvetően minden dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni Kivételek: 1. Kötelező jelleggel: közbiztonságra, védelmi és katonai érdekekre, nemzetközi kapcsolatokra, pénzügyi, monetáris vagy gazdasági érdekre, magánszemélyek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekeire való tekintettel 2. Mérlegelés alapján: személyek gazdasági érdekeinek, bírósági eljárásokat, auditálások védelme érdekében, és belső használatú dokumentumok esetében Döntés-előkészítő dokumentumokhoz való hozzáférés: Csak akkor tagadható meg, ha a dokumentum nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a döntéshozatalt. Kivéve: jelentős közérdek követelménye Eljárási szabályok: formális követelmények hiánya, kérelem nem teljesítése esetén megerősítő kérelem, bírósági jogorvoslat, panasztétel joga Az 1049/2001 EK rendelet

17 tagállamban van szabályozva a dokumentumokhoz való hozzáférés 10 tagállam Alkotmányában rendelkezett róla A tagállamok szabályozása A közösségi jog nem írja elő, hogy a tagállamok a saját szerveik dokumentumai tekintetében biztosítsák a hozzáférési jogot Közös európai standard kialakulása

Az információszabadság Magyarországon Az Alkotmány garantálja a közérdekű adatok megismerésének jogát, melyet az Avtv. részletez: közvélemény tájékoztatása adatok közzététele egyedi megismerési kérelmek Avtv júniusi módosítása (AB felhívására): belső használatú anyagok fogalmának elvetése döntés-előkészítő iratokra vonatkozó új szabályozás a közzététel elsősorban elektronikus közzétételt jelent

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény Hatálybalépés: január 1. Központi rendelkezése az Interneten történő közzététel kötelezettsége Közzétételre kerülő adatok: kapcsolatfelvételhez, szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatok tevékenység átláthatóságához szükséges adatok véleménynyilvánításhoz szükséges adatok gazdálkodásra vonatkozó adatok Nyitott jogalkotás követelménye Az új Jat. elfogadása bizonytalan. A legfontosabb elemekről e törvény rendelkezik: Jogszabálytervezetek közzététele. Észrevételek fogadása. Elektronikus Magyar Közlöny Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye LB és Ítélőtáblák joggyakorlata