Az Európai Parlament Kép forrása: Europarl

Az európai polgárok képviselője az intézményrendszerben  Ötévente, az EU állampolgárai által közvetlenül választják (az EU egyetlen közvetlenül választott szerve)  Nélkülözhetetlen része az EU döntéshozatali háromszögnek (Parlament, Bizottság, Tanács)  Az EU-törvények több mint 80 százaléka nem születhet meg végső egyetértése nélkül  Jóváhagyja az Európai Bizottság kinevezését, s felügyeli annak munkáját, beszámoltatja vezetőit  Jóváhagyja és véleményezi az Európai Unió költségvetését

Az EP és három város  Strasbourg: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye  Brüsszel: a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és a „rövid” plenáris ülések helyszíne  Luxemburg: a főtitkárság otthona

A munka menete az EP-ben  Évi 12-szer, általában egy hétig tartó plenáris ülés Strasbourgban  Időnként rövid, 1-2 napos plenáris ülések Brüsszelben (évente 4-5 alkalommal)  Két héten át szakbizottsági ülések Brüsszelben  Egy héten át a politikai csoportok megbeszélései Brüsszelben  Havonta legalább 2-3 napot a képviselők választókörzetükben töltenek

Kik szervezik a parlamenti munkát?  Parlamenti Iroda: az elnök és 14 alelnök irányítja az intézmény összes tevékenységét  Questorok: napi igazgatási teendőket látják el, a parlamenti iroda tanácsadói  Elnökök Konferenciája: az EP elnöke és a politikai frakciók vezetői alkotják. Az ülésszakok napirendjeit határozzák meg és az EP-t érintő politikai döntéseket hoznak  Főtitkárság: A főtitkár felügyelete alatt 3500 tisztviselő segíti az EP munkáját

A képviselőcsoportok  A képviselők nem országuk, hanem politikai frakcióik szerint foglalnak helyet a parlamentben  Munkájukat a politikai csoportokban egyeztetett álláspontok és feladatok szerint végzik  A politikai csoportok döntenek:  a fontos tisztségekről (pl.: elnök, alelnökök)  a testületek összetételéről (szakbizottságok tagjai, vezetői)  fontos kérdések témafelelőseiről („raportőr”)  a felszólalási idő kiosztásáról

Az EP frakciói  Európai Néppárt és Európai Demokraták – EPP-ED – 37%  Európai Szociáldemokrata Párt – ESP– 29%  Liberális Demokrata és Reform Párt – ELDR– 8%  Zöldek/Szabad Európai Szövetség – GREENS/EFA– 7%  Az Európai Egyesült Baloldal Konföderációja/Északi Zöld Baloldal – EUL/NGL– 7%  A Nemzetek Európájáért Unió – UEN– 4%  A Demokráciák és Sokféleségek Európájáért – EDD– 3%  Függetlenek Technikai Csoportja – 3%  Függetlenek – 2% –– – NA –

Képviselőcsoportok az EP-ben Képviselőcsoportok tagok száma szerint

Képviselők száma országonként a kibővítés után

Az Európai Parlament összetétele Nizza előtt és után

NŐI EP-KÉPVISELŐK ÉS NŐI MEGFIGYELŐK ORSZÁG ÉS POLITIKAI CSOPORT SZERINTI BONTÁSBAN (EU 15) Az Európai Parlament női képviselői politikai csoport és tagállam szerinti bontásban Tagállam/ Politikai csoport BEDKDEGRESFRIEITLUNLATPTFISEGB  EPP-ED PES ELDR EUL/NGL GREENS/E FA UEN EDD IND ÖSSZESEN "forrás: DG Information, Division de la Coordination Centrale"

NŐI EP-KÉPVISELŐK ÉS NŐI MEGFIGYELŐK ORSZÁG ÉS POLITIKAI CSOPORT SZERINTI BONTÁSBAN (ÚJ TAGÁLLAMOK) Női megfigyelők az Európai Parlamentben politikai csoport és csatlakozó ország szerinti bontásban Csatlakozó ország / Politikai csoport CYEEHULVLTMTPLCZSKSIÖSSZ. EPP-ED PES ELDR EUL/NGL GREENS/EFA UEN EDD IND ÖSSZESEN "forrás: DG Information, Division de la Coordination Centrale"

Nők száma az Európai Parlamentben 2004 május 1-jén "forrás: DG Information, Division de la Coordination Centrale"

Az EP bizottságai  17 állandó bizottság, albizottságok, ideiglenes bizottságok, vizsgálóbizottságok működnek  A szakbizottságok élén egy elnök, három alelnök  A szakbizottságok feladatai:  Plenáris ülések elé kerülő jogalkotási javaslatok előkészítése, megvitatása, véleményezése  Saját kezdeményezésű javaslatok megalkotása  Témafelelős képviselő kijelölése

Az EP állandó bizottságai Külügyi, emberi jogi, közös kül- és biztonságpolitikai bizottság 2. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság 3. Költségvetési bizottság 4. Gazdasági és pénzügyi bizottság 5. Ipari, külgazdasági, kutatási és energiaügyi bizottság 6. Jogi és belső piaci bizottság, 7. Szociális és foglalkoztatási bizottság 8. Regionális politikai, közlekedési és idegenforgalmi bizottság 9. Környezetvédelmi, közegészségügyi és fogyasztóvédelmi bizottság 10. Kulturális-, ifjúsági, oktatási, média és sport bizottság 11. Költségvetés-ellenőrzési bizottság 12. Fejlesztési és együttműködési bizottság 13. Polgári szabadságjogi, bel- és igazságügyi bizottság 14. Alkotmányügyi bizottság 15. Halászati bizottság 16. Nők jogai és esélyegyenlőségi bizottság 17. Petíciós

AZ EURÓPAI PARLAMENT HELYE AZ INTÉZMÉNYRENDSZERBEN

Az EP fejlődése  április 18. Párizs  Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) megalakítása  1952 Strasbourg  Összehívják az ESZAK Közgyűlését, tagjai a nemzeti parlamentek delegáltjai, 78 fő  március 25. Róma  EGK és EURATOM szerződések  A Közgyűlés három szerződéssel kapcsolatos vitafórum, 142 képviselő

Az EP fejlődése  március 30.  A Közgyűlés új neve: EURÓPAI PARLAMENT  április 22.  Az EP a Tanács partnere a közösségi költségvetés elfogadásában  január  Nagy-Britannia, Írország és Dánia belépése  189 képviselő

Az EP fejlődése  december  Párizsi csúcs  Határozat az EP közvetlen választásáról  június  Első közvetlen EP választás  410 képviselő, Simone Veil: első női elnök  1981  Görögország csatlakozása  434 képviselő

Az EP fejlődése  június  Másodszorra választják közvetlenül a polgárok a parlamentet  január  Portugália és Spanyolország csatlakozása – 518 képviselő  1986  Egységes Európai Okmány  Együttműködési eljárás bevezetésével megerősíti a Parlament szerepét  A Parlament megváltoztathatja, vagy visszaküldheti a Tanács javaslatát  A Parlament véleményezési jogkört kap

Az EP fejlődése  1989  Harmadik közvetlen EP választás  november  A Maastrichti Szerződés életbe lép  Bevezeti az együttdöntési eljárást – a Parlament szerepe megnő  A Parlament társ-jogalkotóvá válik  Vétójogot szerez  Visszahívhatja a bizottságot

Az EP fejlődése  június  Negyedik közvetlen EP választás  január  Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása – 626 képviselő  május  Amszterdami Szerződés  Kiterjeszti az együttdöntés hatásterületeit  Több kompetenciát ad a Parlamentnek (pl. egészségügy, közlekedés)  A Parlamenttel szavaztatja meg a költségvetést  A Parlament fogadja el a Bizottság elnökét

Az EP fejlődése  június  Ötödik közvetlen EP-választás  január  Nizzai Szerződés:  A képviselők száma max. 732 fő  Kiterjesztett társtörvényhozói szerepkör (gazdasági és szociális kohézió, vízum, menedékjog, bevándorlás…)  május 1.  Az EU 10 új tagállammal bővül – ideiglenesen 786 képviselő  június  Hatodik közvetlen EP választás – 732 képviselő

Az Európai Parlament összetétele Nizza után

Az EP helye a jelenlegi intézményrendszerben Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) Európai Tanács 2. Jogszabályt javasol és kidolgozza a közösségi politikákat 3. Véleményez, vagy együtt dönt a Tanáccsal, a javaslattól függően 4. Határoz a jogszabály elfogadásáról: egyedül együttműködve a Parlamenttel együtt döntve a Parlamenttel 5. Felügyeli a jogszabály végrehajtását és kezeli a közösségi programokat 1. Politikai iránymutatás Gazdasági és Szociális Bizottság Gazdasági és Szociális Bizottság Konzultáció Régiók Bizottsága Konzultáció Egyéb közösségi intézmények: Európai Bíróság Európai Számvevőszék Európai Befektetési Bank Egyéb közösségi intézmények: Európai Bíróság Európai Számvevőszék Európai Befektetési Bank "forrás: Sources d’Europe”"

AZ EP szerepe a jelenlegi döntéshozatalban: A véleményezés (konzultáció)  Az eljárás során az EP a javaslat tartalmát megvitathatja, véleményét közölheti a többi szervvel, vissza is utasíthatja  Jelentősége: a Tanács további eljárásának ez az előfeltétele  Nincs jogi hatálya, de a visszautasítás joga miatt politikai súlya nagy

AZ EP szerepe a jelenlegi döntéshozatalban : Az együttdöntés  Ezen eljárás szerint az Európai Parlament és a Tanács egyenrangú partnerként együttesen fogadja el a Bizottság által javasolt jogszabályokat. A végső döntés a Parlamenté  Néhány terület, ahol az együttdöntési eljárást alkalmazzák:  munkaerő szabad áramlása, a belső piac létrehozása, a kutatási és technológiai fejlesztés, a környezet, a fogyasztóvédelem, az oktatás, a kultúra és az egészségügy

Az Európai Bizottság megalkotja a tervezetet és előterjeszti Az Európai Bizottság megalkotja a tervezetet és előterjeszti A Miniszterek Tanácsának A Parlamentnek A Miniszterek Tanácsának A Parlamentnek A Parlament módosító indítványokat szavaz A Parlament módosító indítványokat szavaz A Tanács nem minden módosítást fogad el. Benyújt egy „közös álláspontot” A Parlamentnek A Tanács nem minden módosítást fogad el. Benyújt egy „közös álláspontot” A Parlamentnek A Parlament véleményezi a „közös álláspontot” és elküldi A Tanácsnak A Parlament véleményezi a „közös álláspontot” és elküldi A Tanácsnak A Tanácsnak jogában áll nem minden módosítást elfogadni A Tanácsnak jogában áll nem minden módosítást elfogadni Egyeztető bizottság alakul a 2 intézmény tagjából Egyeztető bizottság alakul a 2 intézmény tagjából A Parlament és a Tanács megszavazza a közös álláspontot A Parlament és a Tanács megszavazza a közös álláspontot A rendelet elfogadásáról szavaz a tagállamok képviselőiből álló Tanács A rendelet elfogadásáról szavaz a tagállamok képviselőiből álló Tanács A tagállamok beillesztik saját jogrendjükbe a rendeletet Egy európai uniós jogszabály megalkotása együttdöntési eljárással

Az Európai Parlament hatáskörei Jogalkotói hatáskör  véleményezés  együttdöntés  hozzájárulás Költségvetési hatáskör Véleményezés és vétó Felügyeleti hatáskör (európai intézmények fölött)

AZ EP szerepe a jelenlegi döntéshozatalban : A hozzájárulás  A Parlament hozzájárulása szükséges:  az új tagállamok felvételéhez  a nemzetközi egyezmények megkötéséhez,  a legfontosabb anyagi vonzatú kérdésekben  az alapvető alkotmányos kérdésekben  A hozzájárulás megtagadása vétónak minősül.

Az EP költségvetési hatásköre  A költségvetési hatáskör is az EP és a Tanács közt oszlik meg  A költségvetést érintő politikai prioritások érvényesítése  A költségvetést a Parlament elnöke írja alá  Néhány kérdésben csak javaslatot tehet (pl.: mezőgazdaság)  A költségvetés elfogadásában vétójoga van

Az EP felügyeleti hatásköre  Demokratikus kontroll az összes közösségi intézkedés felett  Ideiglenes vizsgálóbizottságokat állíthat fel  Az Európai Bizottság kinevezését és felügyeletét is ellátja, bizalmatlansági indítványt nyújthat be  A soros elnökség féléves programtervét is véleményezi  Az EU-csúcsok előkészítéséről, eredményeiről, jogalkotó elképzeléseiről is tájékoztatják

Az EP növekvő politikai szerepe  Az Unió fontos politikáiban a Parlament szerepe meghatározó:  közös kül- és biztonságpolitika,  a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés,  a gazdasági és monetáris unió (EMU)  az Alapvető Jogok Chartája  az Európai Konvent  Nemzetközi szerződések és megállapodások  A Nizzai Szerződés óta az európai törvények 80%- a nem születhet meg a Parlament beleegyezése nélkül

Az EP korlátai a döntéshozatalban  A Parlament (és a Tanács) nem tud minden kérdésben döntést hozni, politikai súlya korlátozott  Ilyen területek például:  Mezőgazdasági árkiigazító intézkedések  Agrárexport-visszatérítések megállapítása  Élelmiszer adalékok  Közös bel-és igazságügy (bűnüldözést kivéve)

Néhány mindennapjainkat érintő EP-döntés  tegyék még határozottabbá a dohányzás ártalmas jellegére utaló figyelmeztetést a cigaretta- dobozokon (az EP nyomására szigorítottak rajta től lépett életbe)  kozmetikaipari cikkek készítéséhez ne folytathassanak állatkísérleteket (2009-től hatályos)  a használhatatlanná vált elektromos és elektronikus készülékeket a gyártók saját költségen legyenek kötelesek visszafogadni (alapvetően EP-nyomásra augusztusától lép életbe)  Mihamarabb csökkenteni az üzemanyagok kéntartalmát a környezetünk és egészségünk védelmében (2009-től lép életbe)

Néhány mindennapjainkat érintő EP-döntés (folyt.)  a munkahelyeket érintő átszervezésre készülő vállalatvezetés köteles tájékoztatni a munkahelyi kollektívát, illetve ki kell kérni a véleményüket (az EP elérte, hogy már 50 fő felett kötelező legyen)  A os időszakra a Parlament javaslatára megemelték a Socrates program költségvetését 1400millióról 1850 millió euróra, így több diák és tanár szerezhet tapasztalatot más tagállamban További témák, amelyek feltűnő vitát kavartak a parlamenti üléseken:  engedélyezett, vagy tiltott dolog legyen-e a dohányreklám sportrendezvényeken?  kiterjesszék-e szabadalmi oltalom időtartamát az eredeti gyógyszerkészítményeknél?  vétett-e az egységes piac működési rendje el a spanyol kormány, amikor áfa-mentességet biztosított az egyházaknak?

Az EP honlapja Az EP honlapja, információk magyarul is

2004. június

Európai Parlamenti választások június  Az új Parlament összetételéről a választópolgárok döntenek.  Magyarországon 24 képviselőt kell választanunk  Az egész ország egy választókörzet  A választáson azok a szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak  Pártlistákra lehet szavazni, a leadott szavazatok alapján oszlik el a 24 hely a pártok között  Jelöltként minden Magyarországon élő, a választási törvényben leírtaknak megfelelő európai polgár indulhat. Ön is dönthet, ki képviselje az Európai Parlamentben!

Részvételi arányok alakulása az európai választásokon

"forrás: DG Information, Division de la Coordination Centrale"

Miért fontos az Ön részvétele az EP-választáson?  Azért, hogy a nemzeti jognál erősebb európai jogalkotás ne az Ön véleménye nélkül menjen végbe  Azért, hogy az Ön adójából finanszírozott munkát azok végezzék, akiket Ön választ  Az EP nem üres vitafórum, megszavazhatja, vagy elvetheti az EU-jogszabályokat.  Ha Ön is szavaz, megerősítheti az EP demokratikus jogosítványát  Ha Ön nem szavaz, mások döntenek Ön helyett!