1997 Mészáros Szabolcs Tamás Idegenforgalmi szakirány, II. Évfolyam 2013

Tartalom  Bevezető: Előzmények és célok  Területfejlesztés irányelvei, célok és folyamatok:  A népesedés és annak következményei  Életkörülmények, társadalmi differenciálódás  Egészségügyi, rendelőintézeti ellátás  Oktatás és felsőoktatás  Szociális ellátó rendszer és lakásellátás  Gazdasági folyamatok és tényezői  A területfejlesztés térségi dimenziói, regionalizálás

Előzmények és célok  A Magyar Köztársaság Országgyűlése március 19-én elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt  A törvény meghatározza a tevékenység kereteit, intézmény rendszerét, feladatait, stb  A koncepció fő feladatai: gazdasági növekedés, népesség jellemzőinek alakulása, az infrastrukturális fejlődés, nemzetközi integrációs kapcsolatok, összehangolt politika kialakítása

Folyamatok és tényezők: Népesedés  1980 óta a halálozások éves száma nagyobb a születések számánál. Az alacsony termékenység Európában átlagosnak mondható, a magas halálozási arány kivételes  Ezt a tendenciát a rendszerváltás nem módosította, sőt az ország lakosságának elszegényedése felerősítette, ráadásul megnőtt a tartós kivándorlók száma is

 A nemzetközi vándorlás nem ölt nagy méreteket, de élénkebb lesz, mint a 80-as évek közepéig tartó időszakban volt. A cigány lakosság arányának növekedése nagy valószinűséggel folytatódik a peremvidékek gyorsan csökkenő népességű falvaiban, továbbá Budapesten és néhány nagyvárosban, a kiürülő belső városrészekben, valamint a lakótelepeken.  Ezek a tendenciák a lakosság számának fogyására, az életminőség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet.

Életkörülmények, társadalmi differenciálódás  Az 1980-as években egymillió ember, a népesség 10%-a élt a létminimummal kissebb egy főre jutó jövedelemből, ez az arány az 1990-es évek közepére 25%-ra nőtt. A szegénység fokozódásának leglényegesebb, közvetlen oka az infláció és a munkanélküliség növekedése. Különösen nagy a szegények aránya az alacsony iskolai végzettségüek, az eltartottak, a szakképzetlenek és a községi népesség korében.  A rendszerváltás előtti második gazdaság lehetőségei lecsökkentek; a háztáji vagy a kistermelés lehetőségei beszűkültek, felbomlottak a mezőgazdasági nagyüzemek

 Akut válságtérségek alakultak ki, amelyekben az elmaradottságból és az ipar leépüléséből adódó szerkezeti, foglalkoztatási és szociális feszültségek egyidejűleg jelennek meg. Az elöregedő, inaktív arány főleg az aprófalvak esetében figyelhet meg.  A határmenti régiókban is az analfabetizmus és az iskolázatlanság okolható a munkanélküliség kialakulása miatt. A munkanélküliség által sújtott térségek ezek mellett nehézipari vagy bányászati funkcióját elveszített válságtérség.

Egészségügyi ellátás  A népesség egészsége a társadalmak alapvető közjavainak egyike. A szerkezeti reform fő rendező elvei:  A betegek ellátása történjen azon a szinten, ahol a leghatékonyabban végezhető, növekedjen a járóbeteg ellátás aránya, a szociális és ápolási feladatok intézményesen különüljenek el  Javuljon az esélyegyenlőség a betegellátásban, a hozzájutást ne korlátozhassa lakóhely szerinti, vagy szociális különbség.  A háziorvosi rendszer továbbfejlesztése és a szakellátás növelésel.

Oktatás  A közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következetben, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola.  Fontos, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményrendszere lefedje az ország teljes területét, így minden gyermek, tanuló hozzájuthasson nevelési és továbbtanulási tanácsadáshoz, stb. ; mindezt biztosítani kell a nemzeti-, etnikai kisebbségeknek is.

Felsőoktatás  Az egyetemeknek és főiskoláknak meghatározó szerepük van a regionális és a helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, környezetük gazdasági szerepeinek növelésében.  Ezért a legfontosabb feladatok a következők: - A megfelelő korúak lehető legnagyobb hányadának részt kell venni a felsőfokú oktatásban. - A felsőfokú szakképzés rendszerének kiépítése - Az intézményi széttagoltság fokozatos csökkentése. - A távoktatás megteremtése és fejlesztése.

Szociális ellátás és lakásellátás  Az ország társadalmi és gazdasági helyzetének hatásai egyenlőtlenül érintik a lakosságot a különböző térségekben.  A szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, amely a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben illetve lakóhelyhez elérhető közelségben történő probléma kezelést.

Lakásellátás  Célja, hogy hosszú távon enyhüljenek a lakáshelyzet társadalmi feszültségei. Törekedni kell arra, hogy a lakáskiadások aránya a GDP-hez mérten ne csökkenjen tovább.  A lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosított építésmóddal epített lakóövezetek felújítása.  Mindezen feladatok megoldásához speciális területi és lakástípusok szerinti illetve meghatározott csoportok érdekében indított programok szükségesek.

A gazdasági folyamatok és tényezői  A főváros abszolút meghatározó a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a tőkebevonás tekintetében. Mindezt a hatást nem csak a körülötte lévő agglomerációra, hanem az egész országra is kifejti. A nagyvárosok többségében a kialakult centrum pozíciók kedvezőek a gazdaság átalakulásásra.  A középvárosok nagy része azonban bizonytalan gazdasági helyzetben van.

 Speciális adottságúak a határmenti külső perifériák. Ezek többnyire területileg is elszigeteltek, félreesőek. Kitörési pont lehet azonban számukra a határon átnyúló együttműködés.

Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában

Főbb ágazatok értékelése és területi fejlesztési javaslatai  Ipar: Az ipar jelelnlegi területi szerkezete az fővárosi ipar túlsúlyával, nyugat- magyarországi koncentrációjával jellemezhető. Számos térségben az ipari tevékenység teljesen, vagy részben hiányzik, illetve a nagy anyag- és energiaigényes, alacsony jövedelemtermelőképességű termelést dominál.  Az ipar hatékony térbeli elhelyezkedésének feltétele az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása.

Közlekedés  Magyarország közlekedési kapcsolatai az európai hálózatokhoz a vasút vonatkozásában megfelelőnek mondhatók, az országos hálozat integráns része az európai vasúthálózatnak, a közúti kapcsolatokat tekintve viszont periférikus helyzetű az ország.  Az autópálya építési programból Magyarország, a kelet-európai országokkal együtt, kimaradt. A közel öt évtizedes elmaradást pótolni kell.

A területfejlesztés térségi dimenziói  A területfejlesztési politika specifikuma a makroszintű politikával szemben az egyes térségek differenciált, sajátos kezelése  Két speciális funkcionális régió a Balaton térsége és a budapesti agglomeráció.  A harmadik dimenzió a településhálózat különböző funkciójú, szerepkörű és nagyságú település kategóriának felel meg.

A regionalizálás jelentősége  A regionális fejlesztési tanácsok jellemzői: - Nem jelentenek új adminisztratív egységet, tehát nem „fölöttesei” a megyei területfejlesztési tanácsoknak, - A kormány jelentősebb képviselettel rendelkezik a regionális fejlesztési tanácsokban, melyek keretében együttműködik a megyei terülefejlesztési tanácsokkal. Lényeges szempont kell, hogy legyen az érintettek közösen megfogalmazható érdeke és az együttműködésre irányuló szándéka.